ESR alapok

[jhidvegi]

> > Na persze, de mit akarsz kezdeni egy 0,1% kitoltesu valamivel? (Bar arra is
> > igaz, amiket osszehordtam.)
>
> Egy tapban siman osszejohet, terheles kerdese.

Nem terheles kerdese, hanem kimenofesz kerdese, es csak az!

> Ott cseszed el, hogy az elso szuro elott negyszog a jel, utana valami
> erdekes alaku, x szuro utan pedig teljesen szinuszos.
Ez hulyeseg, nem erv. Alapharmonikusokrol beszeltem. De latom, nem tudunk megint
vitatkozni.

> A negyszog gazdag felharmonikusokban, es a felharmonikusokra ugye az
> alulatereszto nagyobb csillapitasu, tehat a jel energiajanak nagyobb
> reszere nagy a csillapitasa. Utana mar kevesebb a felharmonikus, a
> kovetkezo, ugyanolyan frekvenciamenetu szuro kevesebbet fog szurni a
> jelen. Ezert egyre hatastalanabbak a tovabbi szurok...
Mar bocs, de ez tok baromsag. Leszarhatod, amit mondok, de ha az eletben egyszer
raszannal par percet, es szamolnal, meglepodnel. Persze nem akarhogy kell az
ertekeket megvalasztani, mert lehet a frekire hangolt soros rezgokoroket is
krealni, nyilvan nem igy kell.
Meg sima RC lancnal is folyamatosan csillapodik az alapharmonikus is, ahogy mesz
a lancon odebb. LR lancon ugyanigy. A DC-t viszont a jol megvalasztott
ertekparokbol allo LC lanc atviszi maradektalanul, a tap negyszogebol szarmazo
felharmonikust pedig nem.

> Az biztos hogy nem a te temad :) En is, Peter is csinaltunk ilyen
Az nem azt jelenti, hogy nem csinaltam ilyet, hogy barmi baromsagot beveszek am!

> Kicsit komplikaltabb a tortenet, egy nagy sorozat alaplapra rossz kondi
> kerult. Ennyi. Sajnos mas megoldas nincs, csak elko, sem tantalbol, sem
Jo, de en mar lepasszoltam reg az alaplap temat, nem igazan foglalkoztat, de
mindig ezt hozod elo nekem. A keramia, nem keramia stb temakat se velem kell
megvitatnod.

> > hanem az aramot ugy, hogy kozben a nagy ellenallastol a rovidzarig valtozik
a
> > terheles. Na de ez is extrem.
>
> ??? Minden processzoros kutyuben alapeset... Ha a proci nem dolgozik,
Mi az alapeset? En arrol beszeltem, hogy uresjarasban is tudd valtoztatni a
kimenofeszt nullatol a nevlegesig, valamint rovidzarban is az aramot nullatol a
nevlegesig. Na nehogyma ez alapeset legyen! A procis kutyukben fix fesznel
valtozik a teher egy minimum es egy maximum kozott. Ez igen kellemes a fentihez
kepest.

> > A helyzet kulcsa, hogy az aram- es feszjelet a kondi utanrol kell venni.
Hidd
> > el, hogy megcsinalhato stabilra. Nekem muszaj is megcsinalnom, megpedig a
>
> Az elso vagy a masodik szuro utan?? Milyen kondi?

A vegerol csatolok vissza, es nem az a kerdes, hogy milyen kondi, hanem  hogy
milyen parameterek mellett milyen fojto es kondi. Tehat kell az aram, fesz, L es
C. Kulon a kondi nem info. De ugy latom, ugyse tudunk ezen az alapon egy huron
pendulni.

> > Viszont en azt batorkodtam allitani, hogy ha kijon egy adott LC-vel az, amit
> > elfogadhatonak talalsz, akkor ha megfelezed az L-et es a C-t, es igy
kialakitasz
> > ket, egymas utani LC-t, akkor szabalyozastechnikailag nem rontasz a dolgon,
> > viszont a kimeneti ripple sokkal kisebb lesz. Ezt a ripple
alapharmonikusaval
>
> Nem igaz.

De igaz.
Na es most mi lesz? :) Az en szavam az erosebb, vagy a tied? Erv 1: nem igaz,
erv2: de igaz. Erv 3: de nem igaz? :) Ovoneni pisinikeeeee! A Te apukadat! :-)

> Ez azt jelenti, hogy a kis ripple currentet produkalo nagy induktivitasu
> fojto vagy tul nagy meretu/draga volt, vagy a szabalyozasi parametereket
> ugy elrontotta, hogy hasznalhatatlan volt az egesz.
Mindig ugy kell a dolgokat meretezni, hogy szem elott kell tartani a celokat.
Mire kell az adott tapegyseg. (Mert en meg mindig nem kapcsolo uzemu audio
erositorol, hanem tapegsegrol dumalok.)

