Vagjunk bele!-kispoli elektromositasa

[jhidvegi]

Halász Ferenc wrote:

>> Ilyesmiket tudna pl, hogy centimétermenet fölfelé is, meg lefelés is.
>> Araszoláskor igencsak kényelmesebb lenne, mint egy hagyományos autó.
> Az ilyen óttóba szőke nőt, v. müszaki antitalentumot nem engednék,
> mert akadna köztük olyan, aki csak annyira nyomná a "gázt", hogy epp
> meg se mozduljon a kocsi. Ilyenkor kénytelen a teljesítmény az utolsó
> szögig
> hővé alakulni (már amennyit a "doboz" a motorhoz enged), és nem elég,
> hogy rezsót játszik szegény, de a menetszél sem hüti.

Azon könnyű segíteni. Csináltam is már ilyet, nem kell hozzá más, mint a 
régi szövegem: ixr kompenzáció. :-) ha megmozdítja a gázpedált, már lesz 
sebesség is. Úgy történik, hogy pl legyen egy kavics valamelyik kerék előtt. 
Megmozdítja a gázt, elsőre nem történik semmi, csak az áram, meg az 
armatúrafesz fog emelkedni, de elég gyorsan. Aztán megmoccan a gép, és 
erőből átmegy a kavicson, sőt, fölmegy a járdán is, szintén erőből, persze 
áramkorláttal, szóval a falon nem fog átmenni. :-)

A motor védelme érdekében ki kell zárni az állóhelyzeti áramot mindenképpen, 
legalábbis időben korlátozni kell. Mert ekkor ugye csak egy helyen megy be 
az áram a forgórészbe, egy tekercs van igénybevéve benne, ettől leég akkor 
is, ha van független hűtés.

Maga a centimétermenet nem is igazán lenne okés független hűtés nélkül. Két 
dolgot lehet tenni: vagy bele kell rakni egy független hűtést a 
motor(ok)nak, vagy hővédelmet kell berakni, ami aztán többféle dolgot 
művelhet. Legkevesebb jelzést ad, hogy ez így nem kóser, rosszabb esetben 
tilthat, na ez már gáz, mert ottmarad a járgány akár a legszarabb helyen is. 
Legjobb esetben bekapcsolja a független hűtést, és nem ad jelzést, mert 
ekkor minek. A hőre kapcsoló független hűtés kíméli a szűkös energiaforrást.

> A hátramenethez én inkább egy "feszcsökkentőáramnövelőt" (,amiben
> eléggé otthon vagy! :-) ) használnék, ami fordított polaritással
> kapcsolódhat a motorokra (akár fetekkel kapcsolva). Nem akarok én
> hátrafelé is 100-zal száguldozni. A teljes hídnál a mégegyszerannyi
> vesztesége az elektro- nikának, ami számomra aggályos. Bár lehet,
> hogy ez sem vészes, ha párh. fetekben gondolkodunk (csak annak is ára
> van).

A nem teljes hidas megoldásban az a probléma, hogy vagy mindenképpen kell az 
áram útjában félvezető, vagy bazi mágneskapcsolókat kell beépíteni. A sima 
bármelyik fajta dc-dc átalakítón lógó motorra nem lehet ellenkező irányú 
feszt felnyomni másik hasonló áramkörrel.

A hátrameneti sebességet könnyű korlátozni, és fedővédelmet is be lehet 
rakni, ha véletlenül bármiért elszáll a korlát. Ez is sokféle dolgot 
művelhet, megállapodás kérdése, hogy mi a célszerű.

>> Én is innen indultam ki, igaz, hogy más szempontból (ívhúzás), de
>> iszonyat áramok jönnek ki, ennek megfelelően elég nagy lesz a
>> félvezető veszteség.
> A nagyáramú párhuzamos fetek meghajtása elviselhetően alacsony
> frekvencián már nem olyan nagy gond talán. (10 KHz nagyságrendre
> gondoltam.)

