[elektro] Ultrahangos mosó

[hobilobi at gmail.com]

2016.11.29. 11:55 keltezéssel, jhidvegi írta:
> hobilobi at gmail.com wrote:
>
>>> Gondold át, hogy hát pont azért kell a nyomás, mert kis nyomáson nem
>>> tud "igen rövid idő alatt" összeomlani. Normál légköri nyomáson ez
>>> egyszerűen jelentéktelen, nem lesz egy normális fémnek semmi baja.
>>> Legföljebb megtisztul. :-)
>>>
>> Tévedsz, a gázfázis a kisnyomású oldalon alakul ki, és amint a nyomás
>> újra eléri az eredetit (nem a nagyot !),
>> akkor a gázbuborék egy pillanat alatt összeomlik (nem a nagy nyomás
>> miatt, hanem az egyensúlyi állapot miatt),
>> és ez az összeomlás jár egy "vízütéssel". Ennek van a romboló ereje.
>
> Értem én, persze, hogy a kisnyomású állapot kell a gőzbuborék 
> létrejöttéhez, de az összeomlásához kell a környezeti nyomás ismét. Ha 
> nullakörüli nyomás lenne, egyáltalán nem akarna a gőzbuborék 
> összeomlani, simán úgymaradna.
>
> A folyadékütés nagymértékben függ attól, mekkora az a nyomás, ami a 
> buborékot összezárja ismét folyadékká. Vannak vízrészecskék, azokat 
> fel kell gyorsítani, ahhoz kell a nyomás. Ha kicsi a nyomás, lassan 
> gyorsulnak, kisebb sebességgel "érnek össze", és kisebb lesz a 
> folyadékütés.
>
Egy víz alatt mondjuk 0.5m-el lévő hajócsavarnál azt hiszem nincs igazán 
nagy nyomás.
Statikus állapotban mondjuk durván 1.05 bar. Ha forog a hajócsavar, 
akkor ha a szívó oldalán 0 bar-ra
csökkenne a nyomás (természetesen ennyire nem csökken le), akkor  is 
max. 1.05 bar lenne, a szerinted az összeomlást okozó nyomás.
Ez aztán igazán nem nevezhető nagynak, mégis megenné a hajócsavart, ha 
az rosszul méretezett és rossz üzemállapotban használják.
A keletkező vízütés erejét nem az a nyomás határozza meg amiben fellép a 
jelenség, hanem az a víztömeg, aminek a mozgási energiája nyomássá 
alakul a mozgás hirtelen megállásakor.
A gázfázis létrejöttéhez ugyanis elég az addigi környezeti nyomás alá 
kell menni néhány tized bárral.
Ezek után az általad említett gyorsító nyomás is csak ez a különbség 
lesz, attól függetlenül, hogy az abszlút nyomás akár 100 bár is lehet


>> Hasonló,  mint amikor az ereszcsatorna lyukas egy helyen és ott szépen
>> csöpög a víz. Alatta a betonba is komoly lyukat fog csinálni, pedig
>> csak egy-egy csepp víz esik le, nem is túl nagy sebességgel.
>
> Ez egy egész más jelenség. Itt a víz oldóképességének van szerepe, nem 
> a mechanikai hatásnak. Ezt nem kéne idekeverni.
>
Igazán nem kekeckedi akarok veled, de ebben is tévedsz.
Ha az oldóképességnek lenne szerepe, akkor az egész beton egyenletesen 
elfogyna, hiszen az eső miatt vizes minden.
A kráter pedig csak ott fog keletkezni, ahová leesik a vízcsepp az ereszről.



> Ha a kavitáció az uh mosóban nagyon jelentős lenne, akkor a belerakott 
> fémeken rövid idő alatt is látszana, hogy kikezdte a fémet. 
Senki sem állította, hogy az UH mosóban normál esetben van jelentős 
kavitáció. Arról volt szó, hogy vajon miért sokkal drágább a 80 kHz-es 
mosó, mint a 40kHz-es. Itt merült fel, hogy valószínűleg ott már lenne 
(de ekkor se a belerakott tárgynál, hanem a gerjesztő piezo körül), ami 
hamar tönkretenné, és ennek a kivédése miatt drágább.
Normál esetben csak ugyanaz a hatás lép fel, mint a nagynyomású mosónál, 
vagyis a kavitációhoz képest, sokkal lassabban mozgó víz, mozgási 
energiájának nyomássá alakulásának, koszt lefeszegető hatása.



> Ezzel szemben jellemzően csak az látszik, hogy lejött róla a kosz, 
> zsír... A hatás nem kis mértékben egyfajta rezgés általi 
> surlódás-vesztés, tapadásvesztés is. Pl ha van egy nem túl ferde 
> felület, amire ráteszünk egy tárgyat, nem fog lecsúszni. De ha azt a 
> felületet oldalirányban rezgetjük (a saját síkjában), akkor a tárgy le 
> fog csúszni. Vagy ha a tárgy van rezgetve. 
Itt az van kihasználva, hogy a csúszó súrlódás mindig kisebb mint a tapadó.
A mosóban  nem ez áll fenn, hiszen a tárgyhoz tapadt kosz együtt mozog a 
tárggyal. A koszt nem a víz felületirányú áramlása hozza le, hanem a 
felületre merőleges mozgásának gyors  megállásakor (amikor nekiütközik a 
felületnek) kialakuló nyomás emelkedés feszegeti le a koszt. Ha a 
felület irányú áramlás is lehozná, akkor elég lenne a csap alá tartani.
Persze van amikor ez is elég, de ha nem, akkor a mosóban se jönne le, ha 
az is ilyen elven működne.

István
> A mosóban a felület mentén felületirányú (tangenciális) 
> folyadékáramlások is vannak, amik ugyan kis amplitudójúak, de képesek 
> arra, hogy a szennyeződést mintegy lemozgassák a felületről. Ha 
> odébbmozdul a szennyeződés, és a tapadást hátráltató anyag is van a 
> lében, akkor hiába mozogna ugyanoda vissza, ha a tapadásgátlás 
> létrejön, már nem tud visszatapadni. Vagy ha a folyadékmozgás kicsit 
> eltávolítja a felülettől.
>
> Nekem az a gyanúm, hogy az UH mosóknál nincs szükség a kavitáció 
> létrejöttére a hatáshoz, 
Ebben igazad van, nincs is benne kavitáció.

István
> pont a fenti mechanizmus is bőven megteszi. Ettől persze még lehet 
> csinálni olyat, hogy legyen kavitáció, de az se olyan, ami pl a 
> turbinák felületét rombolja. Pont azért nem, mert nincs az a nagy 
> nyomás, ami az átmenetileg létrejött kisnyomású állapotot követve a 
> légköri nyomású esethez képest jóval nagyobb sebességgel löki újra 
> össze a folyadékrészeket.
>
> hjozsi
> -----------------------------------------
>          elektro[-flame|-etc]
>