[elektro] "Modern" autógenerátorok szabályzói

[jhidvegi]

Horváth Péter wrote:

> Én úgy emlékszem hogy "kifújja fluxust, mikor a vas telepítésbe megy"
> kifejezés szerepel a linkelt könyvben.

Hát ez így kb stimmel is, csak tudni kell, honnan és miért. Mindig úgy kell a 
dolgot nézni, hogy egy adott tekercs valamelyik régiójában hogy alakul az 
indukált fesz, ha tudjuk, hogy a fluxusnak merre kell mennie.

> "Túlterhelésvédelem. A generátor mágneskörének sajátos kialakítása
> (kevés vas a
> forgórészben) következtében a fordulatszám-áram jellegörbe a névleges
> áram elérésig
> nagyon meredeken nő, majd ellaposodiik: állandó kapocsfeszültség
> mellett hiába növeljük a
> fordulatszámot, a generátorból nyerhető áram nem nő, a generátort nem
> lehet túlterhelni"

Valamit nem igazán tud az, aki ezt írta. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy én 
viszont igen. :-)
Villamosgépek és készülékek ágazaton végeztem, de sosem foglalkoztam érdemben 
villamosgépekkel. Az tuti, hogy ha a forgórészbe benyomják a gerjesztőáramot, 
annak a fluxusa létrejön, max zárlatba küldött állórésztekercsek esetén nem tud 
behatolni az állórészbe teljes egészében. De az áramkorlátot inkább valahol a 
szögek táján keresgélném, ha nekem kéne. Elsőre, ha lenne módom rá, mérnék 
valahogy. Forgórészhez képesti áram-fázishelyzetet. De most akárhogy is filózok, 
nem jön ki nekem az, hogy az áram nulla ellenállású huzalokból készült 
tekercseknél is olyan nagyon korlátos kell legyen. Csak az jön össze a fejemben 
(biztos hibásan), hogy ha a fluxus nem tud behatolni az állórészbe, akkor mi az 
ábra. Ettől az a fluxus nem lesz ugye nagyobb, mert a DC gerjesztés nem 
változik. Csak az lesz az eltérés, hogy nem jut be az állórész-vasba, hanem a 
légrésben kevereg-kavarog.

Lehet, hogy ez a lényege. Ha trafóról van szó, akkor a kiszorítás miatt a 
mágnesezőáram (felfogható gerjesztőáramnak is) iszonyatosan megnő, ha kicsi a 
trafó dropja. Mert ugye a primerre a hálózati feszt rákényszerítem. Itt meg a 
gerjesztőáram jottányit se nő meg. Na ezen a vonalon még gondolkodok egy kicsit.

> Az utána következő oldal az állandómágneses generátorok
> önszabályozásáról ir.

Lehet, csak gyanús, hogy így nevezve el dolgokat elmennek a misztikum felé. Más 
tészta, ha felírnak villamosgép-egyenleteket, és abból az jön ki, hogy hát igen, 
áramkorlát, meddőáram, mifene, és a végén kimondja, hogy ez olyan, mintha a gép 
áramgenerátoros lenne, vagy felrajzolna egy jelleggörbét, és abból ez látszik. 
De ez az önszabályozósdi kicsit vad.

Pl van az aszinkrongép. Annak ugye nő a nyomatéka az üresjárásról terhelve az 
elején eléggé arányosan a szlippel. Szóval látható, hogy ha mondjuk 2 Hz-cel 
marad le a forgórész, akkor X nyomaték van, ha 4Hz-cel, akkor kb 2X. De a 
további növekedés már nem lesz ilyen szépen arányos, ellaposodik, aztán állandó 
nyomatékú szakasz jön (a bilenőnyomaték táján), majd tovább csökkentve a 
fordulatszámot csökken a nyomaték, végül az álló helyzethez kisebb is tartozhat, 
mint a névleges. Ha kényszerítjük fordítva forgásra, akkor tovább csökken a 
nyomaték. Ez logikus, mert a forgórészben a szinkron fordulatszámtól lassítva 
egyre nő a freki, ettől a forgórész reaktanciája nő meg (mint egy tekercs, 
aminek van menetszáma, induktivitása, és nő az omega, így x=omega*L nő), 
ráadásul a durung rövidzárt menetekben, kalickás forgórészről van ugye szó, 
egyre nagyobb lesz az áramkiszorítás. Ezért is van az, hogy egy egyfázisú 
kalickás motor kondi nélkül nem indul ugyan, de ha felpörgetik kicsit, már fog 
tudni forogni, és jelentős lesz a nyomatéka is. A mező lüktető, ami felbontható 
egy előre és egy hátraforgó mezőre. Az előreforgó mezőhöz képest a forgórész 
csak kicsit marad le, ott a fenti nyomatékgörbén a lineáris szakaszon vagyunk a 
billenőnyomaték előtt, míg a másik irányú mezőhöz képest a forgórész csaknem 
dupla fordulatszámmal forog, az a mező neki marha nagy frekijű, ezért nagy 
reaktanciát képez.

Ezt csak példaként írtam le, hogy egy masinánál hogy kéne a működéséhez, a 
viselkedésének az elemzéséhez kvalitatíve hozzáfogni. Számszerűen (egységes 
villamsogép-elmélet és egyenletei) hááát, az annak való, aki sok időt tölt 
börtönben, vagy akinek két anyja van. :-) (A börtön úgy jutott eszembe, hogy ezt 
az egész egységes villamosgép-elméletet állítólag egy faszi a börtönben dolgozta 
ki, de már tök nem emlékszem, ki volt az. Nem kis teljesítmény volt, mert az 
összes létező villamosgépet, szinkron-aszinkrongépet, AC és DC kefés 
masinákat..., mindent le lehet vele írni.)

hjozsi