valto

[Hidvegi Jozsef]

>Amiket én ismerek (és csinálunk) azokban csak 500 V körüli motorok vannak
(1500-n már sokkal nagyobb gond a szigetelés)
> és a szabályozás már tisztán elektronikus uton történik.
>Egyetlen nagy generátort hajt a diesel motor, és minden mást tirisztoros
elektronika végez.

Lehet, hogy azok villamosok motorjai, nem tudom. En tanulo koromban neztem a
Ganz Mavagban a V43-as mozony alvazmotorjait. A mozdony asszem 3MW-os volt, a
ket motor sokkal erosebb, talan pont az indulaskori nyomatekigeny miatt.
Ezekben meg diodas un. fouzemi egyeniranyito volt, es asszem fokozatkapcsolos
trafo.
Az ennel ujabb, V63-asban mar tirisztoros volt az egyeniranyito, es ez mar
5MW-os volt.

Hogy aztan diesel mozdonyokban mekkora motorok lehettek, azt nem tudom, csak
gondoltam, hogy nem igazan volt erdemes sokat valtoztatni. Igy is qrvanagy az
aram.
Pesze lehet, hogy akkoriban a tirisztorok feszultsege bekorlatozta. Ma mar tobb
kV-os tirisztorok kaphatok  tobb kA-es aramokkal. De nem tartom kizartnak, hogy
a meddo aramok kikuszobolese miatt kapcsitapot hasznalnak IGBT-kkel. Ezekbol is
iszonyu parameteruek vannak mar. Kimeno fojto se kell, hiszen a motor eleve
induktiv. :-) (Mindez agyalas, nincs ralatasom a mai mozdony-technikara.)

Ha valakinek van ralatasa, kerdezem, alkalmaznak-e barhol (vonat, villamos,
troli..) vezetekbe visszataplalos rendszert? Vagy esetleg aksiba
visszataplalosat? Tudom, hogy egy 500 tonnas szerelvenyt mozdonybol lefekezni
nem igazan lehet hatekonyan, szoval az osszkerek fekezes elkerulhetetlen, de el
tudnek kepzelni normal, nem veszjellegu ilyen fekezeseket. A megnyerheto energia
90km/o sebessegnel (25m/s) kb 160MJ. Na jo, ez csak kb 44 kWo, lehet, hogy
jelentektelen. (Igaz, hogy ennyi kell tisztan a gyorsitashoz is, persze a
hatasfok miatt mondjuk 50-60kWo, szoval azert talan megse mindegy. Ennyi
energiat 2-4 normal targoncaaksi el tud nyelni, vissza tud adni, ha a vezetekbe
egyeb okbol nem szabad belenyomni - bar volnanak elkepzeleseim, hogy lehetne
biztonsagosan megcsinalni.)

hjozsi