Napkollektor

[charles hoss]

jhidvegi wrote:

>Én sem, de értem, mire gondolsz.
>De nézzük csak, mi is történik ilyenkor? A fókuszban ott van a nap képe. Ha 
>ott van egy megfigyelo (gondolatban), és felnéz arra a napra, amit o lát, 
>azt látja, hogy rohadtul közel van, nagy szögben látszik, mintha ott lenne a 
>nap közelében, mondjuk 1-2 millió km-re tole.
>
>Na de ha ezzel a lencsével elmész a nap közelébe annyira, hogy már szinte 
>180 fokban mindenütt a napot lássad, akkor mi van? (Most nem arra gondolok, 
>hogy égés. :-) ) Ekkor a lencsével nem lehet semmit fókuszálni már. Nem 
>tudod a nap látszólagos képét 180 fok fölé növelni. A fókuszban lévo ernyo 
>minden pontjára ugyanannyi fény fog jutni, mintha nem lenne ott a lencse.
>
ez mar tenyleg csak gondolatkiserlet - de a fizikakonyvben a hosugarzast 
a fotteteleknel pont ket szembe allitott parabolaval mutattak be , a 
fokuszpontokban egy-egy testtel .
akkor most kepzeljunk el egy parabolat amit rafektetunk a nap felszinere 
- a fokuszpontjaban levo test minden iranybol a napot latja - kizarolag 
sajat arnyeka a parabola kozepen nem jarul hozza a futeshez  -  ha ezt 
is nap homersekletuve tehetem akkor a test eleri a nap homersekletet - 
csak nagy az atmero , meg hosszu a cso..
ha most a parabola helyett egy azonos atmeroju csovet teszek a felszinre 
akkor azon kimegy x energiaaaram - ha ebbe teszek egy lencset akkor 
mogotte egy csucsaval osszeforgatott kettos kupot kapok - barhoz 
"rahuzhatok" egy csovet aminek az atmeroje egy picivel nagyobb mint a 
fenykupe - ami feny belelep az gyakorlatilag a lencse bejovo feluletevel 
aranyos , kup felulete kisebb - tehat ezen a kisebb terreszen azonos 
mennyisegu energia aramlik at mint az eredeti feluleten - "surubb" az 
enregia , surubb a feny .

bye
dexter