Azok a franya E betuk...

[jhidvegi]

victorhu at langsfeld.hu wrote:

> Kedvenc szilvalekvar keszitesi modom: a 15 literes lekvarfozo aljaba
> ontok egy jo deci ecetet. Ratoltok egy vodor kimagozott szilvat.
> Rateszem a fedelet, es pici fokozatra alagyujtom a tuzhelyt. 8-12 ora
> mulva uvegekbe toltom. Nem keverem, nem kavarom, semmi tovabbi
> fakszni nem kell hozza. A hosszu fozesi ido  miatt megjelennek az
> izeben azok az oxidos aromak, amik a hazi szilvalekvar jellemzoi.
> Annyi ideig fozom, hogy a kivant surusegu legyen.

Milyen edény ez, és mi a hoforrás?
Ha sima vasedény :-) akkor szinte biztosan leragad az aljára, és ha ezt nem 
is szeded ki, az íze akkor is ott van. Ezért kavargatják a zasszonyok, hogy 
ez ne történjen meg.

Vagy olyan pici a ho, hogy nem forr egyáltalán, inkább csak párolog? Vagy 
valami hoelszotós aljú, nagy rozsdamentes edény?

Legjobb az olyan edény lenne, amilyenben nagykonyhákban szoktak fozni 
(persze csak az elve a lényeg): duplafalú edény, és a felso széléig goz vagy 
forróvíz nyalja körül az edényt. Ilyet a seregben láttam anno, még 70-ben. 
:-) Ugyanezt el tudnám képzelni kuktaszeru kisebb edényben is. Ebben soha 
semmi nem égne le, vagy ha igen, akkor az egész edényfalra alul-fölül.

Az ecetnek van szerepe abban, hogy nem ég le?

Én úgy gondolom, az a leégés oka, hogy a nem keveredo trutymák nem túl jó 
hovezeto, és könnyen túlmelegszik alul, ahol a ho jön, miközben fölül akár 
még hideg is lehet (a párolgás miatt). A víz elforr onnan lentrol, 
betöményedik a cukor, karammellesedik, tehát megolvad...

hjozsi