Napkollektor

[Halász Ferenc]

Balla Zoltán írta:
----
> Hiaba a cinizmusod! Az viszont kiderul, hogy keveset foglalkoztal 
> tavcsovekkel ezekszerint...
Mik ki nem derülnek rólam már megint!
De valóban foglalkoztam keveset távcsövekkel.

> Csak egy apro bibi van, te folyamatosan a lekepzes pontossagarol dumalsz, 
Nem. Arról dumálok, hogy optikával csak _egy_ponton_átmenő_ sugarakat
tudsz párhuzamosítani. (Hogy aztán még kisebb helyre tudd fókuszálni.)
> mig en az atvitt energia surusegerol!!! Itt marhara nem erdekes, hogy hol 
> vannak metszespontok, addig, amig a kivant atmeronel nem nagyobb a fenykupac 
> atmeroje.
Ez O.K.
> 
> Ugy latom a fenti elvet nem vagytok kepesek atlatni...
Különbözőek a képességeink. Jobb, ha ennyiben maradunk. ;-)
> egy fenyvezeto csobe aminek 
> nagyobb a nyilasatmeroje mint 5 mm, de lassan(pl nehany m-en belul) 
> folyamatosan szukul 1 mm-re, szerinted mi tortenik ?? Vissza biztos nem fog 
> jonni! Most tekintsunk el a vezeto anyag elnyelokepessegetol... Nna ??

Jó! Nyugodtan egyszerüsíthetünk: Legyen egy ménkü lassan szükülő,
ideálisan fényvisszaverő egyenes cső!
Ha a belépő sugarak _mind_párhuzamosak_ a tengelyével, és a cső
fala s szöggel közelít a tengelyhez, _visszaverődésenként_ 2s szöggel
közelít a fénysugár a tengelyre merőlegeshez. Onnantól biz' vissza-
fordul, ha tovább tart a cső. És ezenközben rohamosan széttartó
lesz a kijövő fény. _Valamennyire_ tehát lehet süriteni a fényt az
említett csőben _A_PÁRHUZAMOSSÁG_ROVÁSÁRA_. Továbbsüriteni lehetetlen,
mert már igencsak _nem_párhuzamosak_ a sugarak.
Ha a belépő fénysugarak még csak nem is párhuzamosak, akkor a helyzet
csak rosszabb!                Te jössz!
                                          Üdv: HFeri