[elektro] Ultrahangos mosó

[jhidvegi]

hobilobi at gmail.com wrote:

>> fel kell gyorsítani, ahhoz kell a nyomás. Ha kicsi a nyomás, lassan
>> gyorsulnak, kisebb sebességgel "érnek össze", és kisebb lesz a
>> folyadékütés.
>>
> Egy víz alatt mondjuk 0.5m-el lévő hajócsavarnál azt hiszem nincs
> igazán nagy nyomás.

Csak kb a légköri.

> Statikus állapotban mondjuk durván 1.05 bar. Ha forog a hajócsavar,
> akkor ha a szívó oldalán 0 bar-ra
> csökkenne a nyomás (természetesen ennyire nem csökken le), akkor  is
> max. 1.05 bar lenne, a szerinted az összeomlást okozó nyomás.
> Ez aztán igazán nem nevezhető nagynak, mégis megenné a hajócsavart, ha
> az rosszul méretezett és rossz üzemállapotban használják.

Erről korábbi levélben már beszéltünk. A hajócsavarokat sosem használják 
desztvízben. :-) A természetes vizekben mindig vannak kemény szemcsék 
(hordalék), amik úgy viselkednek, mint a vízzelvágásnál a beleadagolt szemcsék. 
Ezek tudják segíteni a kavitációt abban, hogy akár kemény anyagokat is 
megbontsanak. Maga a víz egy acélfelületet valszeg sosem tudna bántani. Kivéve a 
korróziót, mert a létrejött oxidok a fémek felületén többnyire sokkal lazábban 
tapadnak, mint az alapfém.

> A keletkező vízütés erejét nem az a nyomás határozza meg amiben
> fellép a jelenség, hanem az a víztömeg, aminek a mozgási energiája
> nyomássá alakul a mozgás hirtelen megállásakor.

De ahhoz, hogy létrejöjjön a mozgási energia, kell a nyomás. Ha nincs nyomás, 
semmi nem váltaná ki, hogy a gőzbuborék összeomoljon. Nincs pl ilyen kategória, 
hogy "szívás". (Legföljebb nálam van szívás most a téma kapcsán. :-) )

> A gázfázis létrejöttéhez ugyanis elég az addigi környezeti nyomás alá
> kell menni néhány tized bárral.

Nem elég. A víz csak valami igen kicsi nyomásnál hajlandó gőzfázisba kerülni. 
Most nincs a fejemben az adat, vákuumszivattyúval elő lehet állítani a forrást 
szobahőmérsékleten is, valami néhány vagy néhánytíz millibar alá kell menni.

> Ezek után az általad említett gyorsító nyomás is csak ez a különbség
> lesz, attól függetlenül, hogy az abszlút nyomás akár 100 bár is lehet

Ha 100 bar az abszolút nyomás, akkor is le kell menni abba a millibar 
nagyságrendű nyomásra, ha azt akarjuk, hogy létrejöjjön az adott hőfokon a 
gőzfázisú buborék. Szóval itt óriási lesz a visszatérítő, hogy is mondjam, 
gyorsító nyomás. Ez a kavitáció már valszeg hatékony, akár többszázezer bar 
nyomás is létrejöhet a folyadékütés pillanatában (gondolom). Habár ekkora 
nyomásoknál már a folyadék rugalmassága is számít, lehet, hogy nem tud mégse 
ekkora nyomás létrejönni. A víz se korlátlanul összenyomhatatlan, van 
rugalmassága.

> Igazán nem kekeckedi akarok veled, de ebben is tévedsz.
> Ha az oldóképességnek lenne szerepe, akkor az egész beton egyenletesen
> elfogyna, hiszen az eső miatt vizes minden.

Persze, hogy kell a mechanikai hatás is. A beton egy szemcsés szerkezet, a 
nekiverődő víz kiold részeket, amik aztán könnyebben kimozdíthatók, és az 
odaverődő vízcsepp idővel ki tudja mozgatni a szemcséket. Itt aztán tényleg 
nincs kavitáció, nem kéne ide is bevenni.

