[elektro] Ultrahangos mosó

[hobilobi at gmail.com]

2016.11.30. 2:33 keltezéssel, jhidvegi írta:
> hobilobi at gmail.com wrote:
>
>>> fel kell gyorsítani, ahhoz kell a nyomás. Ha kicsi a nyomás, lassan
>>> gyorsulnak, kisebb sebességgel "érnek össze", és kisebb lesz a
>>> folyadékütés.
>>>
>> Egy víz alatt mondjuk 0.5m-el lévő hajócsavarnál azt hiszem nincs
>> igazán nagy nyomás.
>
> Csak kb a légköri.
>
>> Statikus állapotban mondjuk durván 1.05 bar. Ha forog a hajócsavar,
>> akkor ha a szívó oldalán 0 bar-ra
>> csökkenne a nyomás (természetesen ennyire nem csökken le), akkor  is
>> max. 1.05 bar lenne, a szerinted az összeomlást okozó nyomás.
>> Ez aztán igazán nem nevezhető nagynak, mégis megenné a hajócsavart, ha
>> az rosszul méretezett és rossz üzemállapotban használják.
>
> Erről korábbi levélben már beszéltünk. A hajócsavarokat sosem 
> használják desztvízben. :-) A természetes vizekben mindig vannak 
> kemény szemcsék (hordalék), amik úgy viselkednek, mint a 
> vízzelvágásnál a beleadagolt szemcsék. Ezek tudják segíteni a 
> kavitációt abban, hogy akár kemény anyagokat is megbontsanak. Maga a 
> víz egy acélfelületet valszeg sosem tudna bántani. Kivéve a korróziót, 
> mert a létrejött oxidok a fémek felületén többnyire sokkal lazábban 
> tapadnak, mint az alapfém.
>
A vizben lévő szilárd szemcsék okozta kopás és a kavitáció okozta 
sérülés nagyon jól megkülönböztethető.
Ne keverjük a kettőt.


>> A keletkező vízütés erejét nem az a nyomás határozza meg amiben
>> fellép a jelenség, hanem az a víztömeg, aminek a mozgási energiája
>> nyomássá alakul a mozgás hirtelen megállásakor.
>
> De ahhoz, hogy létrejöjjön a mozgási energia, kell a nyomás. Ha nincs 
> nyomás, semmi nem váltaná ki, hogy a gőzbuborék összeomoljon. Nincs pl 
> ilyen kategória, hogy "szívás". (Legföljebb nálam van szívás most a 
> téma kapcsán. :-) )
>
Ok, végül is ebben igazad van, csak nagynyomású rendszerben ez (a másik 
levelemben írtak miatt) nem szokott előfordulni.

>> A gázfázis létrejöttéhez ugyanis elég az addigi környezeti nyomás alá
>> kell menni néhány tized bárral.
>
> Nem elég. A víz csak valami igen kicsi nyomásnál hajlandó gőzfázisba 
> kerülni. Most nincs a fejemben az adat, vákuumszivattyúval elő lehet 
> állítani a forrást szobahőmérsékleten is, valami néhány vagy néhánytíz 
> millibar alá kell menni.
>
>> Ezek után az általad említett gyorsító nyomás is csak ez a különbség
>> lesz, attól függetlenül, hogy az abszlút nyomás akár 100 bár is lehet
>
> Ha 100 bar az abszolút nyomás, akkor is le kell menni abba a millibar 
> nagyságrendű nyomásra, ha azt akarjuk, hogy létrejöjjön az adott 
> hőfokon a gőzfázisú buborék. 
Ez csak szobahőmérséklet táján igaz. Ha a víz pl. 100 bar és 300 fokC 
körüli, akkor már akár 5-10 bar nyomáscsökkenés is elég lehet.

> Szóval itt óriási lesz a visszatérítő, hogy is mondjam, gyorsító 
> nyomás. Ez a kavitáció már valszeg hatékony, akár többszázezer bar 
> nyomás is létrejöhet a folyadékütés pillanatában (gondolom). Habár 
> ekkora nyomásoknál már a folyadék rugalmassága is számít, lehet, hogy 
> nem tud mégse ekkora nyomás létrejönni. A víz se korlátlanul 
> összenyomhatatlan, van rugalmassága.
>
>> Igazán nem kekeckedi akarok veled, de ebben is tévedsz.
>> Ha az oldóképességnek lenne szerepe, akkor az egész beton egyenletesen
>> elfogyna, hiszen az eső miatt vizes minden.
>
> Persze, hogy kell a mechanikai hatás is. A beton egy szemcsés 
> szerkezet, a nekiverődő víz kiold részeket, amik aztán könnyebben 
> kimozdíthatók, és az odaverődő vízcsepp idővel ki tudja mozgatni a 
> szemcséket. Itt aztán tényleg nincs kavitáció, nem kéne ide is bevenni.
>
Egy szóval se mondtam, hogy itt kavitáció van. Itt csak a mozgási 
energia nyomássá alakulásának feszítő hatása lép fel.
Kavitációnak,a folyadékban nyomáscsökkenés hatására létrejövő gázfázist, 
majd a gázfázis összeomlásakor keletkező nyomásütést nevezzük, de 
nyomásütés mástól is keletkezhet. Lásd amikor hosszú vízvezeték végén 
hirtelen elzárod a csapot. Ehhez golyóscsap kell, és azt is gyorsan kell 
elzárni. Olyan hangot lehet ilyenkor hallani, mintha kalapáccsal ütnél a 
csőre.
Egy jól elkészített betonból  az eső nem old ki semmi lényegest. Sok 
helyen láttam, hogy a sok 10 éves betonjárdának semmi baja (még a 
fagy/olvadás ciklus se nagyon bántotta), míg az eresz alatt vannak 
lyukak, ahová rendszeresen csepegett a víz.


