[elektro] KONDI
hg12345
hg12345 at freemail.hu
Fri Oct 8 10:04:58 CEST 2010
Csak röviden.
Kondi.... Nem tuti hozzáállás hanem csak az egyetlen, tudni ha egy berendezéshez valaki hozzányul, onnaltól jogilag felelős a készülékért. (Egy kis szívesség is okozhat nagy problémát :-(((
Nézd a nem alacsony feszültségű hálózaton kialakult túlfeszültség és zajokról nem tudok semmit, de gondolom ezek akkora energiákkal birnak, hogy csak a megfelelően méretezett biztosíték és védőáramkör védheti meg a készülékeket.
De az induktiveszközök által keltett zavarokról elég sok tapasztalatom van, közvetlen és "telefonos is :-)", ha ilyen gond van mindig az a hibás amin látszik a jelenség és nem az okozó! (A készülékek valóban megfelelnek a EMC ajánlásnak (bevizsgáltak), de olyan zavarokat tudnak a felhasználók produkálni ami ezen is túl mutat). Eddig mindig sikerült megoldani a jelenlegi tudásom alapján, gondolom talán ez gyakorlati bizonyiték lehet. Nem akarok vitatkozni, tényleg kimértem a jelfogó kikapcsolásakor keletkező impulzusok nagyságát, és tudom jó müszerekkel is lehet tévedni, de nem csak én csináltam a mérést, mind annyian tévedtünk? Ezek a zavarok nem csak KR hanem más kapcsoló elemeknél keletkeznek mint kontaktorok és mágneskapcsolók, a motorosszelepekről nem is beszélve, ezek amikkel gyakran találkozom. Nem kontaktus a probléma okozója, (a kontaktusra varisztort rakva, az ivhúzás feszültsége korlátozható, ugyan megszakításkor az áram tartja az ivet) hanem a tekercs, mint írtátok a kontaktus ivet húz, vagyis az impulzus gondolkodás nélkül megjelenhet a L-N vagy L-L között. Az energiája nem sok csak annyi ami a tekercsben van tárolva, de rövid időre már ez se kevés. Ráadásul igen sok a nagyfrekvenciás összetevője, valószínüleg 200MHz esetleg 1GHz-ig megszórja spektrumot.
Eredetileg kondenzátorról beszéltünk, ahonnan ide kanyarodtunk! Mivel még a REMIX-s idök óta kénytelen vagyok fogalalkozni egyszerű zavarszűréssel, és régi kondenzátorokkal elég sok probléma volt, és nem csak az nálunk. A GANZ-osok csinálták az első mágneskapcsoló zavarszürőket, az ajánlott értékeket tartalmazta az AS2 gépkönyve 390omh - 47nF (a kondiban nem vagyok biztos), egy öngyógyúló 1000V kondenzátor néhány év alatt olyan lett mint a tésztaszürő és elvesztette a kapacításának 50-70% mivel azért ezekben is volt tartalék, mi ütötte át a kondezátor dialektrumát? Ezek a feszültség ugrások hatása.
A végleges megoldás egy varisztor párhuzamosan a soros R-C taggal,
Persze azért kár feltételezni, hogy minden kapcsolás 20kV impuzust generál, de mivel a PLC-k ill. szabályozók DC müködtetésűek és nincsenek a kapcsolások a hálózattal szinkronban ezek erősen szórnak, igy van olyan kapcsolás ahol nincs semmi és van olyan amikor jelentős impulzus keletkezik. Addig nincs is probléma amig az energia nem haladja meg a készülék zavarvédetségi érzékenységét......
SSR csak kikapcsolt állapotban érzékeny, de egy varisztor a kapcsaira jelentősen meghosszabítja az élettartamát.
Minden varisztort nem tudsz kimérni, ráadásúl elég macerás, mert ha nincs cél készüléked, mert egy mérés egy varisztor. Érdemes a legrosszabb helyzetre méretezni és nem lesz probléma.
Röviden azt szerettem volna kiemelni, kikapcsol egy tekercs a kapcsoló elem értelemszerűen ivet húz, emiatt a L-N ill. L-L-en megjelenik az önindukciós feszültség és ez problémát okozhat. Leghatásosabb a védekezés a zavarforrásnál , de ha ott nincs akkor a rendszerben lévő többi kondenzátort is az ajánlások szerint érdemes használni Y1,Y2, és X2.
Nem akarok meggyözni senkit, ha másképp müködik ám legyen, csak védekezés hatásossága a lényeg!