Valamint, ha egy teljesen semleges folyadék csöpögne oda, pl olaj, akkor az a 
gyanúm, hogy ép maradna a beton, mert semmiféle reakcióba nem akarna lépni a 
beton alkotórészeivel.

Vedd figyelembe, hogy az ereszről lecsurgó víz nem desztvíz, többé-kevésbé 
savas. A betonok is porladnak az időjárástól, leginkább ettől a víztől. Csak a 
nyugalomban lévő betont nem bántja túlságosan semmi, mechanikailag nem hordja el 
a kilazult szemcséket semmi, ha nem is járkálnak rajta.

> Senki sem állította, hogy az UH mosóban normál esetben van jelentős
> kavitáció.

Jó, akkor ezt a részét ki lehet hagyni. (Korábban igenis volt róla szó, hogy az 
UH mosó a kavitációt hasznosítja az erőteljes tisztításkor.)

> Normál esetben csak ugyanaz a hatás lép fel, mint a nagynyomású
> mosónál, vagyis a kavitációhoz képest, sokkal lassabban mozgó víz,
> mozgási energiájának nyomássá alakulásának, koszt lefeszegető hatása.

Nem biztos, hogy lassabban mozog. Kavitációnál nem a víz sebessége a lényeg, 
hanem a folyadékütés, ami képes lehet részeket leszakítani a felületről, ha az 
olyan állagú, állapotú (pl rozsda, reve, oxid, kosz...)

> Itt az van kihasználva, hogy a csúszó súrlódás mindig kisebb mint a
> tapadó. A mosóban  nem ez áll fenn, hiszen a tárgyhoz tapadt kosz
> együtt mozog a tárggyal. A koszt nem a víz felületirányú áramlása
> hozza le, hanem a felületre merőleges mozgásának gyors  megállásakor
> (amikor nekiütközik a felületnek) kialakuló nyomás emelkedés
> feszegeti le a koszt.

Hááát nekem meg az a gyanúm, hogy a felületirányú folyadékmozgás viszi le a 
koszt. De ezt most itt nem tudjuk eldönteni szerintem.

Felületre merőleges erők csak úgy tudnak a szennyeződésre hatni, ha alatta jön 
létre, tehát ide tényleg kellene a kavitáció. Az mitegy aláverné a vizet a 
szennyeződésnek. Lehet, hogy kavitáció nélkül is létre tud jönni ilyen hatás, de 
ehhez kell azért a felületirányú intenzív áramlás is ott a szennyeződés 
szintjén. Főleg, ha ez változó irányú, az jóval hatékonyabb.

> Ha a felület irányú áramlás is lehozná, akkor elég lenne a csap alá
> tartani.

Az a lényeg az UH-nál, hogy az a mozgás, ami a felületnél kialakul, nagyon 
durva, gyors, nem tud ellenállni neki a szennyeződés. Lehet, hogy van akkora a 
folyadék felületirányú sebessége, mint egy nagynyomású mosónál. A csapvíz 
lefékeződik a felületen, és csak a felülettől távolabb tud számottevő sebesség 
kialakulni. Ha a víz forró, ettől jóval kisebb a viszkozitása, akkor 
erőteljesebb a tisztítóhatása, mert a felülethez közelebb is nagyobb lesz az 
áramlási sebesség. (Emellett persze a hő is segít adott kosznál, de vannak 
hőálló szennyezések is, mégis lehet, hogy a forró víz le tudja sodorni, ha 
erősebb a vízsugár. Nagynyomású mosóknál is használnak forró vizet, ott is 
ugyanez a hatás tud érvényesülni, a még sebességgel rendelkező folyadékrétegek 
közelebb kerülnek a tisztítandó felülethez. Ha lenne nulla viszkozitású 
folyadék, az nagyon hatékony lenne.)

hjozsi