[elektro] FYI: Állás

[Szlifka Tibor]

Azt elfogadom, hogy értelmesebb mérnök eleve nem nálunk próbálkozik:),
tehát nem feltétlen mérvadó amit írok, de.. nem tudom merre tolódik az
oktatás, de a felvételi vizsgáinkon -ami műszerész/technikus szintet
üt meg, nekik is készült, hiszen középfokú végzettségűeket keresünk
elsősorban- még soha, egyetlen egy kezdő mérnöknek sem sikerült
átmennie, pedig 4 év alatt megpróbálták páran. Olyan elméleti
kérdések, mint ohm törvény, pár nagyon alap kérdés ipari elektronika
legaljáról - ez írásban, időkorlát nélkül(!), a többi csak alap
logikus gondolkodásmód felmérés - az már szóban, gépek mellett). Se
elméleti, se gyakorlati ismereteik nincsenek. A középfokú végzettségű
elektromos emberek többnyire hozzák az 50-90%-ot elméleti
ismeretekben, tehát nem lehet túl bonyolult a dolog. Kezdő
gépész/villamos mérnökök már itt csúnyán felsülnek. Logikában nagyon
nagy a szórás. De a mérnökök legalább teljesen magabiztosan mondják a
hülyeséget, nem hezitálnak:) A gyakorlatot nem mondom, mert többnyire
kezdő mérnökök próbálkoznak, tehát ott nincs összehasonlítási alap.
Már nagyon leadtuk, mert nehéz megfelelő kvalitású embert találnunk,
hiszen már nem ér annyit a fizetés, mint 5 éve (akkor is pont
ugyanennyiért vehettük fel az embereket). De így, leadott igényekkel
sem mennek át. Ennél azért többre számítottam..  de hangsúlyozom még
egyszer, az értelmesebbje biztosan nem nálunk próbálkozik!
--
tibi

Lajos Rancz <lajos.rancz at gmail.com> írta (2015. január 28. 9:30):
> Helló!
>
> Nem értek egyet. Jó főiskolára/egyetemre járni fontos dolog, megtanít(hat,
> ha akarod) egy csomó technikára, ötletre. Persze elvben mindent meg lehet
> tanulni autodidakta módon, de erre amikor már dolgozol - jön a határidő,
> motiválatlan vagy stb - nincs lehetőség. Ezért jobb előre megtanulni (akár
> feleslegesnek látszó) tárgyakat, mert amikor szembekerülsz egy problémával
> sokkal nagyobb ötlet tárházból tudsz meríteni.
>
> Egy példát hoznék: a cégünknél egy tipikus szabályzástechnikai feladatnak
> (okos, tapasztalt!) programozók ugrottak neki (szabtech alapismeretek
> nélkül) és mivel egyszerűen nem ismerték a témakört; nem tudták, hogy ilyen
> tudomány létezik egy ad-hoc összetákolt, karbantarthatatlan, rossz minőségű
> (mondjuk úgy, hogy naiv) megoldás született sok idő alatt: működgetett, de
> nem megfelelően. Amikor tarthatatlanná vált a helyzet, nekiláttam (szabtech
> és jelfeldolgozás alapokkal) és rövid idő alatt sokkal jobb minőségű,
> kézbentarthatóbb, karbantarthatóbb szabályzást csináltam.
>
> Én abban látom a problémát, hogy a magyar felsőoktatásban nagyon eltolódik
> a tananyag elméleti oldalra és emiatt nehéz leszűrni a lényeget. De ha
> megnézel egy amerikai egyetemi tankönyvet, akkor látni, hogy másképp is
> lehet ezt csinálni: sokkal inkább az alapoktól indul, rengeteg valós
> életből származó példát hoz, az elején szájbarágós de a végére így is eljut
> oda ahova egy magyar könyv.
>
> Üdv
>
> 2015. január 27. 18:48 Hofferek Attila írta, <hofi at soka.co.hu>:
>
>> Szerintem nem. Egyre több az olyan munkáltató, aki felismerte, hogy X év
>> kiseggelése
>> maximum a monotóniatűrésről mond el valamit, semmi másról.
>>
>> 2015.01.27. 15:28 keltezéssel, Jozsef Valkai írta:
>> > Aha.
>> >
>> > cserebe kapsz netto 90et oszt orujje.
>>
>> --
>> Hofferek Attila
>>
>> -----------------------------------------
>>           elektro[-flame|-etc]
>>
> -----------------------------------------
>           elektro[-flame|-etc]