Napkollektor

[charles hoss]

jhidvegi wrote:

>
>Hát ez az! Ha ezt sikerül megváltoztatni, akkor lehet egy kiegyensúlyozott 
>(mindenütt azonos hőmérsékletű) helyen hőmérséklet-egyenlőtlenségeket 
>generálni optikával.
>  
>
he - hogy jutottunk el a napfeny kisebb teruletre gyujteserol arra hogy 
a kornyezet minden pontja azonos homersekletu ?
eddig azon agyaltunk hogy egy sotetebb teruletre hogyan lehet sok fenyt 
juttatni onnan ahol vilagos van .
en azt mondtam hogy optikai uton eloallithato egy nagyobb fenysurusegu 
csatorna ami vezetheto - egy tukrocsovon , optikai kabelen .

>>>Mi történik? Az optika egyik helyről átcsoportosít energiát a
>>>másikra, ami miatt ott megnő a hőmérséklet az egyikhez képest.
>>>
>>>      
>>>
>>az optika mindket iranyba azonosan mukodik - itt bukik ez az elv .
>>    
>>
>
>Már miért bukna? Ha létezne ilyen, akkor a forróbb pontról visszafelé is 
>sugározna a fény, de ez a másik oldalon a fények szétoszlása miatt 
>hidegebbnek látszana.
>  
>
es igy is van . ha a kezed fole egy gyujtolencset teszel akkor sokkal 
melegebbnek erzodik a nap mintha  egy szorolencse mogott pihenteted . 
ugye ezt nem vitas ?

>Végig hőmérsékleti sugárzásról beszélek, a tárgyak felülete világít, mert 
>forrók. Egyik helyről optikával a másik (akár kisebb) helyen több fény 
>(hőmérsékleti sugárzás) odavetítésével magasabb hőmérsékletet teremtek, míg 
>a másik helyen meg alacsonyabbat, mert ő úgy látja, a túloldalról jövő fény 
>nagyobb felületen oszlik szét, tehát mintha hidegebb lenne a túloldal.
>
>Ha nem rakom oda a peltiert, ez egyensúly. Csak az a baj, hogy semmi nem 
>akadályoz meg, hogy odarakjam.
>  
>
igen - ha pl a peltier-t ugy helyezned el hogy az egyik a lencse 
gyujtopontja oldalan van , mig a masik fele a lencse altal vetett 
arnyekban akkor a peltier mukodne - de ehhez allando energiaram kell - a 
napsutes - nem mukodne kiegyenlitett teruleten
ez eleg nyilvanvalo .

>Neeem, az üvegszálak lennének bazi drágák. :-)
>  
>
azok igen , bar lehet hogy ki lehetne fogni selejtet - aminek egy picit 
gyengebb az atvitele es kesz .erre meg alkalmas lenne .

>>gyuru amit kitakar a lencse , de nem gyujti oda a fenyt - kozben a
>>kozepen levo foltban no a fenyero - surusodik , no az energiaramlas -
>>a sotet reszre vetulo napfeny nem veszett el , nem tunik el -
>>megerkezik a csokkentett feluletre - ahogy csokken a felulet ugy no
>>az energiasuruseg . vegul eleg nagy fenyero alakul ki ahhoz hogy
>>kiegjen a papir - ami nem tortenik meg normal napsutesben .
>>ugyanannyi foton megy at a lencsen , de a papiron a megoszlasat
>>megvaltoztattuk
>>
>>nem sikerult az energiaramot besuriteni ?
>>    
>>
>
>De igen! Ezzel nincs is semmi baj. Csak nem erről van szó. :-)
>  
>
hanem mirol ?
most tenyleg ugy erzem hogy elbeszelunk egymas mellett .

>A hasonlat nem jó. Ha egy áram útjában lévő keresztmetszetet csökkented, az 
>áramsűrűség megnő. Ha egy belül polírozott csövet használsz fényvezetőnek, 
>és leszűkíted, akkor a fény zöme vissza fog menni. A szűk részen nem lesz 
>gigászi fénysűrűség.
>
most inkabb egy lencse jut eszembe - a csorol nem allitom hogy alkalmas 
feny suritesere - de a gigaszi fenysuruseg eloallithato .

> Pl olyan, hogy a cső kezdetben 10m átmérőjű, leszűkíted 
>1mm-re és fémet vágsz a dögerős fénnyel. :-) Pedig jó móka lenne! :-)
>  
>
vagy van egy lencsem es a nappal papirt vagok - jo moka :)
ha mukodik az elv akkor a nagysagrendi kerdes mar nem kritikus - csak a 
felulet noveleserol van szo
ne keverd ossze a feny vezetesere alkalmas csovet a gyujtesre , 
suritesre alkalmas tukorrendszerekkel , lencsekkel .

bye
dexter