Napkollektor

[jhidvegi]

charles hoss wrote:

> meg egyszer nem vallalom a cikkert a felelosseget , sem az

Ha hülyeségeket állított, jól is teszed, hogy nem vállalod. :-)

>> Itt van a bibi. Ott vagy a nap felszínén, és pl a egy lencse van a
>> kezedben. Mi lenne, ha a lencsét úgy használnád, mint itt a földön?
>> Gondolod, hogy a fókuszában mittomén 40ezer fokos hőmérséklet lenne?
>> Hát sajna nem.
>>
> a fokuszpontjaban olyan mennyisegu energia aramlana mintha egy 40ezer
> fokos nap lenne a masik oldalon . ahogy a nagyitonk is pont ezt
> csinalja .

Na ez az, amit nem gondoltál át.

Pedig biztosan van otthon nagyító. Menj ki a szabadba, de árnyékos helyre. 
Van a fejed fölött, mint írtam, egy nagy, kiterjedt kék fényforrás, az 
égbolt. (Ha felhős, akkor fehéres-szürke, mindegy).

Ha igaz lenne, amit mondtál, akkor egy papírra "vetíted" a nagyító 
segítségével a kék fényt, ami fentről jön, és látnod kéne a papíron egy jó 
erős kék plecsnit, mindenképpen erősebbet, mintha csak kitennéd a papírt 
ugyanoda lencse nélkül.

És ez az érdekes! Nem lesz sehol erősebb a fény a papíron, mintha szabadon 
lenne! Ezt tényleg könnyű kipróbálni! Én megtettem.

Na most, ha az égbolt olyan fényesen világítana, mint a nap, vagyis ott 
lennénk a "nap alatt", tehát fejjel a nap felé a közelében, vmi objektumon 
állva (odarögzítve...), és ugyanezt tennénk akkor se lenne máshogy. (Most 
tekintsünk el azoktól az apróságoktól, hogy ki és mi hány ns alatt 
égne/olvadna szarrá, meg hogy a gravitáció hogy tépné szét).

> megcsinaltam - egy pici , forditott allasu , eles , fenyes kep
> keletkezett ami nagyon vilagos a mellette a papiron levo szort fenyhez
> kepest .

???? Miről keletkezett fordított állású éles kép? :-)) Vagy itt mit 
csináltál meg?

>> Na most, ha lehet fényt sűríteni, és a forró gömbfelszín egyik
>> pontjára egy tölcsérrel (vagy bármilyen optikával) több fényt tudnál
>> juttatni, mint ami enélkül oda jutna, az azt jelenti, hogy ott
>> forróbb lenne a felszín, mint máshol, cserébe máshol hűvösebb ugye.
>>
>>
> te beallt egyensulyrol beszelsz , ebben az esetben ervenyes a fotetel
> - en aramlasrol - a nap szempontjabol novelem a feketetestem meretet -
> nagyitoval , parabolaval , tolcserrel - igy a kiveheto energia
> mennyisege a novekvo felulettel aranyos - no .

Na igen. Na de egy optikai rendszer nem tudja, hogy ő egy nyitott vagy zárt 
rendszer része-e! Ha a gömb felszínén van az optika felszerelve, és 
bebizonyosodott, hogy ő nem tud a mindenhonnan érkező fényből egy pontra 
többet begyűjteni, mint ami oda egyébként is érkezne, akkor egy hasonló 
szituban, amikor a rendszer nyílt, pl a nap felszínéről kell fényt 
begyűjtenie, ő "nem tud róla", hogy ez most nem az iménti gömb, tehát most 
már másképp kell viselkednie, máshogy törögetnének benne a fénysugarak! :)

> nincs benne egyensuly - a zart rendszerben beall egy egyensuly .
> ha a parabolas , uveges trukkot nezed akkor ha a fokuszban egy peltier
> elem az egyik oldalon nyilvan energiat kap , a masikon pedig veszit -

Látom, nem akar leesni.
Van egy zárt gömb, amiben beállt az egyensúly, a rendszer halott. Nincs 
benne makroszkópikus mozgás, nem is lehet létrehozni, mert nincs honnan 
energiát venni ehhez. Az entrópia maxon van.
Egyszercsak ide bejut egy ember egy elektromos autóval, és ki van fogyva az 
aksi.
Mit tehet? Megoldja a peltierekkel, meg az optikákkal.
Mi történik? Az optika egyik helyről átcsoportosít energiát a másikra, ami 
miatt ott megnő a hőmérséklet az egyikhez képest. Ezt kihasználva az 
emberünk ebből feltölti az aksiját, és elindulhat az autójával.
Mit is állítunk? Azt, hogy hőenergiát mozgási energiává alakítottunk 
anélkül, hogy a környezetünkben lenne két, különböző hőmérsékletű pont.

Ez melyik étel megfővését is akadályozza meg?

De hagyjuk az ételeket. Emberünk autókázik ebben a gömbben, veszteséges 
autóval, tehát hővé alakul az aksi energiája, minden rendben. De mégis, mit 
is állítunk? Van egy energetikailag zárt rendszer, amiben fenn  tudunk 
tartani egy veszteséges mozgást folyamatosan úgy, hogy a max entrópiájú 
rendszer entrópiáját csökkentjük, hőt rendezett mozgássá alakítunk, ami 
persze visszaalakul hővé, de ezt körbejáratjuk... szóval meg is van a 
perpetum mobile. :-)

Ezt a módszert arra is fel lehetne hasznáni, hogy átmegyünk a Földön, vagy 
az óceán mélyén kóborlunk egy üzemanyag nélküli tengeralattjáróval. Mit kell 
tennünk? Legyen a tengeralattjárón egy nagy szoba, aminek minden pontja 
felveszi az óceán aktuális hőmérsékletét. Itt kialakítunk optikai 
eszközökkel melegebb és hidegebb helyeket, ezeket összekötjük peltierrel, és 
vill energiát nyerünk, amivel tudjuk a tengeralattjárónkat hajtani. Lassan, 
de biztosan. Semmi atom, benzin, gázolaj... csak a tengervíz hője, amit 
elvonunk, de vissza is adjuk.

> a suritese csak muszaki kerdes - a szallito cso helyett ok
> nagyminosegu optikai szalat hasznalnak , ez jobb hajlitas
> szempontjabol mint a ureges cso .

Igen, nekem is erre fájt a fogam, na meg ezt szanaszét lehetne osztogatni, 
de hát ez bazi drága dolog lehet.

hjozsi