Megh kkent t nyek

[jhidvegi]

Auth Gábor wrote:

>> Jó, persze, de nem erre fog elmenni a teljesítmény zöme! Csak egy kis
>> része.
>
>   Elég nagy része.

Na jó, de most mi a kicsi, mi a nagy? És mekkora turulenciánál? Ha pl egy 
kompresszor teljesítménye a csövön emésztődne fel, amikor eresztem ki a 
levegőt, akkor a cső lenne meleg, vagy a levegő, ami kijön. Ezzel szemben 
elég rendesen tud dolgozni a cső végén lógó pl pneu kulcs. Nem eszik olyan 
forrón a kását.

>   Mivel nincs ideálisan sima falú csövünk, így a cső falánál mindig
> lesz turbulencia.

Nem mindig. Pl amikor sűrű olaj folyik, a cső falánál áll az egész a 
résekben... és az a kép áll elő kb, amit rajzoltál. A turbulens áramlásnál 
egy egész másfajta kép alakul ki, ott nem ilyen szépen, közép felé 
parabolaszerűen növekvő sebesség alakul ki, hanem jóval laposabb. Inkább 
csak a cső falánál csökken le a sebesség (átlaga), a közepénél nagyjából 
lapos a sebességkép.

>> Az egész közeg teljesen állandósult állapotban van, sehol semmi nem
>> rezdül, csak áramlik. Egyszerűen nincs rezgés! Ennyi.
>
>   Rétegek surlódnak egymással...

Molekulárisan. Az nem okoz hangot.

>> Jó, de egy pontban valamekkora, és nem változik sem nagyságban, sem
>> irányban. Kicsit odább más, de ott is állandó. Nem tudom, hogy
>> mondjam érthetőbben.
>
>   A keresztmetszedben változik.

Hogyne, persze, de bármely keresztmetszetnek bármely pontján egy adott 
nagyságú és irányú sebessége van a közegnek, ami időben nem változik. És 
mindegy, mennyire rücskös a cső vagy bárminek a felülete, lehet keresztben 
egy darab drót is, vagy egy acélszivacson áramolhat át, mindegy. Csak ez a 
feltétel teljlesüljön.

>   Ha pici örvények keletkeznek, az még simán laminális.
Legföljebb kvázilamináris. Ahogy vannak a válakozó áramok, feszek, amiket 
kvázistacionáriusnak neveznek.  A műszerek mutatói stabilan állnak.... de az 
áram hevesen változik pesze. Itt ugyanígy: a közeg (patak) alapvetően szépen 
egyenletesen áramlik, kiadja pl egész pontosan a vízhozamot, de minden 
ponton vannak jelentős változások a közeg sebességében, annak irányában.

Ha pl a kezemen áramolna lamináris módon egy közeg, csak nyomást éreznék, 
vagy tangenciális irányú erőket, de mozgást nem. Még a szőrökön sem. De ha 
víz folyik a kezemen, nem ezt érzem.

> Természetesen
> laminális áramlásnál a cső érdes faláról leszakadnak a rétegek és ez
> megzavarja az tisztán laminális áramlást. Ezt nevezik átmenetnek,
> amely eléggé széles és sokmindentől függ. Nem lesz egyből turbulens az
> áramlás... Ha viszont turbulens lesz, akkor keresztmetszet teljes
> átmérőjén örvények keletkeznek.

Asszem nem jutunk zöldágra, nálad más a definíció. Olyan ez, mint a 
kreszben. Álló autót kikerülök, mozgót megelőzök. De ha az, ami mellett 
elmegyek, nagyon lassan megy, akkor még ráhúzható, hogy kikerültem. Pedig 
nem áll.

>   A kompresszoros példád tökéletes, ugyanis akkor rezeg be a cső,
> amikor éppen határértéken van az áramlás. Laminális áramlásnak
> nagyobb a léghozama, amint átcsap turbulensbe, a cső saját
> ellenállása nagyobb lesz, a légoszlop kisebb sebességű lesz,

Ezt a gyakorlatban nem tudod előállítani. Egyszerűen az történik, hogy ha 
növeled a nyomást (légsebességet), monoton nőni fog a légáram 
(térfogatáram).

> ugyanis
> az örvénylés fenntartása energiát von el, a nyomás esni fog. Ez
> viszont azt eredményezi, hogy az áramlás sebessége lecsökken,
> visszavált laminálisba, ahol ismét több levegőt tud szállítani. Amely
> megnöveli a légoszlop sebességét, ezáltal ismét turbulens lesz.
>   Ismerős? :)

Nem ismerős, nem történik ilyen. Helyből turbulens az áramlás, és a 
térfogatáram monoton összefüggésben van a nyomással. Nincs ugrabugra!

> Ha ipari folymatot néznünk, akkor vagy laminális
> áramlás a cél, vagy messze turbulens... a határzónát nem szeretjük,
>   mert kiszámíthatatlan. Egy sima félcolos csőben kb. 10cm/s a
> határsebesség...

Milyen közegnél? Levegőnél?

> ha rugalmas a rendszer, akkor ezzel a kifolyási
> sebességgel el tudod érni azt, amit a kompresszor csövével, csak a
> vízcső szétveri a vakolatot... :)

Dehogy veri! Nem olyan turbulencia az, mint a repülőgép szárnya alatt! 
Baromi nagysebességgel is lehet vizet áramoltatni. Jártam én már olyan 
locsolóhajón, ami mesterséges csatornán ment, és a vizet többszáz méterre 
locsolta szét. Bazi nagy dizelmotor nyomta a vizet, karvastagságú sugáron 
jött ki kb 35-40 fokos szögben. A csövek nem rázkódtak.

Na mindegy, asszem abban maradhatunk, hogy nem tudjuk egymást meggyőzni. :-)

hjozsi