[elektro] Gyorsuláshatár arányok.

[hobilobi at gmail.com]

Sajnos ellent kell mondanom neked. Nincs külön műszaki adatlapbeli 
gyorsulás, meg általános gyorsulás, hanem egyféle van, amit 
"gyorsulásnak" nevezünk.
Az eredeti kérdésből nem derült ki, hogy pontosan milyen alkatrészről 
van szó. Így nem tudható, hogy miért van korlátozva a gyorsulása.
Általánosságban annyi mondható, hogy teljesen mindegy mi okozza a 
gyorsulást, azt az adott értéken belül kell tartani.
Ha egy alkatrésznél a gyorsulás 1g-nél kisebb értékre van korlátozva, 
akkor avval még a súlytalanságot se szimulálhatod egy zuhanó repülővel, 
mert az éppen 1g-vel gyorsul, amikor a benne ülő személy úgy érzi, hogy 
"súlytalan". Az alkatrésznek nem biztos hogy a külső része sérül a 
gyorsulás hatására, hanem a belsejében is lehet olyan, ami miatt 
korlátozza a megengedhető gyorsulását.

István

2019.02.04. 20:06 keltezéssel, jhidvegi írta:
> Szrnka György wrote:
>> Bocs, de kicsit kutyuljátok a dolgokat.
>> Az akárhány G nem _HAT_, hanem _kialakul_ a tömegvonzás hatására.
>> Ami hat, az az F=m*g erő. Nyugalomban az asztalon ennek ellentart az
>> aszatallap, (már) állandósult sebességű zuhanáskor a légellenállás
>> ereje. Az eredő erő és azzal együtt a pillanatnyi gyorsulás is 0
>> ilyenkor mindkét esetben. "G" azaz gyorsulás akkor és addig van, míg
>> az eredő erő nem 0.
>
> Jókora kutyulások vannak itt, ezúttal részedről is.
> Műszaki adatlapbeli gyorsulásról van szó, nem általánosról.
> Ha kering a tárgy egy bolygó körül, vagy a Földön egy repülőgépben van 
> parabola pályán, aminél szimulálni szokták a súlytalanságot, akkor 
> bizony hat rá a gravitáció, az egész tárgy minden porcikájára úgy, 
> hogy nem lépnek fel belső erők, amik károsíthatják pl a felrögzítést a 
> nyákon, vagy más rögzítési pontot.
>
> Az adatlapon valami más tárgy, külső felületen ható erő által 
> létrehozott gyorsulásra gondolhattak. Ezt érdemes maximálni, ez tudja 
> az alkatrészt károsítani.
>
> Ha a nap felszíne közelében keringene, ahol 28g a gravitáció 
> (tekintsünk el attól, hogy rohadt meleg van ott), akkor sem károsodna 
> a szerkezet emiatt, ugyanúgy súlytalanságot "érezne" minden alkatrész, 
> vagy ha űrjármű lenne, minden, ami a járműben van.
>
> Viszont, ha az űrben repülne szép lassan, és egy másik tárggyal 
> ütközne nulla gravitáció mellett, akkor létrejönne a másik tárgy által 
> egy jelentős erő, ami okozhat akkora gyorsulást a tárgyban, hogy 
> valamilyen része károsodik. A tárgy tervezője tudja, hogy mekkora 
> lehet az, amit még elvisel, ezt adják meg. Nem csak ütközéstől jöhet 
> létre persze, hanem forgatástól, alternáló mozgástól stb. Pl egy motor 
> dugattyúja nem ütközik, csak színusz-szerű mozgást végez, és a két 
> végpontban, ahol maximális a gyorsulás, ez akár marha nagy is lehet. 
> Vagy egy villanymotor forgórészében is hatalmas - nézőpont kérdése, 
> hogy - centrifugális, vagy centripetális gyorsulás lép fel, ami ellen 
> a rögzítőelemeknek kell az adott részt megfogniuk, tehát megincsak egy 
> olyan szitu van, hogy teljes tömegében ható erő jön létre, ami nem 
> káros, csak az, ami ennek ellentart, pl a tekercset a horonyban 
> rögzítő alkatrészek, amik a tekercs felületén át adnak át erőt. Kb 
> megfelel az asztalon lévő, g térben nyugalomban lévő tárgynak. Pl egy 
> bálna a parton ugyanígy nyugalomban van, de igencsak károsodhat, saját 
> súlyától összenyomódnak a belső szervei, belepusztul. Tehát a külső 
> felületen ható erőtől. Míg a vízben semmi baja nem lesz, pedig ott is 
> hat rá a g, de ott a felhajtóerő szintén az egész testén egyenletesen, 
> minden porcikájában létrejön, ha úgy vesszük, hogy zömmel vízből vagy 
> hasonló sűrűségű anyagból van őkelme. Nincsenek károsító felületi 
> erők, amik deformációkat okoznának az élő anyagban.
>
> hjozsi
> -----------------------------------------
>          elektro[-flame|-etc]