> Gondolj bele: a proci aramfelvetele nehany nanosec alatt felmegy szinte
> 0-rol 100A-re, es a feszultseg talan 1 tized V-ot ingadozhat, kulonben
> fagy a proci...
Prociban nem vagyok otthon. Nyilvan ekkor csakis a jo kis ESR kondi segithet, de
minden masnak is nagyon kis ellenallasunak kell lennie. 100A 0,1V, az 1
milliohm, amiben a folia, kondi ellenallas, minden benne van. Egy par smd
alkatresz lab tokon kivuli ellenallasa mar kiteszi ennek a felet kb! Az aramkori
induktivitasok is kicsik kell legyenek! Az aram meredeksege: di/dt=100A/5ns
(onkenyesen, mert az 5 mondjuk nehany), tehat ez = 2e10A/s, azaz 20kA/us. Ha van
a korben egy 0,1nH-s induktivitas, azon mar 2V-ot okoz. Ennel viszont minden
teljesitmeny felvezeto kivezetesenek is joval nagyobb az induktivitasa. Nem is
tudsz olyan aramkort csinalni, ami ilyen kicsi induktivitasu legyen, csak
magaban a prociban belul, a chipen magan vannak ennel joval kisebbek. Ha mar
labon kijon vmi, akkor csak nagyobb lehet. Szoval ezek kamu adatok. Nem ertem,
minek megprobalni atverni a masikat?! Arra szamitasz, hogy ugyse ezzel
foglalkozik, akkor mar hulye is?

> Ertsd meg, hiaba tudja a kondi eldisszipalni az dI^2*ESR teljesitmenyt,
> ha ez nagy, a kondik szamatol fuggetlenul nagy lesz a ripple, ami
Es ha a nagy kondik ossz esr-je ugyanolyan kicsi, mint a kis jo esr-u kondie,
akkor mi van? Hat az van, hogy induktivitasban lesz szar. De nyilvanvalo, hogy
ha egy rohadtnagy aramot akarsz egy fel cm2-s kondira rakuldeni, akkor se birja,
ha sinbol van a belseje. :) Egy rahedli kondi viszont birhatja. Az
induktivitasok mar meretfuggo dolgok, nyilvan nem lehet nH-ket csinalni m3-es
meretekben. A feladatot kell mindig ismerni pontosan, aztan meretezni. Altalaban
nincs ertelme dumalni. Szerintem annyiban orlunk ket malomban, hogy en nagyobb
tapegysegekben gondolkodom, te meg szamitogep tapokban.

> Ennyi, sajnos nincs idom hogy errol vitatkozzak veled.
Oke, szerintem is hagyjuk abba. Mindenki megy a maga utjan tovabb, es kesz.

> Nem lattam olyat, nem tudom hogy csinaljak. Gondolom nagyobb feszultsegen.
> De azt tudom, hogy az en nemmukodo tapomban a bemeno teljesitmeny
> kb 16..20%-a a kondiban tunt el. Az osszes tobbi veszteseg 10% alatt
> lehetett, a tap hatasfokat tulnyomo reszben a kondi hatarozta meg.
> Es ez a 3V tap volt...
Ilyen alacsony feszu tapoknal a felvezetoket jelentosen tul kell meretezni, ha
jo hatasfokot akarsz. Es persze csakis feteket lehet alkalmazni.
A kondi R-jen csak akkor disszipalodik sok, ha az nagy aramra van igenybeveve. A
bemeno kondival nincs mit tenni, az annyival van igenybeveve, amennyivel. A
kimeno kondinak az igenybevetele viszont a te kezedben van. Nyilvan, ha a
fellepo terheloaram ilyen rohadt nagy meredeksegu, azt semmivel nem tudod
kiaszabalyozni, tehat marad a kondi, a vezetekek ellenallasaval es
induktivitasaval.

Szerintem a megoldas az, hogy a prociban is van vmi kondi, kulonben lehetetlen a
feladat a fenti barom szamokkal.

> > Persze sejtem, itt is van vmi novekedesi szabalyszeruseg. Nagyon apro, par
W-os
> > tapokban lehet, hogy a disszipacio is par W. Viszont 10..60... kW-os
tapokban
> > egyre kisebb %-ot kell, hogy kitegyen. Es ez nem az anyagok
> > kihasznalatlansagabol fakad!
>
> Semmi koze a teljesitmenyhez, inkabb a feszultseggel all kapcsolatban.
> Kisebb feszultseg, kisebb ellenallasok, aranyaiban nagyobb az ESR
> jelentosege!

Ezt megint csak kijelentetted. Ezekben a tapokban mindig van induktivitas, amire
jellemzo a fenti novekedesi szabaly, tehat ebbol a szempontbol maris van
osszefugges, ami nem feszfuggo. Persze a feszultsegtol nagyon fugg a hatasfok,
de ez nem teljesitmenyfuggo.

Az is nyilvanvalo, hogy barmi, amiben teljesitmeny disszipalodik, a meretenek a
novekedesevel a fajlagos vesztesegnek csokkennie kell, kulonben nem tud kijonni
a ho. Tehat a nagyteljesitmenyu berendezesek hatasfoka szuksegkeppen jobb kell
legyen, mint a kicsike - azonos kimeno es bemeno feszek mellett is. Ez meg a
mechanikaban is bejon. Egy levegoben zuhano targy joval nagyobb fajlagos
veszteseggel zuhan, ha pici, mint amikor nagy. Ezert nem koppan a legy, de
finomanszolva is koppan a repulogep :).

hjozsi


____________________________________________________________________
Miert fizetsz az internetert? Korlatlan, ingyenes internet hozzaferes a FreeStarttol.
Probald ki most! http://www.freestart.hu