[elektro] Ultrahangos mosó

[jhidvegi]

hobilobi at gmail.com wrote:

>> Gondold át, hogy hát pont azért kell a nyomás, mert kis nyomáson nem
>> tud "igen rövid idő alatt" összeomlani. Normál légköri nyomáson ez
>> egyszerűen jelentéktelen, nem lesz egy normális fémnek semmi baja.
>> Legföljebb megtisztul. :-)
>>
> Tévedsz, a gázfázis a kisnyomású oldalon alakul ki, és amint a nyomás
> újra eléri az eredetit (nem a nagyot !),
> akkor a gázbuborék egy pillanat alatt összeomlik (nem a nagy nyomás
> miatt, hanem az egyensúlyi állapot miatt),
> és ez az összeomlás jár egy "vízütéssel". Ennek van a romboló ereje.

Értem én, persze, hogy a kisnyomású állapot kell a gőzbuborék létrejöttéhez, de 
az összeomlásához kell a környezeti nyomás ismét. Ha nullakörüli nyomás lenne, 
egyáltalán nem akarna a gőzbuborék összeomlani, simán úgymaradna.

A folyadékütés nagymértékben függ attól, mekkora az a nyomás, ami a buborékot 
összezárja ismét folyadékká. Vannak vízrészecskék, azokat fel kell gyorsítani, 
ahhoz kell a nyomás. Ha kicsi a nyomás, lassan gyorsulnak, kisebb sebességgel 
"érnek össze", és kisebb lesz a folyadékütés.

> Hasonló,  mint amikor az ereszcsatorna lyukas egy helyen és ott szépen
> csöpög a víz. Alatta a betonba is komoly lyukat fog csinálni, pedig
> csak egy-egy csepp víz esik le, nem is túl nagy sebességgel.

Ez egy egész más jelenség. Itt a víz oldóképességének van szerepe, nem a 
mechanikai hatásnak. Ezt nem kéne idekeverni.

Ha a kavitáció az uh mosóban nagyon jelentős lenne, akkor a belerakott fémeken 
rövid idő alatt is látszana, hogy kikezdte a fémet. Ezzel szemben jellemzően 
csak az látszik, hogy lejött róla a kosz, zsír... A hatás nem kis mértékben 
egyfajta rezgés általi surlódás-vesztés, tapadásvesztés is. Pl ha van egy nem 
túl ferde felület, amire ráteszünk egy tárgyat, nem fog lecsúszni. De ha azt a 
felületet oldalirányban rezgetjük (a saját síkjában), akkor a tárgy le fog 
csúszni. Vagy ha a tárgy van rezgetve. A mosóban a felület mentén felületirányú 
(tangenciális) folyadékáramlások is vannak, amik ugyan kis amplitudójúak, de 
képesek arra, hogy a szennyeződést mintegy lemozgassák a felületről. Ha 
odébbmozdul a szennyeződés, és a tapadást hátráltató anyag is van a lében, akkor 
hiába mozogna ugyanoda vissza, ha a tapadásgátlás létrejön, már nem tud 
visszatapadni. Vagy ha a folyadékmozgás kicsit eltávolítja a felülettől.

Nekem az a gyanúm, hogy az UH mosóknál nincs szükség a kavitáció létrejöttére a 
hatáshoz, pont a fenti mechanizmus is bőven megteszi. Ettől persze még lehet 
csinálni olyat, hogy legyen kavitáció, de az se olyan, ami pl a turbinák 
felületét rombolja. Pont azért nem, mert nincs az a nagy nyomás, ami az 
átmenetileg létrejött kisnyomású állapotot követve a légköri nyomású esethez 
képest jóval nagyobb sebességgel löki újra össze a folyadékrészeket.

hjozsi