Napkollektor

[jhidvegi]

charles hoss wrote:

> ez mar tenyleg csak gondolatkiserlet - de a fizikakonyvben a
> hosugarzast a fotteteleknel pont ket szembe allitott parabolaval
> mutattak be , a fokuszpontokban egy-egy testtel .
> akkor most kepzeljunk el egy parabolat amit rafektetunk a nap
> felszinere - a fokuszpontjaban levo test minden iranybol a napot
> latja - kizarolag sajat arnyeka a parabola kozepen nem jarul hozza a
> futeshez  -  ha ezt is nap homersekletuve tehetem akkor a test eleri
> a nap homersekletet - csak nagy az atmero , meg hosszu a cso..

Eddig okés,

> ha most a parabola helyett egy azonos atmeroju csovet teszek a
> felszinre akkor azon kimegy x energiaaaram - ha ebbe teszek egy
> lencset akkor mogotte egy csucsaval osszeforgatott kettos kupot kapok

Ez már nem jó. Ha egy ilyen csövet nézel, abban nem párhuzamos fény-nyaláb 
van.
Tehát, ha lenne egy cso a nap felszínétol a földig (gondolatban), annak a 
kilépo fénysurusége olyan lenne, mint a nap felszínén, de az iránya is. 
Tehát világítana minden irányban, persze csak egy fél térrészbe, tehát 180 
fokos térszögbe (ha így kell mondani).

Az ide rakott lencse nem tudná még csak egy, a cso átmérojénél valamelyest 
kisebb átméroju korongba csobe se belejuttatni a fényt, akárhogy 
buvészkednél, valamennyi mellé menne.

Na most mondhatnók erre, hogy simán szukítsük be egy hegyesszögu kúppal a 
csövet, annak is legyen ugyanolyan ideálisan tükrös a belso felülete, mint 
az eredeti csonek.

Na de ha megnézzük, elemezzük, mi is történik ebben a kúpban pl azokkal a 
fénysugarakkal, amik már eleve majdnem merolegesen pattogva közlekednek a 
csoben, kiderül, hogy a kúpon bizony sok fény vissza fog fordulni, és a 
szukebb, kilépo oldalán nem lesz nagyobb a fényesség egységnyi 
keresztmetszeten, mint elotte volt.

Végletesen van egy gondolatkísérlet:
Jöjjön egy tökéletesen párhuzamos fény-nyaláb egy olyan kúpba, aminek nulla 
a kisebbik átméroje. Nézzünk ki egy bárhova érkezo fénysugarat, és csak 
tisztán geometriailag nézzük, mi is van.
Ha alfa a kúp félszöge, akkor az elso visszaverodés után a fény eltér 
2alfával, a második után már 4alfa, stb-stb, végül biztosan visszafordul, és 
nem akar az istennek se bemenni a kúp csúcsába. Akármilyen kis kúpszöget is 
választunk, mindenképpen így lesz. Persze, mivel a kúpnak nincs is kijárata. 
Ha persze van, mert levágjuk a csúcsát, hogy csonkakúp legyen, akkor lesznek 
fénysugarak, amik ki tudnak belole lépni. Párhuzamosan csak annyi, amennyi 
eleve ide célzódott, Ami a kúpot akárcsak egyszer is eltalálja, tehát 
egyszer visszaverodik, az már nem fog a többivel tartani, az legalább 
2alfával eltéro szögben fog kilépni. Gyakorlatilag a csonkakúpból ki fog 
lépni egy párhuzamos nyaláb, meg a vége konkrét, diszkrét irányokban fog 
fényt kibocsátani - ha elég nagy a kúp - egészen a 180 fokig is elmehet, ha 
úgy jön ki a diszkrét lépések sora.

Hát valami ilyesmi van a háttérben, nem csak energetikailag lehet 
ráközelíteni a témára.

hjozsi