[elektro] 3F indukcios motor

[jhidvegi]

Moczik Gabor wrote:

> Na, en is igy gondoltam...
> Tehat ha azt akarom, hogy gyorsitas/lassitaskor se menjen a nevleges
> aram fole (legalabbis ne 10szer annyi legyen), akkor olyan lassan
> emeljem a frekit es ezzel aranyosan a feszt, hogy a megfelelo aram
> alakuljon ki?

Jaaa, hogy itt ráadásul frekiváltóról van szó? Akkor nagyon jó 
helyzetben van a moci!
Igen, az áramot tartsd egy jól megfogott érték alatt, ha meg tudod 
csinálni, hogy a freki és a fordulatszám meghatározott viszonyban legyen 
egymással. Ha ez a viszony jó, akkor a szlip kicsi lesz, a nyomaték a 
billenőnyomaték alatt lesz végig.

Nemtom, de nem olyan rém egyszerű a dolog. Mondjuk egy f1 frekinél 
tartasz éppen, és egy adott áramot nyomsz bele. Van egy táblázatod 
hozzá, hogy milyen fesz kell az f1-hez.

Ha nem terheli semmi a motort, akkor a fesz elkezd nőni, és netán 
túlgerjed, tehát muszáj a frekit növelni (gyorsítás). Ha terhelve van a 
motor, mondjuk ellenkezőleg, túlterhelve, akkor meg ugye nem akar a 
megfelelő fesz kialakulni, csökkenteni kell a frekit.

Tehát az tűnik egy lehetséges állandó nyomatékú gyorsításnak, hogy az 
áramot bediktálod, a fesz kialakul, azt megmérve utánahúzod a frekit.

Aztán lehet, hogy tévedek. :-)

> Aha, tenyleg, rosszul emlekeztem, mast ir:

> 1. A sebesseg kozvetlenul aranyos a rakapcsolt aram frekvenciajaval
> es a motor polusainak szamaval

Ez gondolom világos. Ha a szlip kicsi, a freki és a fordulatszám tényleg 
direkt kapcsolatban van. Kétpólusú mocinál a fordulatszám a frekivel 
azonos, 4-nél fele, 6-nál harmada....

> 2. A nyomatek kozvetlenul aranyos a rakapcsolt fesz es a frekvencia
> aranyaval. Tehat U/f-fel aranyos.

Ez nagyon pongyola így. Képzelj el egy névleges hálózaton fix feszen és 
frekin üzemelő motort. Adott a freki és a fesz, tehát az arányuk is 
eléggé állandó. A nyomaték közben a nulla és a max között változhat 
anélkül, hogy ez az arány különösebben változna.

Az egész játék arra megy ki, hogy a motor mindig rendesen fel legyen 
gerjesztve, nehogy túlgerjesztve, mert az csak vasveszteséget, és a 
feleslegesen nagy gerjesztőáram miatt tekercsveszteséget okoz, illetve 
nehogy alul legyen gerjesztve, mert átesik a billenőnyomatékon. Ezért 
kell elég rigorozusan minden feszhez egy adott frekit, vagy minden 
frekihez egy adott feszt beadni. Én - állandó nyomatékigény esetén - a 
fentit csinálnám. Áramgenerátor, ami kiad egy feszt, és hozzá kell 
választani a frekit.

Persze a fesz-freki nem egy lineáris összefüggés pont azért, amit 
lejjebb írtál. Tehát az indukált fesz és a freki van arányban, ehhez a 
feszhez hozzá lehet adni az áram*ellenállást, ez kapocsfesz lesz. 
Valamint szlip is van a világon, tehát nulla fordulatszámon de nem nulla 
nyomatékhoz f>0 freki tartozik, és Uk=Ui(f)+i*r kapocsfesz.

> Egyebkent van meg egy erdekes grafikon a 11. oldalon, nyomatek,
> teljesitmenytenyezo (cos fi?) es hatasfok a szlip fuggvenyeben.
> Ebben az latszik hogy a nevleges ertek (rated slip) a hatasfokra van
> kihegyezve, de akar 2.5x nagyobb nyomatek is kiveheto, cserebe a
> hatasfok 35%-os csokkenese aran. Ez gondolom erosen elmeleti jellegu,
> mivel gondolom az aram igy 1/0.65*2.5-re novelendo, ami azt jelenti,
> hogy majdnem 4x lesz a motor disszipacioja...

Nem elméleti, lehetnek esetek, amikor rövid ideig meg kell zavarni a 
motort, hogy felgyorsítson tömegeket... ettől még nem fog leégni. A 
korlát a max indukció, afölé hiába nyomják, nem lesz nagyobb a fluxus, 
csak a mágnesezőáram. De ha a max ésszerű fluxust bele tudod tolni, 
akkor a max nyomaték is kiszedhető.

> Kiprobalni ki tudom, de lehet hogy hasznalhatatlan a jel, mivel a PWM
> frekinek kHz nagysagrendbe kell esnie (mivel meg szinusszal modulalni
> is kell), tehat az ido ameg egy fazishoz tartozo felhid kikapcsolt
> allapotban van rettento rovid, es valszeg ennyi ido alatt nem omlik
> ossze a fluxus a tekercsben, ezert nem lehet majd ertekelheto jelet
> kivenni.

És minek is akarsz így szlipet mérni?
Valami rémlik régről, hogy park vektorokkal operáltak. Ez lehet fesz, 
áram, ami a három fázisból képezhető. Gyakorlatilag egy forgó vektor 
mindegyik. Ha a mágnesezőáram kezd jó nagy lenni, ami ugye erősen 
induktív, az áramvektor egyre nagyobb szöget zár be a feszvektorral 
(késik). Ha a frekit sikerül úgy állítgatni, hogy ez a szög állandó 
legyen, akkor mindig elég lesz a fluxus, innentől már az áramból lehet 
tudni, hogy a névleges nyomatékon jár a motor. Ha ugyanis a billenő felé 
járnál, ahhoz jóval nagyobb áram tartozik.

És ebben a névleges áramú és nyomatékú üzemmódban a forgórész lemaradási 
frekije a forgó mezőhöz teljesen állandó lesz. Ő "nem tudja", hogy 
milyen gyorsan forog a mező, csak azt, hogy egy adott (pár Hz-es) 
lemaradáshoz tartozik nála egy nyomaték. Ez a lemaradási freki és a 
nyomaték egymással arányban áll, előre lehet tudni, lehet vele számolni, 
ha a fluxus adott.

hjozsi