Gondnak nem gond, csak azért csak ott van. Van gyakorlatom 1kA környékén, és 
bizony összességében kW nagyságrendű a veszteség, igaz, hogy más okból 40kHz 
fölötti a freki. A betápfesz éppen az ominózus 24V környéke volt, így nézve 
persze nem olyan vészes, de ha úgy nézem, hogy 50V-nál is hasonló lenne a 
veszteség, vagy nem sokkal több, akkor már el lehet gondolkodni. Van 500V-os 
kísérletem is 150A-ral, 400V-os kimenőfesszel, ott még sokkal kisebb volt a 
veszteség. A hóbelevanc olaj és venti nélkül elment úgy, hogy a hűtőtönkök 
testhőmérsékleten maradtak. 1...300W körüli lehetett a veszteség az 
elektronika részen, miközben a hasznos teljesítmény már ugye 60kW volt. 
Szóval nem hülyeség az a fesz-emelés. Ez az utóbbi holmi 5kW-on már letojom 
mértékű disszipációt jelentene, és 2 letojom mértékűt, ha hídban lenne. :) 
Ha meg nem 500, csak 250V a betápfesz, akkor már 4 letojomot, de ez se lenne 
több, mint 100-150W, szemben a 24V-os rendszer sokkal nagyobb veszteségével. 
Mert akkor is annyi volt a veszteség, ha zárlatra, vagy pár V-ra dolgozott, 
és úgy volt 1kA. Persze ma már még jobb félvezetők vannak, meg nem volt elég 
bika a meghajtó sem, szóval van javítanivaló, illetve már javítottam is 
ezt-azt, de még tovább is fogom. (Mert kénytelen leszek 2kA-est is csinálni, 
megrendelték, és el akarok férni a régi edényben. De számítok 1kW-nál 
nagyobb veszteségre sajna így is.)

>> Nem igazán. Ma már wc-re is procival vezérelten lehet csak menni,
>> ergo én nem rugok labdába.
> Hát én kerülném a prockókat, mint a zördög a szenteltvizet. Ha anélkül

Azt lehet, de akkor nagyon szűkkörű lesz a projekt. :) Listás projekt 
szerintem nem jöhet létre proci nélkül. :-) Szélsőséges esetben a 
gumiabroncsba is be lesz építve valami nyomástávadó procis móka, meg a 
kritikusabb tengelyekre elcsavarodás-érzékelés, stb-stb. :-)

A mai világban már minden procis, de én a cikis dolgokban azárt fázom tőlük 
azon túl, hogy magam nem tudom művelni, mert láttam én már kismilló procis 
ketyerét, amik mindig jól működtek, csak olykor-olykor kellett mittomén 
újraindítani, mert hülyeséget kezdett művelni vmi programhibából vagy 
nemtommiből. Na most, egy szaros helyzetben az autó ne akarjon hülyeséget 
művelni, hogy majd kimászok a kamion alól, visszarakom a leszakadt 
testrészeimet, visszábbmegyek pár métert, újrabootoltatom a szerkót, és 
megyünk tovább, mintha mise... hát igen, mise az lenne esetleg, újraboot 
nem, ez meg nem valami jó boooot.

Így is elég ciki a gondolat, hogy ha a félvezetők eldurrannak, egy dc-dc 
képes rá, hogy kinyomja a betápot a terhelésre, ekkor valami hatékonyat 
mindenképpen be kell avatkozni. Ez ellen az véd, ha nem dc-dc átalakítót 
használ az ember, hanem invertert, ami ha beszarik, nullát ad ki, és kiver 
vmi biztit.

> AIRBUS-szindróma! ;-) Lopakodót sem tervezünk, ami proci nélkül fel
> sem tudna szállni. Szóval a kalapácsba procit rakni marhaság.

Nem is rossz ötlet!! Meg lehetne vele méretni a max erőt. :-)

hjozsi