Mikrorepulo

[jhidvegi]

Tibike wrote:

> A zárttéri kollegától csak arra kértem volna pár mondatot, hogy egy
> ugyanolyan konstrukciójú repcsiből a 80 cm-est, vagy a 20, netán 10
> centiset könnyebb-e reptetni?

Amellett, hogy sok érdekeset írtál, ez itt nem így felvetődő kérdés. Nyilván 
nem ugyanolyan konstrukciójú, főleg nem ugyanolyan arányú kell legyen egy 
sokkal kisebb gép.

Figyelemreméltó pl a következő:
Megnézel nagytestű szárazföldi állatokat, majd egyre kisebb testűeket, és 
észreveheted, hogy a láb vastagsága, viszonylagos erőssége a méret 
csökkenésével egyre kisebb lesz. Az elefánt lába saját magához képest nagyon 
vastag, erős. Az egéré már igen cingár, azaz, ha születne egy elefánt 
méretű, de arányos egér, az nem tudna járni.

A rovarok lábai már nagyon vékonykák lehetnek gond nélkül. Egy pici pók vagy 
egy légy 500 kilósra nagyítva nem tudna járni, a lábaiban akkora 
feszültségek kéne, hogy ébredjenek, amik a legerősebb acélnak is becsületére 
válna. Mintha egy kispoláknak 12-es köracélból 5m-es lábakat akarnánk 
készíteni, és elvárni, hogy az bírja is el, nem húzásra, hanem hajlításra. 
:-) Jelenleg egyetlen ilyen szilárd és merev anyag se létezik.

A szárnyakkal is valami hasonló a helyzet, nem lehet simán arányosítani, 
mert nagyon mellélövünk.  A dongó is csak ekkorában tud repülni ilyen 
arányokkal, az 1 mázsás dongó nem tudna repülni. A kollibri már nagyobb, 
mint a dongó vagy a rovarok, de hasonlókat művel, viszont ehhez már tök más 
testarányainak muszáj lennie. Pedig még csak picivel nagyobb. Egy nagyon 
nagy madárnak már viszonylag nagyon nagy szárnyakra van szüksége. Repülés 
közben a madár szinte eltörpül a szárnyaihoz képest.

> A jelfeldolgozás alatt inkább az algoritmust értettem, mintsem a
> miniatürizálást.

Akkor ezt nem értettem meg, most sem értem. De ez nem baj.

hjozsi