[elektro] Ultrahangos mosó

[jhidvegi]

hobilobi at gmail.com wrote:

> A vizben lévő szilárd szemcsék okozta kopás és a kavitáció okozta
> sérülés nagyon jól megkülönböztethető.
> Ne keverjük a kettőt.

Nem is! Én arra céloztam (ezek szerint sikertelenül), hogy a kavitációnál az ott 
a mikrokörnyezetben, ahol a víz nekivágódik a felületnek, ha az csak víz, és 
normális fém, akkor nem hiszem, hogy bántani tudja - ezzel szemben, ha a vízben 
mikroszkópikus kvarc-szemcsék is vannak, és azokat vágja neki a felületnek, az 
bizony szépen lassan, de képes erodálni a felületet.

Mitagadás, én akkor se látom okát a fém fogyásának, ha akár 1000 baros 
folyadékütés jön létre a fémfelületen. Érdekes lenne zárt tartályos kísérletet 
végezni (ha ez lenne a feladatom, meg is csinálnám), és megvizsgálnám a 
folyamatot különféle fémek esetén, desztvíz és dunavíz... alkalmazásával is, meg 
utána elemezném a vizet, hogy milyen módon került bele a propeller fémanyaga.

Előzetesen az a feltételezésem (nem tények!), hogy ha desztvízben kavarna a 
propeller, nem történne vele semmi, dunavízben meg igen. Mindez elsőre 
rozsdamentes anyaggal, mert ha bármiféle vegyi reakció létre tud jönni a vízben, 
akár olyan is, hogy szemmel nem látható oxidréteg, akkor már nem ér, mert az 
oxidréteget a kavitáció desztvíz esetén is hatékonyan távolíthatja el.

Aztán persze nincs kizárva, hogy a rozsdamentes anyag attól rozsdamentes, amitől 
a króm pl. Létrejön egy légzáró oxidréteg.... és ha ezt meg tudja a kavitáció 
bontani, akkor újra meg újra létre kell jönnie. A víz elemzésével lehetne tudni, 
hogy mi ment bele a vízbe. Ha fémszemcsét nem lehetne találni, csak oxidot, 
akkor ez tanulságos lenne.

Az arany nem oxidálódik, lehet, hogy azzal is ki kéne próbálni, csak éppen marha 
drága lenne. :-)

> Ez csak szobahőmérséklet táján igaz. Ha a víz pl. 100 bar és 300 fokC
> körüli, akkor már akár 5-10 bar nyomáscsökkenés is elég lehet.

Igaz.

> Egy szóval se mondtam, hogy itt kavitáció van. Itt csak a mozgási
> energia nyomássá alakulásának feszítő hatása lép fel.
> Kavitációnak,a folyadékban nyomáscsökkenés hatására létrejövő
> gázfázist, majd a gázfázis összeomlásakor keletkező nyomásütést
> nevezzük, de nyomásütés mástól is keletkezhet. Lásd amikor hosszú
> vízvezeték végén hirtelen elzárod a csapot.

Persze, de az nem ekkora nyomásütés. Azt kibírja a vízvezeték, pártíz bar lehet 
max. A kavitáció 2 nagyságrenddel nagyobb nyomást okoz, de csak a 
mikrokörnyezetben.

> Ha megnézed, hogy egy UH mosóban, a leszedett kosz nem rohan el a
> tárgytól, hanem csak a tárgy körül mintegy lehullik, akkor egyértelmű,
> hogy nem az áramlás szedi le a koszt.

Az áramlás alatt mikro áramlást kell érteni, helyi kis rezgést, a víz a 
felületnél lehet, hogy csak mikronokat mozog, de azt jó gyorsan. Ez hajlítgatja 
le az alufóliáról a darabokat is. Ott sincs áramlás úgy, mint ahogy a csapból 
folyik a víz.

>> Az a lényeg az UH-nál, hogy az a mozgás, ami a felületnél kialakul,
>> nagyon durva, gyors, nem tud ellenállni neki a szennyeződés.
> Ez igaz, de nem folytonos egyirányú, hanem rezgés, tehát nem az
> áramlása, hanem a nyomásváltozása adja a tisztító erőt.

A nyomásváltozás okozza a kis oda-vissza áramlásokat, amik lesodorják a 
felületről a szennyeződést.

> Ez igaz, kár hogy nincs nulla viszkozitású folyadék. Sok mindenre
> nagyon szuper dolog lenne.

Van ilyen folyadék, csak nem éppen hétköznapi körülmények között.

hjozsi