> Valamint, ha egy teljesen semleges folyadék csöpögne oda, pl olaj, 
> akkor az a gyanúm, hogy ép maradna a beton, mert semmiféle reakcióba 
> nem akarna lépni a beton alkotórészeivel.
>
> Vedd figyelembe, hogy az ereszről lecsurgó víz nem desztvíz, 
> többé-kevésbé savas. A betonok is porladnak az időjárástól, leginkább 
> ettől a víztől. Csak a nyugalomban lévő betont nem bántja túlságosan 
> semmi, mechanikailag nem hordja el a kilazult szemcséket semmi, ha nem 
> is járkálnak rajta.
>
>> Senki sem állította, hogy az UH mosóban normál esetben van jelentős
>> kavitáció.
>
> Jó, akkor ezt a részét ki lehet hagyni. (Korábban igenis volt róla 
> szó, hogy az UH mosó a kavitációt hasznosítja az erőteljes tisztításkor.)
>
>> Normál esetben csak ugyanaz a hatás lép fel, mint a nagynyomású
>> mosónál, vagyis a kavitációhoz képest, sokkal lassabban mozgó víz,
>> mozgási energiájának nyomássá alakulásának, koszt lefeszegető hatása.
>
> Nem biztos, hogy lassabban mozog. Kavitációnál nem a víz sebessége a 
> lényeg, hanem a folyadékütés, ami képes lehet részeket leszakítani a 
> felületről, ha az olyan állagú, állapotú (pl rozsda, reve, oxid, kosz...)
>
>> Itt az van kihasználva, hogy a csúszó súrlódás mindig kisebb mint a
>> tapadó. A mosóban  nem ez áll fenn, hiszen a tárgyhoz tapadt kosz
>> együtt mozog a tárggyal. A koszt nem a víz felületirányú áramlása
>> hozza le, hanem a felületre merőleges mozgásának gyors megállásakor
>> (amikor nekiütközik a felületnek) kialakuló nyomás emelkedés
>> feszegeti le a koszt.
>
> Hááát nekem meg az a gyanúm, hogy a felületirányú folyadékmozgás viszi 
> le a koszt. De ezt most itt nem tudjuk eldönteni szerintem.
>
> Felületre merőleges erők csak úgy tudnak a szennyeződésre hatni, ha 
> alatta jön létre, tehát ide tényleg kellene a kavitáció. Az mitegy 
> aláverné a vizet a szennyeződésnek. Lehet, hogy kavitáció nélkül is 
> létre tud jönni ilyen hatás, de ehhez kell azért a felületirányú 
> intenzív áramlás is ott a szennyeződés szintjén. Főleg, ha ez változó 
> irányú, az jóval hatékonyabb.
>
Ha megnézed, hogy egy UH mosóban, a leszedett kosz nem rohan el a 
tárgytól, hanem csak a tárgy körül mintegy lehullik, akkor egyértelmű, 
hogy nem az áramlás szedi le a koszt.
Kavitáció esetén, a kavitáció nem a tárgy és a rajta lévő kosz között 
keletkezik, hanem a koszon kívül, és a nyomásütés roncsolja a koszt, ami 
így szép lassan elválik a tárgytól.

>> Ha a felület irányú áramlás is lehozná, akkor elég lenne a csap alá
>> tartani.
>
> Az a lényeg az UH-nál, hogy az a mozgás, ami a felületnél kialakul, 
> nagyon durva, gyors, nem tud ellenállni neki a szennyeződés.
Ez igaz, de nem folytonos egyirányú, hanem rezgés, tehát nem az 
áramlása, hanem a nyomásváltozása adja a tisztító erőt.

> Lehet, hogy van akkora a folyadék felületirányú sebessége, mint egy 
> nagynyomású mosónál. A csapvíz lefékeződik a felületen, és csak a 
> felülettől távolabb tud számottevő sebesség kialakulni. Ha a víz 
> forró, ettől jóval kisebb a viszkozitása, akkor erőteljesebb a 
> tisztítóhatása, mert a felülethez közelebb is nagyobb lesz az áramlási 
> sebesség. (Emellett persze a hő is segít adott kosznál, de vannak 
> hőálló szennyezések is, mégis lehet, hogy a forró víz le tudja 
> sodorni, ha erősebb a vízsugár. Nagynyomású mosóknál is használnak 
> forró vizet, ott is ugyanez a hatás tud érvényesülni, a még 
> sebességgel rendelkező folyadékrétegek közelebb kerülnek a tisztítandó 
> felülethez. Ha lenne nulla viszkozitású folyadék, az nagyon hatékony 
> lenne.)
>
Ez igaz, kár hogy nincs nulla viszkozitású folyadék. Sok mindenre nagyon 
szuper dolog lenne.

István
> hjozsi
> -----------------------------------------
>          elektro[-flame|-etc]
>