[elektro] KONDI

[hg12345]

Hi!

KR = kis relé  (bocsánat aki nem ismeri, villanyszererők igy hívták)
Valamikor a kapcsolószekrényekben ezekkel építették a logikai hálózatokat, manapság inkább sinre pattinható foglalatba dugható 24V relékkel építik. (ezekre meg diódát kell rakni, mert az impulzos a tápegységen átmegy és kimegy a hálózatra :-)

Egy kapcsolószekrényben logikai hálózatának a felépítése: egy jelfogó kontaktusa kapcsolja az öt követlő jelfogó tekercsét. Ha megszakít a jelfogó akkor a tekercsben is energia mentes lesz, és kikapcsol a következő tekercs.
A kikapcsolt tekercs és LENTZ féle önindukció generál egy feszültség úgrást ezen a tekercsen, ami bizony elkoszál a kapcsoló szekrényben, mert hogy a müködtetés egyik ágát szokták megszakítani.  Hogy ki hová folyik, engen túlzottan nem érdekel, de a kapcsoló tekercsére írt müködtető energia áram maxnál benne van, az bizony nem marad benne, valahogy eltávozik.

Ha tekercsre raksz egy varisztort az megemészti, és ha kapcsolóra raksz egy varisztort ez meg csökkenti a kapcsoló ivhúzását. Én ezt igy tudtam, de minden zavarszüréssel foglalkozó könyvben is ez van. Egy diract delta esetén a vezetékeknek nem csak DC ellenállása van, mivel a spektruma beteríte a teljes freki tartományt. Igy ez terjed a térben is. Még egy soros RC kapcsolással is szokták a meredekséget vissza fogni, hogy a spektrumot korlátozzák.

Azt nem tudom, hogy a szomszéd hogyan került a képbe, de gyakorlatomban már több olyan eset is volt hogy 10-20m lévő kapcsolószekrényekben történő kapcsolások megzavarták a másik rendszert. Az EMC nem véletlenül vezették, de elsősorban a kommunikációt védik vele.

Röviden egy mágnes kapcsolón vagy kismegszakitó vagy kis relén előállítható 5-20kV impulzus, mérd meg ha nem hiszed, de megfelelő felszerelés szükséges hozzá, aztán ez biztos, hogy rámegy a hálózatra az is biztos. Ha meg már rajta van akkor a közelben lévő készülékekre hatással van. Az SSR- (szilárdtest relé) kikapcsolt állapotban átütik.

Lágy indítás lehet soros ellenállással is, de az iparban jobban szeretik a fázishasítással induló majd nullátmenetbe átváltó szilárdtest relét.

Azért jó messzire mentük egy X2 kondenzátor helyettesítésétől. :-)))))

----------------------------------------------------------------------------

Józsitól szeretnék kérdezni triakkal kapcsolatban, remélem olvassa.

Miért van az, hogy trafó bekapcsoláskor amikor nem használnak bumpless áramkört, és a 2./4 zárlati áram folyik, a TRIAC nem kapcsol be a következő ellentétes előjelű félperiódusban csak az ezt követő azonos félperiódusban. Ezzel a jelenséggel többször találkoztam.  A végeredmény igen gyors , a trafó primérje leég 20-30sec alatt :-), mert csak a primér tekercs ohmos ellénállása korlátozza az áramot.
Egy dolgot nem értek, hogy a TRIAC miért nem kapcsol be, ha rajta van a vezérlés?





