Napkollektor

[jhidvegi]

charles hoss wrote:

> megtettem , es igaz hogy az ablakon neztem vele ki de fenyesebb lett .

Ki kéne menni egy olyan területre, ahol a teljes égbolt van fölötted. Akkor 
nem lenne fényesebb.

>> ???? Miről keletkezett fordított állású éles kép? :-)) Vagy itt mit
>> csináltál meg?
>>
>>
> az egrol keszitett kepet , nagyitoval , papirra .

:-)) De hát ha láttál részleteket, akkor ott tárgyak voltak, meg háztetők... 
na mindegy, nem erről van igazán szó.

> en ezt nem allitom - az optikank kozepe egy fekete lyukkent
> viselkedik - ami oda bemegy az nem jon vissza - minnel tobb fenyt
> tudok belezsufolni - lencsekkel , tukrokkel , annal tobb megy bele a
> lyukba - de csak azert mert el tud menni erre - ha beallt az
> egyensuly akkor semmilyen hatassal nem birna az energiamegoszlasra -
> csak az aramlas iranyat valtoztatom meg

Hát ez az! Ha ezt sikerül megváltoztatni, akkor lehet egy kiegyensúlyozott 
(mindenütt azonos hőmérsékletű) helyen hőmérséklet-egyenlőtlenségeket 
generálni optikával.

>> Mi történik? Az optika egyik helyről átcsoportosít energiát a
>> másikra, ami miatt ott megnő a hőmérséklet az egyikhez képest.
>>
> az optika mindket iranyba azonosan mukodik - itt bukik ez az elv .

Már miért bukna? Ha létezne ilyen, akkor a forróbb pontról visszafelé is 
sugározna a fény, de ez a másik oldalon a fények szétoszlása miatt 
hidegebbnek látszana.

Végig hőmérsékleti sugárzásról beszélek, a tárgyak felülete világít, mert 
forrók. Egyik helyről optikával a másik (akár kisebb) helyen több fény 
(hőmérsékleti sugárzás) odavetítésével magasabb hőmérsékletet teremtek, míg 
a másik helyen meg alacsonyabbat, mert ő úgy látja, a túloldalról jövő fény 
nagyobb felületen oszlik szét, tehát mintha hidegebb lenne a túloldal.

Ha nem rakom oda a peltiert, ez egyensúly. Csak az a baj, hogy semmi nem 
akadályoz meg, hogy odarakjam.

>> Igen, nekem is erre fájt a fogam, na meg ezt szanaszét lehetne
>> osztogatni, de hát ez bazi drága dolog lehet.
>>
> a lyukak ? :)
> felvetited a plafonra es kesz .

Neeem, az üvegszálak lennének bazi drágák. :-)

> de beszeljuk mar meg ezt megegyszer :
...
> gyuru amit kitakar a lencse , de nem gyujti oda a fenyt - kozben a
> kozepen levo foltban no a fenyero - surusodik , no az energiaramlas -
> a sotet reszre vetulo napfeny nem veszett el , nem tunik el -
> megerkezik a csokkentett feluletre - ahogy csokken a felulet ugy no
> az energiasuruseg . vegul eleg nagy fenyero alakul ki ahhoz hogy
> kiegjen a papir - ami nem tortenik meg normal napsutesben .
> ugyanannyi foton megy at a lencsen , de a papiron a megoszlasat
> megvaltoztattuk
>
> nem sikerult az energiaramot besuriteni ?

De igen! Ezzel nincs is semmi baj. Csak nem erről van szó. :-)

> olyan ez mintha elektromos peldat vennek - atfolyik egy I aram a
> rendszeren - a keresztmetszet valtozik - ahol nagyon kicsi ott
> felizzik , ahol nagy ott nem - csak az elektronaroamot konnyebb
> fokuszalni :)

A hasonlat nem jó. Ha egy áram útjában lévő keresztmetszetet csökkented, az 
áramsűrűség megnő. Ha egy belül polírozott csövet használsz fényvezetőnek, 
és leszűkíted, akkor a fény zöme vissza fog menni. A szűk részen nem lesz 
gigászi fénysűrűség. Pl olyan, hogy a cső kezdetben 10m átmérőjű, leszűkíted 
1mm-re és fémet vágsz a dögerős fénnyel. :-) Pedig jó móka lenne! :-)

hjozsi