Napkollektor

[charles hoss]

jhidvegi wrote:

>charles hoss wrote:
>
>  
>
>>meg egyszer nem vallalom a cikkert a felelosseget , sem az
>>    
>>
>
>Ha hülyeségeket állított, jól is teszed, hogy nem vállalod. :-)
>  
>
ha - de szamomra ez meg mindig nem evidens - sajnalom hogy ilyen gyenge 
a felfogasom .

>Na ez az, amit nem gondoltál át.
>
>Pedig biztosan van otthon nagyító. Menj ki a szabadba, de árnyékos helyre. 
>Van a fejed fölött, mint írtam, egy nagy, kiterjedt kék fényforrás, az 
>égbolt. (Ha felhős, akkor fehéres-szürke, mindegy).
>
>Ha igaz lenne, amit mondtál, akkor egy papírra "vetíted" a nagyító 
>segítségével a kék fényt, ami fentről jön, és látnod kéne a papíron egy jó 
>erős kék plecsnit, mindenképpen erősebbet, mintha csak kitennéd a papírt 
>ugyanoda lencse nélkül.
>  
>
megtettem , es igaz hogy az ablakon neztem vele ki de fenyesebb lett .

>És ez az érdekes! Nem lesz sehol erősebb a fény a papíron, mintha szabadon 
>lenne! Ezt tényleg könnyű kipróbálni! Én megtettem.
>  
>
>Na most, ha az égbolt olyan fényesen világítana, mint a nap, vagyis ott 
>lennénk a "nap alatt", tehát fejjel a nap felé a közelében, vmi objektumon 
>állva (odarögzítve...), és ugyanezt tennénk akkor se lenne máshogy. (Most 
>tekintsünk el azoktól az apróságoktól, hogy ki és mi hány ns alatt 
>égne/olvadna szarrá, meg hogy a gravitáció hogy tépné szét).
>
>  
>
>>megcsinaltam - egy pici , forditott allasu , eles , fenyes kep
>>keletkezett ami nagyon vilagos a mellette a papiron levo szort fenyhez
>>kepest .
>>    
>>
>
>???? Miről keletkezett fordított állású éles kép? :-)) Vagy itt mit 
>csináltál meg?
>  
>
az egrol keszitett kepet , nagyitoval , papirra .

>>>Na most, ha lehet fényt sűríteni, és a forró gömbfelszín egyik
>>>pontjára egy tölcsérrel (vagy bármilyen optikával) több fényt tudnál
>>>juttatni, mint ami enélkül oda jutna, az azt jelenti, hogy ott
>>>forróbb lenne a felszín, mint máshol, cserébe máshol hűvösebb ugye.
>>>
>>>
>>>      
>>>
>>te beallt egyensulyrol beszelsz , ebben az esetben ervenyes a fotetel
>>- en aramlasrol - a nap szempontjabol novelem a feketetestem meretet -
>>nagyitoval , parabolaval , tolcserrel - igy a kiveheto energia
>>mennyisege a novekvo felulettel aranyos - no .
>>    
>>
>
>Na igen. Na de egy optikai rendszer nem tudja, hogy ő egy nyitott vagy zárt 
>rendszer része-e! Ha a gömb felszínén van az optika felszerelve, és 
>bebizonyosodott, hogy ő nem tud a mindenhonnan érkező fényből egy pontra 
>többet begyűjteni, mint ami oda egyébként is érkezne, akkor egy hasonló 
>szituban, amikor a rendszer nyílt, pl a nap felszínéről kell fényt 
>begyűjtenie, ő "nem tud róla", hogy ez most nem az iménti gömb, tehát most 
>már másképp kell viselkednie, máshogy törögetnének benne a fénysugarak! :)
>
>  
>
>>nincs benne egyensuly - a zart rendszerben beall egy egyensuly .
>>ha a parabolas , uveges trukkot nezed akkor ha a fokuszban egy peltier
>>elem az egyik oldalon nyilvan energiat kap , a masikon pedig veszit -
>>    
>>
>
>Látom, nem akar leesni.
>Van egy zárt gömb, amiben beállt az egyensúly, a rendszer halott. Nincs 
>benne makroszkópikus mozgás, nem is lehet létrehozni, mert nincs honnan 
>energiát venni ehhez. Az entrópia maxon van.
>Egyszercsak ide bejut egy ember egy elektromos autóval, és ki van fogyva az 
>aksi.
>Mit tehet? Megoldja a peltierekkel, meg az optikákkal.
>  
>
en ezt nem allitom - az optikank kozepe egy fekete lyukkent viselkedik - 
ami oda bemegy az nem jon vissza - minnel tobb fenyt tudok belezsufolni 
- lencsekkel , tukrokkel , annal tobb megy bele a lyukba - de csak azert 
mert el tud menni erre - ha beallt az egyensuly akkor semmilyen hatassal 
nem birna az energiamegoszlasra - csak az aramlas iranyat valtoztatom meg

>Mi történik? Az optika egyik helyről átcsoportosít energiát a másikra, ami 
>miatt ott megnő a hőmérséklet az egyikhez képest.
>
az optika mindket iranyba azonosan mukodik - itt bukik ez az elv .

>>a suritese csak muszaki kerdes - a szallito cso helyett ok
>>nagyminosegu optikai szalat hasznalnak , ez jobb hajlitas
>>szempontjabol mint a ureges cso .
>>    
>>
>
>Igen, nekem is erre fájt a fogam, na meg ezt szanaszét lehetne osztogatni, 
>de hát ez bazi drága dolog lehet.
>
a lyukak ? :)
felvetited a plafonra es kesz .

de beszeljuk mar meg ezt megegyszer :

adott egy lencse es alatta egy papir - a papirra rasut a nap - nem 
tortenik semmi - elnyel a feluletevel aranyos mennyisegu fenyt , aztan 
lesugarozza a kornyezetebe es vegul beall egy egyensulyi hofok .
ha a papir a lencsere fekszik ra akkor a papiron szinte semmiben nem 
valtozik a feny energiasurusege . a kozepen levo pici pontba annyi feny 
jut mintha nem is lenne ott a lencse -
most elkezdem tavolitani a lencset a papirtol - keletkezik egy sotet 
gyuru amit kitakar a lencse , de nem gyujti oda a fenyt - kozben a 
kozepen levo foltban no a fenyero - surusodik , no az energiaramlas - a 
sotet reszre vetulo napfeny nem veszett el , nem tunik el - megerkezik a 
csokkentett feluletre - ahogy csokken a felulet ugy no az energiasuruseg 
. vegul eleg nagy fenyero alakul ki ahhoz hogy kiegjen a papir - ami nem 
tortenik meg normal napsutesben . ugyanannyi foton megy at a lencsen , 
de a papiron a megoszlasat megvaltoztattuk

nem sikerult az energiaramot besuriteni ?

olyan ez mintha elektromos peldat vennek - atfolyik egy I aram a 
rendszeren - a keresztmetszet valtozik - ahol nagyon kicsi ott felizzik 
, ahol nagy ott nem - csak az elektronaroamot konnyebb fokuszalni :)

bye
dexter