Nemeth Tibor <nemeth.tibor798 at t-online.hu> írta:
>Hali!>
>
hg12345 írta:>
>
> Nem akarok vitatkozni, egy kondenzátor azt tudja amit a gyártó vállal, és ami ezen kivül van az olyan mintha nem lenne. Amúgy a régi C210 és hasonló REMIX kondik csak épp teljesítették a vállalást :-( Azt hogy mekkora diract tűt lehet egy hálózaton csinálni azt magad is kipróbálhatod, kell egy jó gyors KR relé 3x16A vagy 3x8A octál foglalatos, és áram maximumnál kapcsold ki......>
> Igy gyorsabban kimérheted a maximális impulzus lökést....>
Bevallom, nem tudom mitől KR egy relé, de nemcsak ezért nem értem. Minek az áramáról van szó ?>
Ha tüske és megszakítás útján keletkezik feltételezem, hogy valami induktivitás. Afelől semmi >
kétség, hogy egy kellően elméleti (kapacitásmentes, vasveszteség=paralel veszteség mentes) >
induktivitás áramát kellően gyorsan megszakítva tetszőleges csúcsértékű feszültségtüske >
generálható, sőt mint később írod ez ki is számítható. De hol is keletkezik ez a feszültség? Az >
induktivitáson  (amit azt írtad is)és a megszakítást végző eszközön. Méghozzá hasonló mértékben >
de ellenkező előjellel. A kettő összege éppen a hálózati feszültség. Tehát ha Te a szomszédban >
szaggatod az induktivitásod áramát, az a Te reléd kontatusát fogja tönkretenni és nálam nem okoz >
a hálózaton feszültség ugrásokat. Na jó egy kicsit, mert a hálózatnak is van saját >
induktivitása, ugy értem addig a pontig amíg a Te áramod és az én áramom közös úton halad, de >
van neki jelentős kapacitása is, nem is beszélve arról a rengeteg fogyasztóról amin ugye el tud >
folyni a megváltozott áramrész, lénygében a fogyasztók párhuzamos veszteségként jelennek meg. >
Kizártnak tartom, hogy ezen kilovoltos ugrásokat lehessen létrehozni.>
Úgy látom, különböző dolgokról vitáztok Józsival, Ő arról írt, hogy amíg Te csattogtatod a >
reléidet és csinálsz 20kV-ot  a tekercseden, addig a szomszéd figyeli a hálózatot és kV alatti >
impulzusokat lát.>
Ugyanakkor konstrukciós irányelvként leszögezhetjük, hogy helytelen, de legalábbis kockázatos, a >
nagyáramú induktív fogyasztóval párhuzamosan kapcsolni az érzékeny elektronikát, két külön >
kapcsolóeszközzel kell ezeket a hálózatra kapcsolni.>
Érdekes kérdés, ha megkérlek, hogy ne csinálj nekem zavart ott a szomszédban, amikor >
megszaggatod az induktivitásod áramát, és Te illendően ezt meg is kísérled,hogy miképpen. >
Nyilván el kell nyelni az induktivitásban tárolt energiát, célszerűen egy varisztorral. Hová is >
kössük? Az induktivitással párhuzamosan jónak látszik, a tekercs árama folytonos tud >
maradni(naná) és tüske helyett a varisztoron elenyészik. Ha viszont az én oldalamról nézzük, ama >
bizonyos közös hálózati szakaszon a rád eső áramrész egy pillanat alatt megszakad, a kapcsolód >
megszakítja és az induktivitás nem kényszeríti tovább ívet húzva, mert van hova mennie. Ez nekem >
nem jó. Azon a bizonyos közös hálózati szakaszon áramugrás lesz, és ha nem is kilovoltokat, de >
mégiscsak csinálhat valamit. Ezzel szemben, ha a kapcsolóeszközzel kötöd párhuzamosan a >
varisztort, akkor a kikapcsolás pillanatában (és továbbra is) az áram folytonos, a kapcsolót >
kikerülve a varisztoron át tovább folyik a hálózatba és persze lecseng, de nem okoz ugrásszerű >
változást az áramban.  A fenti gondolatmenetből az is látszik, hogy nekem tökmindegy, hogy Te >
miféle áramot (induktív vagy ohmos,esetleg kapacitív) szaggatsz, ez a Te gondod, nekem csak az >
áram medeksége és a közös hálózati szakaszunk induktivitása számít.>
>
>
> A trafó nem ezt a problémát generálja, ott a bekapcsolás után a 2. negyedben zárlati áram van! Nem tudom míért de a 800V triac alatti eszközökkel a trafokat nem lehet kapcsolgatni, még lágyindítással se. Valószínüleg a 600,700,800V között csak a válogatási különbség van, gyártásinak értelme nincs. A 800V-sak a legjobb darabok.>
Ilyen van, de ez valóban más jelenség, a vas telítődése, bár nekem lágyindítással még nem volt >
gond. Én azt értem lágy indítás alatt, hogy a trafó szekunderét nem terhelem jelentősen a >
primerrel meg sorba kötök egy ellenállást ami korlátozza az áramot, kb. arra amit a hálózatnak >
el kell viselnie rövid időre. Ezt az ellenállást később rövidre zárom. Ezután jöhet a szekunder >
terhelés.>
>
>
Üdv.>
                        Németh Tibor>
>
>
----------------------------------------->
          elektro[-flame|-etc]>