[elektro] Napenergia biztosan?

FuzArn fuzarn at gmail.com
Mon Jul 3 12:46:24 CEST 2017


Napelem puszta lete onmagaban gyilkol, sokkal kornyezetterhelobb sajnos, es rendkivul rossz az ujrahasznositasi rata gyakorlati erteke (elvi lehetne magas). Atomeromu pedig csak ha nagy baj van. Ezerszer szabalyozottabb eletciklusu tortenet, egyre szigorubb szabalyokkal. Mostani finn eromu pl ezert csuszik, mert komoly reformok tortentek aminek meg kell felelni.
Olyan mint a repülés és a földi közlekedés viszonya. Sokkal biztonságosabb a repülés de ha leesik egy repülő azt hír, közben tízszer annyi ember hal meg az utakon hír nélkül. Es meg 10x annyi a dizelmocsoktol ami az ember ablaka alatt keletkezik, a napelemet fuvarozo kisteher altal pl. :) Vagy a szeneromu altal....


Nyersanyagigenye 4x, sziliciumot hozza ugyan ugy banyaszni kell mint az uran dus kozetet, (csak tippem szerint tobb anyagot kell megmozgatni a napelem eseten), es szilikozisba halnak bele kinaban szep szammal. Bar lehet ez az urandus kozetnel
is jatszik, az nem tudom mennyire finom anyag. Majd alkalmasint utananezek, kivancsiva tett.

Szoval eleve itt indul a gond. Nemetek jo hulyen telepitettek pl, szeneromuveket csucsra jarattak mikozben a tiszta atomot meg lekapcsoltak, sima politikai haszonszerzesbol. Mar a cseh es lengyel egeszsegugyben is kimutathato gondot (koltseget) okoz a szenyezett levego amit a nemet eromuvek produkalnak.

Telepitese rendkivul fregmentalt volta miatt elegge kornyezetszennyezo, fele az elettartama, gyartasa soran keletkezo szennyezoanyagot (sav hegyek pl) rem rosszul kezeli Kina. Vizigenye szinten nagyon magas, es nem csak felmelegiti kicsit mint egy atomeromu, hanem szennyezi.
Villamos  infrastrukturat egeszen mast kivan (barmennyire is itt azt gondoljuk, hogy az utca ket vegen megtaplalt tavvezetek adja magat), annak telepitese sem a napelem malmara hajtja a vizet.

Erdemes utanaolvasgatni.... elvegre muszaki emberek vagyunk, szeretnem en is hinni, hogy napelemmel jol jarunk, de nem jarunk jol.... se anyagilag, se egeszsegileg. Max jobban mint egy szeneromuvel. De az atomot sokaig nem szabad es nem is lehet kivenni a sorbol. 2050-ig sokszorozodni fog az eloallitott atomenergia. Minimum duplazodni, ha marad a reszaranya, mivel az energiaigenye a bolygonak is duplazodik, es ilyen utemben nem tud a megujulo tisztan telepulni. Mocskosan gyartani, telepiteni, alacsony ujrahasznositasi rataval ahogy most megy,  meg nagy butasag....

Inkabb emellett kellene kampanyolni, nem az atom ellen. Szeneromuvek ellen nincs ekkora lobbi, mint a talan legtisztabb atom ellen, csakmert az embereknek az atomeromurol csernobilon kivul nem jut  eszukbe. Az senkit nem erdekel, hogy kevesebb embert , allatot oltek meg energiaegysegre lebontva barmelyik masik energiaforras.... 

https://www.google.hu/amp/s/www.newscientist.com/article/mg20928053-600-fossil-fuels-are-far-deadlier-than-nuclear-power/amp/

Tekintettel arra, hogy egy Paks méretű kb. 80.000.000db-bol allo napelem rendszer telepítési szennyezése kb 9 Mátrai erőmű eves emissziójával egyenértékű, és a gyártásról, ujrahasznositas hianyarol még nem is beszéltünk, napelem sem tul sokkal jobb a gyakorlatban mint egy szénerőmű.

Annyiban jobb, hogy nem itt szennyez teljesen. De ez meg eleg khm dolog, emiatt zoldnek kikialltani.



A.

> On 2017. Jul 3., at 9:39, Sándor Kóra <kora.sandor at gmail.com> wrote:
> 
> Napelem balesetek maximum lokálisan okoznak problémát, és ez igaz a
> szélerőművekre is. Sajnos az atomerőművekről ez nem mondható el.
> Üzenem, hogy a BKV párkányon landoló koksz ellen egy 1xű szájmaszk is
> elegendő, a GM cső nem alkalmas a sugárzás kockázatának a csökkentésére.
> Az élővilág szempontjából ez a kritikus kockázat hol szerepel az atomerőmű
> számításokban?
> Megjegyezném továbbá, hogy egy korábbi okfejtésekben a mutációval
> kapcsolatban tárgyi tévedés van.
> 
> 2017. július 3. 0:36 hobilobi at gmail.com írta, <hobilobi at gmail.com>:
> 
>> Most volt a National Geographic-on egy film az USA egyes államaiban lévő
>> energiapolitikáról,
>> a szén kiváltására.
>> Javaslom az atom fanoknak, hogy nézzék meg (július 8.-án, szombaton este
>> 23 ötakor megismétlik),
>> aztán elgondolkodhatnak, hogy mennyire szar a nap és szélenergia
>> kiaknázása, az atomhoz képest,
>> Mert a filmben szereplő helyek egyikén sem az atomot akarják a szén
>> helyett, hanem a megújulókat,
>> és fel se merült, hogy megoldhatatlan velük a közel 100%-os ellátás.
>> Meg az se, hogy annyi napelem tábla kell hozzá, amennyi zokni sincs az
>> országban.
>> Talán kicsit jobban értenek hozzá, mint az itt lévő, önjelölt atom
>> szakértők :-)
>> 
>> István
>> 
>> 
>> 
>> 2017.06.27. 20:46 keltezéssel, FuzArn írta:
>> 
>>> /Mw = 4000db napelem ha 250W és mindegyik allandoan maxon jár. Ez 22.5kg
>>> beton/napelem
>>> Ha félgázon jár, 8000db, akkor 11kg/napelem.
>>> A realis a nyolcadgazon kb exhas, akkor 2.75kg/napelem.
>>> 
>>> De szamoljunk:
>>> 1100 kWh / 1kW rendszer Mo-on a realis éves szinten.
>>> Idealis esetben 1Kw*24*365=8760kWh evente, ha ejjel nappal megy az 1kW-os
>>> napelemunk.
>>> Azaz 8-ad reszet tudja, mint a nevleges teljesitmenye - eves
>>> viszonylatban.
>>> 
>>> Könnyen összejön, ha nem sufnituning módszerrel teszik le,  hanem mondjuk
>>> az acelszerkezetet nehol megerositik, hogy egy nagyobb vízmosás nehogy
>>> átrendezze a terepet. :)
>>> Meg egyeb infrastrukturalis beton blokk.
>>> 
>>> Tehat egy Paks2 meretu (2400MW) rendszert kivaltani, 8x akkora
>>> teljesitmeny kb kell napelembol nalunk. Ami also hangon 20000MW)
>>> Azaz 80,000,000db napelem.
>>> 
>>> Nyolcvanmillió darab.  Zokni nincs annyi az országban.... :))
>>> 
>>> 
>> -----------------------------------------
>>         elektro[-flame|-etc]
> -----------------------------------------
>          elektro[-flame|-etc]


More information about the Elektro mailing list