[elektro] Telefon ĂŠs a mĂĄgnes.. ?

[Dienes József]

A fasz kivan!

Amikor feliratkoztam erre a listára (úgy a 2000-es évek elején valamikor),
akkor is egy olyan szálba csöppentem bele, amelyikben valami behúzómágnes
kapcsán elmondtad a mágnesköröket szépen, értelmesen, egyszerűen.
Mint most is.
Egyből megértettem, pedig előtte (gimiben, BME villamoskaron, stb.) soha
nem sikerült, pedig két matfizes gimnáziumi tanár szülővel voltam
megáldva...
MIÉRT NEM TANÍTASZ???
Egyetemen, szakiskolában, gimnáziumban, akárhol?
(Az általános iskolát szándékosan nem említem: ott gondot jelenthet a
demoltivált gyerekek tömege.)

Józsi


2016. május 6. 17:13 jhidvegi írta, <jhidvegi at gmail.com>:

> njjano wrote:
>
> > Nemtom hogy tenyleg mennyire eros, elvileg a pacemakeres embereknek
> > illik kerulni az eros magneses tereket, mert esetleg kicibalhatja
> > beloluk a drotokat...
>
> Lehet, hogy oda közelrakva okozhat galibát, de ezt is kicsit kétkedve
> fogadom.
>
> Valahogy úgy lehet elképzelni egy ilyet, hogy ha teljesen zárt vaskört
> hozunk
> létre, akkor - legyek megengedő - telítés-közelbe hozza a B-t a vasban.
>
> Na most, ha elkezdek légrést berakni, és nem változik a gerjesztés,
> márpedig
> ezúttal nem változik, akkor ezzel a H*ds szorzatok összege sem változik.
> Itt a H
> helyfüggő az s, erővonalhossz mentén.
>
> Vasban a H=B/mü, ahol a mü-ben benne van a vas jó nagy relatív
> permeabilitása
> is. Levegőben ez ugye 1, tehát a vas nagy légrések esetén elenyészővé
> válik.
>
> A patkómágnesnek jó nagy a "légrése". Ezért aztán a
> gerjesztés= B/mü * lvas + B/münulla * légrés összefüggésből az első tag a
> marha
> nagy mü miatt elenyészővé válik. A második tag lesz a növekmény, ami jó
> marha
> nagy, a gerjesztés marad, tehát a B erőteljesen lecsökken.
>
> Ha jó az anyag, akkor persze marha nagy erővel tud vasra tapadni. Ezzel a
> módszerrel meg is lehet mérni, mekkora a B, amikor rá van tapadva egy sík,
> nagyobb keresztmetszetű vasra a patkó: Meg kell mérni, mekkora erővel
> szakad le.
>
> Ekkor, vagyis a leszakadás pillanatában kis légrésnövekmény keletkezik.
> Nevezzük
> ds-nek, és általában s-nek a légrést.
> Feltéve, hogy kicsi légrésnél még nem változott meg a B, a mágneses eneriga
> növekménye
> dE=A*0,5*B^2/münulla*ds, ahol A a keresztmetszet.
>
> Az erő pedig a mágneses energia megváltozása az elmozdulás függvényében,
> precízebben fogalmazva az E elmozdulás szerinti deriváltja:
> F=dE/ds=A*0,5*B^2 /münulla
> (Mértékegységek: m2*(Vs/m2)^2 / (Vs/Am) = VAs/m=J/m=N)
>
> Csináltam régebben ilyesmi mérést winyómágnessel, és kb 0,5T jött ki, tehát
> akkor, amikor vas a vason tapad!
>
> Az erőmérés odébb is érvényes, tehát ha mondjuk egy vasplatnihoz
> közelítjük 2
> centire, és ott mérünk erőt, a számítás megismételhető, és nem fog valami
> durva
> B kijönni.
>
> Ezzel szemben egy működő MRI közelében már tök más az ábra. Az viszont
> szupravezető tekercsekkel levegőben létrehozott, minimum 1,5T-s terek, de
> vannak
> 5T-s berendezések is. Levegőben távolabb ilyen pici állandómágnessel csak
> nagyon
> szerény B-t lehet létrehozni. De egy több tonnás se lenne alkalmas MRI-hez
> a
> fenti okokból.
>
> Összegezve: a patkómágnes tere minden szempontból gyakorlatilag
> veszélytelen, de
> alkalmas lehet mindenféle iskolai kísérletekre. Ráadásul a patkó
> viszonylag nagy
> erővonalhosszt kényszerít ki, ezért sokkal kisebb az erő annál, mint ami
> lehetséges lenne. Pl a winyómágnesek a konstrukció miatt jóval nagyobb
> erővel
> képesek tapadni azonos anyagnál. Sőt, az összefogó alapvasat ki lehet
> egészíteni
> egy külső sík vasdarabbal (laposvas), amitől tovább nő ez az erő, mert
> lecsökken
> a vaskör mágneses ellenállása.
>
> hjozsi
>
> -----------------------------------------
>           elektro[-flame|-etc]
>