[elektro] Gyorsuláshatár arányok.

[jhidvegi]

Szrnka György wrote:
> Bocs, de kicsit kutyuljátok a dolgokat.
> Az akárhány G nem _HAT_, hanem _kialakul_ a tömegvonzás hatására.
> Ami hat, az az F=m*g erő. Nyugalomban az asztalon ennek ellentart az
> aszatallap, (már) állandósult sebességű zuhanáskor a légellenállás
> ereje. Az eredő erő és azzal együtt a pillanatnyi gyorsulás is 0
> ilyenkor mindkét esetben. "G" azaz gyorsulás akkor és addig van, míg
> az eredő erő nem 0.

Jókora kutyulások vannak itt, ezúttal részedről is.
Műszaki adatlapbeli gyorsulásról van szó, nem általánosról.
Ha kering a tárgy egy bolygó körül, vagy a Földön egy repülőgépben van parabola 
pályán, aminél szimulálni szokták a súlytalanságot, akkor bizony hat rá a 
gravitáció, az egész tárgy minden porcikájára úgy, hogy nem lépnek fel belső 
erők, amik károsíthatják pl a felrögzítést a nyákon, vagy más rögzítési pontot.

Az adatlapon valami más tárgy, külső felületen ható erő által létrehozott 
gyorsulásra gondolhattak. Ezt érdemes maximálni, ez tudja az alkatrészt 
károsítani.

Ha a nap felszíne közelében keringene, ahol 28g a gravitáció (tekintsünk el 
attól, hogy rohadt meleg van ott), akkor sem károsodna a szerkezet emiatt, 
ugyanúgy súlytalanságot "érezne" minden alkatrész, vagy ha űrjármű lenne, 
minden, ami a járműben van.

Viszont, ha az űrben repülne szép lassan, és egy másik tárggyal ütközne nulla 
gravitáció mellett, akkor létrejönne a másik tárgy által egy jelentős erő, ami 
okozhat akkora gyorsulást a tárgyban, hogy valamilyen része károsodik. A tárgy 
tervezője tudja, hogy mekkora lehet az, amit még elvisel, ezt adják meg. Nem 
csak ütközéstől jöhet létre persze, hanem forgatástól, alternáló mozgástól stb. 
Pl egy motor dugattyúja nem ütközik, csak színusz-szerű mozgást végez, és a két 
végpontban, ahol maximális a gyorsulás, ez akár marha nagy is lehet. Vagy egy 
villanymotor forgórészében is hatalmas - nézőpont kérdése, hogy - centrifugális, 
vagy centripetális gyorsulás lép fel, ami ellen a rögzítőelemeknek kell az adott 
részt megfogniuk, tehát megincsak egy olyan szitu van, hogy teljes tömegében 
ható erő jön létre, ami nem káros, csak az, ami ennek ellentart, pl a tekercset 
a horonyban rögzítő alkatrészek, amik a tekercs felületén át adnak át erőt. Kb 
megfelel az asztalon lévő, g térben nyugalomban lévő tárgynak. Pl egy bálna a 
parton ugyanígy nyugalomban van, de igencsak károsodhat, saját súlyától 
összenyomódnak a belső szervei, belepusztul. Tehát a külső felületen ható 
erőtől. Míg a vízben semmi baja nem lesz, pedig ott is hat rá a g, de ott a 
felhajtóerő szintén az egész testén egyenletesen, minden porcikájában létrejön, 
ha úgy vesszük, hogy zömmel vízből vagy hasonló sűrűségű anyagból van őkelme. 
Nincsenek károsító felületi erők, amik deformációkat okoznának az élő anyagban.

hjozsi