high-end, volt: Re: elektronikai

[jhidvegi]

Anelkul, hogy bele szeretnek folyni a vitaba, latok egy logikai bukfencet 
ezzel az elso szuro/masodik szuro dologgal kapcsolatban.

Ha van egy szinuszjelem, es kotok utana az egyszeruseg kedveert egy L-R 
tagot, akkor ugye lesz egy fazistolas. Ezutan egy masikat, konnyen 
belathato, hogy lesz egy ugyanakkora fazistolas, csak a jelszintek lejjebb 
jonnek.

Na most, ha az elsore raszuperponalok egy bazi nagy negyszogjelet akkora 
frekivel, hogy ha csak az lenne ott, az elso R-en se jelenne meg belole 
szamottevo jel, akkor marhara nem vilcso, hogy ez az eredeti szinusz 
fazistolasat miben befolyasolja.

Ha ezt barmivel modellezted, akkor az a modell hibat kovetett el, ami nem 
csoda, foleg, ha nagyon kis szinuszjellel modulaltal hatalmas feszu 
negyszoget.

Ha meg is epitetted, lehet egy olyan meresi hiba, hogy nem tudtad mihez 
viszonyitani az elso szuro vegen levo szinuszjel fazisat.

Ezt talan ugy lehetne korrektul megcsinalni, hogy lenne egy nyilvanvaloan 
nagyon kis fazistolasu szuro, meg egy nagyobb. Ugyanoda kotve. Tehat egy 
kicsi L, meg egy sokkal nagyobb, es ugyanakkora R. Az elmeleted szerint 
mindkettonek azonos fazisu, bar eltero szintu szinuszt kene produkalnia. Nna 
ez az, amit nem hiszek el. Ez semmifele szamitasbol se jon ki.

Ha igy lenne, a kovetkezot se lehetne megcsinalni, amit nekem sikerult 
probalkozasok soran, es most mindegy, mi volt a foglalkozas targya.

Adott egy 500V-os 20kHz-es negyszog, jo nagy teljesitmenyek vannak mogotte 
(10kW-os nagysagrend). Kimenofojto 1mH. Kulonfele konderokkal lehet a vegen 
jatszani.

Mivel a betap egyenfesz csak a 20kHz-re van szurve, elegendo terhelesnel 
megjelenik itt egy 300Hz-es ripli a tetejen (fureszjelhez hasonlo alaku), 
aminek van magasabb felharmonikus osszetevoje is.

Kulonfele kondikat rakva a kimenetre, siman eloallt kulonfele nemkivant 
ilyen halozati eredetu rezonancia. Aminek ugye nem szabadna elofordulnia, ha 
az elso szuronek semmifele fazistolasa nem lenne.

Szerinem meressel azert nem lattal semmit, mert egy ilyen kapcsitap 
kimenetere nem szokas akkora fojtokat rakni, hogy a kapcsolofrekihez kepest 
eleg kis frekiju modulalojelet jol eltologassa. 1-2 fokokat meg eleg nehez 
kimerni. Az elso utanit talan az eredeti modulalojelhez kepest lehet 
vizsgalni, ha nem akarsz a fenti modon ket, nagyon kulonbozo parameteru 
szurot a negyszogre akasztani, de az ott tapasztalt fazistolasban benne lesz 
a modulalo aramkor esetleges tolasa, a kapcsolasi holtidok hatasa, es talan 
van meg egyeb is. Szoval ez mar eleve nem igazan korrekt.

Nemtom, lesz-e valamikor megint ilyen feladatom, de ha lesz, es ido is lesz 
ra, probalok ket nagyon kulonbozo fojtot raakasztani, parszaz Hz-cel 
modulalni, es elmeselni az eredmenyt. Na persze eleg ciki ekkora fojtokat 
talalni, ezert kulon csinalni meg hat ugye... :-) Az 1mH-s fojton (ha 0,5 a 
kitoltes, es lefogom a masik felet 250V-on) 6,25A lesz az aram valtozasa 
csucstol csucsig. Ez lenne az o alapfojtoja, ehhez kepest kene ide rakni 
mondjuk egy 10mH-set, persze sokkal kisebb aramut. Hirtelen nem tudom, 
honnan akasztanam le. :-)

hjozsi