trafo belso ellenallas

[Hidvegi Jozsef]

> ha mondjuk a terheles kicsit tulmegy a hataron? Ahogy elkepzelem, a vas
> ekkor telitodik, es a primeren elkezd noni az aramerosseg es melegszik,
Nna, ez nem igy van. :-) Valoban, van olyan, hogy ha a primer van alul mondjuk
egy kopeny trafoban (tehat ami pl E-I magbol van), akkor terheles hatasara no az
oszlopban a fluxus, de ez nem jelenti azt, hogy a terhelestol fog betelitodni.
Terheleskor csak a szorasi utakban fog jol megnoni a fluxus, tehat pl az elobbi
elrendezesben az oszlopbol nem megy korbe a jarmokon, hanem kilep a levegobe, es
a szekunder alatt, akar menni. Ez ertheto ugye, mert a szekunder rovidre van
zarva, tehat benne nem indukalodhat annyi fesz, mint pl uresben, tehat joval
kevesebb fluxus mehet csak benne, mig a primeren ott marad a halozat, tehat
benne muszaj ugyanannyi fesznek indukalodnia, azaz muszaj lenne mindez, ha a
drot nulla ohmos ellenallasu lenne. De mivel nem az, ezert aztan kicsit
modosulnak a dolgok, kis fesz a szekunderben is indukalodhat, es a primerben
pedig nem kell ugyanannyinak indukalodnia, mintha nulla lenne az ohm.

> mert nem tudja attenni a vasba az energiat. Na de mi lesz a szekunderrel?
Tehat az energia, ami atmegy a trafon, nem tarolodik a vasban. A vas
energetikailag eleg szerenyen van igenybe veve. Ami teljesitmeny bemegy, az
mindjart at is megy. A gerjesztesek osszege (primer aram * primer menetszam +a
szekudner aram *  szekunder menetszam) majdnem nulla, azaz csak magnesezo
aramnyi, par %.

Remelem, vilagosan sikerult elmeselni. Ha nem, vagy nem ezekre vonatkozott a
kerdes, megprobalom megerteni, es arra valaszolni.

hjozsi