jhidvegi <jhidvegi at gmail.com> írta:
>Kicsit még én is belemászok a témába, bár sokat írtatok róla.>
>
> Nem akarok vitatkozni, egy kondenzátor azt tudja amit a gyártó>
> vállal, és ami ezen kivül van az olyan mintha nem lenne. Amúgy a régi>
>
Az biztos, hogy ez a tuti hozzáállás. Akkor fontos, ha valami termékbe kell, és >
körbe kell még a papírt is papírozni.>
>
Erről a kapcsolási túlfeszről kicsit:>
Ha ugye a KR reléből indulunk ki, akkor annak van egy 1mm-nél kisebb >
kontakthézaga. A levegő átütési szilárdsága 30kV/cm, és a kontaktusok közt >
tutira nem tud kialakulni az inhomogenitás miatt sem az arányosan kisebb fesz, >
és különösen nem úgy, hogy a megszakításkor az imént még ív volt ott. Tehát az >
ki van csukva, hogy ilyen sok kV-os (hogy akár 20) kialakuljon.>
>
A kapcsolási túlfeszek nem abból származnak a hálózaton, hogy egy fogyasztónál >
kisreléket kapcsolgatnak, még csak nem is abból, hogy bármilyen háztartási >
fogyasztót kapcsolgatnak, ezek mind bakfity jelenségek. A fő kapcsolási >
túlfeszek a középfesz meg nagyfesz távvezetékek kapcsolásából jönnek. Kisfesz >
hálózati eredetűek meg a zárlati megszakításokból származnak. Kis energiájú >
lökések esélytelenek, mert akkora terhelés van a hálózaton mindig, hogy ezeket >
úgy nyelik le, hogy alig mérhetőek. Manapság különösen, mert elég sok olyan >
fogyasztó lóg a hálózaton, ami egyenirányító-pufferkondi módon kezdődik. Ezek >
simán engedélyezik a rövid idejű fesz-összeomlást, de a kis energiájú csúcsokat >
úgy leszedik, hogy sz... se marad belőlük.>
>
> Mért járatodna le? Ez egy müszaki lista, vagy itt is van "B lista" ?>
>
Miért, miért, hát azért, mert itt elég széles körben feketeseggű vagyok a >
csaknem mindenkivel ellentétes politikai felfogásom miatt. Ezért aki személyesen >
is ismer, és beszél velem, jobb, ha ezt titokban tartja. :)>
>
> Amit írsz ez egy komoly probléma, és amit észrevettél az csak a>
> jéghegy kis része. Egy komoly kapcsolószekrényben még ma is minden>
> szilárdtest relé kimeneti kapcsain szines tárcsák diszelegnek>
>
Na igen, mert a szilárdtest relé nagyon érzékeny a túlfeszre. Ő maga nemigen >
generál ilyet, mert mindig áram-nullaátmenetben hagyja abba a vezetést.>
>
> (Bárki bármit mond és ír, ha uC érzékeny azt kivülről hiba szürőd,>
>
Na persze, ezek mindenre tudnak érzékenyek lenni. Én már olyat is láttam, hogy >
egy automata hegesztő masina, ami régen készült egy üzemben, és még nem volt >
fejlett az a plc-szerűség (nem tudom, pont mi volt), attól hülyült meg, ha >
működés közben felkapcsolták a fénycső-világítást. Ahogy azok gyújtogattak, >
attól úgy meghülyült, hogy elindult az asztal, és szarrá tört mindent, ami akkor >
rá volt mozdulva a munkadarabra. Ki is b...ták az egészet, megcsinálták a >
vezérlését relésre. :-) (Én az awi hegesztőgépek témájában voltam benne, azt >
sikerült úgy megcsinálni, hogy semmi bajt nem okozott, pedig az is csinál >
szikrát rendesen a begyújtáskor.)>
>
> 275AC varisztor könyökfeszültsége 550V (e doksi szerint ilyenkor 1A>
> folyik rajta) és nem szentirás és ez nagyon közel van a 600V olcsóbb>
> triac-ohoz.>
>
Ezeket a doksikat is eléggé el lehet felejteni, legjobb megmérni, mit is tud az >
adott varisztor.>
Nekem amúgy nem triakot kellett volna megvédeni, hanem feteket meg SiC schottky >
diódákat. Leginkább az utóbbiak nem bírták a gyűrődést, a fetek bírták volna, >
mert azokban a reverz dióda egyúttal zener is, ami akár az üzemi áramot is bírja >
rövid ideig. A csere után tirisztoros lett az áramforrás, oda raktam a 800V-os >
tirisztorokat, azok máig bírják.>
>
> A trafó nem ezt a problémát generálja, ott a bekapcsolás után a 2.>
> negyedben zárlati áram van!>
>
???>
kétféle módon lehet jelen a trafó: vagy a tirisztoros kör előtt van, vagy utána.>
Nálam előtte volt, tehát 3f diódahíd lógott a trafón. A trafó átvitte a hálózati >
tüskéket, és a túlfesz az egyenfeszen keletkezett, ami 500V volt. Ha ide raktam >
volna egy tonna elkót, akkor maradhatott volna a chopper, de nem raktam, hanem >
inkább tirisztorossá alakítottam az egészet. Túl közel volt az 500V üzemi fesz >
és a 600V max fesz. Ha 1200V-os SiC diódákat vettem volna, semmi baj nem lett >
volna.>
>
> Nem tudom míért de a 800V triac alatti>
> eszközökkel a trafokat nem lehet kapcsolgatni, még lágyindítással se.>
>
Én máshogy fogalmaznék, már korábban sokat írtam róla: triakkal nem szabad >
trafót kapcsolgatni, csak tirisztorpárral.>
>
> Már említettem, hogyan tudod megvizsgálni probáld ki magad. Én>
> kimértem még jó néhány évve, ha nem a saját szememmel látom akkor nem>
> írnám. De számítható is :-)). Mi elött írnád, hogy a müszereim>
> hibásak, óvatosan megjegyezném a gyártásunk miatt hol itthon, hol>
> külhonból vagyunk levezetve, úgy 6 digitre.>
>
Biztos jók a műszerek, de mérési hibát lehet elkövetni bármivel. :-)>
>
Gondold el: ha fogsz egy kontaktust, ami önmaga tutira átüt mondjuk 3kV-on, az >
megszakítás után nem képes magára venni 10kV-ot, pláne nem 20-at. Ilyesmit mérni >
amúgy se egy pofonegyszerű dolog.>
>
hjozsi >
>
----------------------------------------->
elektro[-flame|-etc]>
More information about the Elektro
mailing list