high-end, volt: Re: elektronikai
Sass Péter
spafi at aramszu.net
Sun Jul 10 01:53:11 CEST 2005
<ide.ne.irj at freemail.hu> 2005.07.09. 23:16:17 +2h-kor írta:
> Thus spake Sass Péter:
>
> > Figyelj, kedves Ferenc! Sértegetni én is tudnálak, csak attól nem lesz
> > jobb senkinek. Légy szíves, és te is tartsd meg magadnak a
> > sértéseidet!
>
> Te azzal sertegetsz, hogy 5+ eve nem szansz 5 percet arra hogy felfogd
> amit irok, zsigerbol elutasitod, es irkalod a hulyesegeid.
Először is, 5 éve nem is ismertelek (hála istennek!). Másodszor órákat
szánok a faszságodra, de a szememet nem fogom kikaparni, hogy ne
lássam a valóságot, ami neked ellentmond.
Hogy te azt hiszed, hogy nem olvasom el, az a te (agy)bajod, ne
engem baszogass érte!
> > Mondd csak, szerinted egy erősítőt kizárólag nagy jelszinten lehet
> > üzemeltetni? Nyilván nem. 10 mV-os kimeneti szinttel is tökéletesen
> > működnek az erősítőim, ami egy kicsit talán kisebb a tápfesznél!
>
> Nagyszeru! Akkor merd meg a kimeneti szuro fazistolasat kis jelnel.
Már megtörtént. Eleve nem is próbáltam teljes kivezérlésnél mérni,
mert az leégette volna a kimeneti RC-tagot.
> Figyelem: teljesen mashogy viselkedik a szuro, ha raadsz egy szinuszt,
> mint amikor raadasz egy sokkal nagyobb amplitudoju negyszogjelet, ami
> az elozo szinusszal megegyezo frekvenciaval es amplitudoval van PWM
> modulalva.
Figyelem: ez maga a vita tárgya! Méghogy én nem fogom fel!
> > Számtalanszor kipróbáltam szimulátorban és az életben is,
> > nem miattad, hanem mert folyamatosan PWM erősítőt, tápot
>
> :))))) Tok mast probaltal ki.
Kurva jó, hogy te megmondod, hogy én mit próbáltam ki! Talán te vagy
a Nagy Testvér? Én az erősítő stabilitása szempontjából vizsgáltam a
szűrőt, és ugyanarra jutottam, mint minden más normális erősítőépítő.
> Nem kuldtel soha semmit.
Sőt nem is létezem.
> Most meg sem tudom nezni, mert nincs
> szimulatorom. Egyebkent a kovetkezo kell: egy OPA, egyik bemenetere
> 100kHz 1V haromszog, masikra 100Hz 0.1V szinusz. Parametereket beallitani
> mondjuk 100V tap, 1e-10 ohm kimeno ellenallas, 1e20 V/us slew rate, stb..
> (Igy a legegyszerubb szimulalni a kapcsolo fokozatot)
> Az OPA kimeneten 10uH/10uF, vagy valami ilyesmi (ketszer), plusz nehany
> ohm terheles a kimeneten.
> Nezd a feszultseget az OPA bemeneten, majd a kimeneten az elso szuro
> utan, majd a masodik szuro utan is!
Hát ezekkel az értékekkel a hónap végéig sem lenne értékelhető eredmény,
ezért módosítok. Tekercs: 100 uH, moduláló freki: 2000 Hz. Remélem, nem
baj!
És parancsolj:
kép:
http://www.hszk.bme.hu/~sp215/elektro/eszosztas/PWMphase.gif
szimulációs fájl EWB4.0-hoz:
http://www.hszk.bme.hu/~sp215/elektro/eszosztas/PWMphase.ca4
A lefelé tartó nullátmenetnek 1 ms-nál kellene lennie, ahol az 1-es kurzor
van, az első szűrő után ennek ellenére leolvashatóan 1,035 ms-nál van
az átmenet, a második szűrő után pedig szemmel láthatóan (több kurzor
nem volt) mégegyszer 35 us-mal később.
Ha ezek után ragaszkodsz a méréshez, akkor el kell jönnöd neked is,
és együtt lemérjük, mert több időmet nem baszod el fölöslegesen!
(Méghogy 5 perc!)
> Nekem olyan erositoim voltak, hogy pl. max 4V feszultseg a kimeneten,
> 50Aeff mellett, tap ~70V, freki ~100kHz. Frekiatvitel 0Hz..500Hz
> A tekercs nehany uH, talan 10 korul. A szamitasok szerint a kondinak
> baromi nagynak kellett volna lenni, tobb 10000uF,
Sejtem már, hogy miért tudtál visszacsatolni, viszont a szimulációd
biztosan hibás volt. Nem csoda, kis modulációs mélységnél vivő-
periódusonként több száz minta ajánlott a kellő pontossághoz, ami az
alapjelre már több százezer.
Visszacsatolni azért tudtál, mert egyrészt a kondid (a bekötő huzalokkal
együtt) biztosan nem volt már ideális, így nem tolt 90 fokot, csak mondjuk
60-at, a tekercsed szintén gyaníthatóan nem volt veszteségmentes, és a
nagy tekercsáramok a földön keresztül visszacsatolódtak. Ilyen, a valós
paramétereket figyelembe vevő szimulációt is készítettem, és így már
vissza lehet csatolni.
Üdv.:
--
Sass Péter
Távközlés technikus és tranzisztor-gyógyász
More information about the Elektro
mailing list