Hidvegi Jozsinak

[Nemeth Tibor]

Hali !

"Badly Configured Clients, Inc." wrote:


>  4. Utolso kerdes, hogy a lencse altal osszegyujtott feny be tud-e jutni
> a szembe. Beleneztem a jegyzeteimbe, azt irja hogy a csillagaszatban ez
> nem problema, nincs elmeleti hatara a lencse/tukoratmeronek! Mivel
> gyakorlatilag parhuzamos nyalabot kell lekepezni, tetszoleges meretu
> lencse altal osszegyujtott feny 100% bejut a szembe, es reszt vesz a
> kepalkotasban. Foldi tavolsagok eseten ugy emlexem van valami hatar,
> Kulin Gyorgy konyveben, a Tavcso vilaga-ban olvastam rola. (Sajnos ez nincs
> meg nekem, csak kolcson kaptam) A Balazs&Erdi&Marik&Szecsenyi&Vizi-fele
> ELTE csillagaszat-jegyzetem es 2 fizikakonyv nem is emliti. Nyilvan ha nem
> igy lenne, akkor nem pocsekolnak a penzt a sokmillio dollaros
> oriastavcsovekre, a megfelelo nagyitast tetszolegesen kicsi lencsevel el
> lehet erni. (lasd mikroszkop)

Nekem viszont megvan a könyv. Megpróbálom idézni az idevágó részeket. A
csillgászati távcsovek című fejezet elején, amikor az alapfogalmakat
tisztázza, megállapítja egy adott objektívhez, a minimális és a
maximális nagyítást.

Idézet:
"
 A nagyítás alsó határa esetén a távcső kilépő pupillája 8 milliméter,
így a nagyítás alsó határa (éjjel):
         
       objektívátmérő  / 8 milliméter

Ha ugyanis a nagyítás ennél kisebb, a távcső kilépő pupillája nagyobb
lesz 8 milliméternél, a távcső által összegyűjtött fény egy része
elvész.
"

A nagyítás felső határa már nem a geometriai optika hatáskörébe eső
jelenség, a fényelhajlás következménye. 
Idézet:
"
 A fény az objektív peremén elhajlik, a pontszerű csillag köré szorosan
sorakozó színes gyűrűk csatlakoznak. Minél kisebb az objektív átmérője,
annál szorosabbak ezek a fénygyűrűk. Ezért van az, hogy a csillagok képe
annál nagyobbnak látszik, minél kisebb az objektív átmérője. Az óriási
távcsövekkel tehát a csillagok képe még kisebb mint kis távcsövekkel. Az
elhajlási gyűrűk átmérője:
 206265*lambda/D [ívmásodpercben]
"

Ez utóbbi idézet második mondata szerintem fordítva igaz, de ha már idéz
az ember, tegye pontosan. A könyvben ez van. (2. bővített kiadás
Gondolat kiadó 1980). 
Az elhajlási gyűrű képletéhez nem adott mértékegységet én meg nem
filózok rajta mert végül megad egy formulát a legnagyobb nagyításra ami
5*D ahol D az objektív centiméterben vett átmérője. Ebben már benne van
az emberi szem felbontóképességére feltételezett 50 ívmásodperc. Ennél
erősebb nagyítást csak kényelmi szempontok igazolnak, de ezért sem
érdemes túlzásba esni. 

Ezek alapján úgy látom, meg kell különböztetni a kiterjedt objektumokat
a felbontóképesség határa alatt levő, mondhatni pontszerű, csillagoktól. 
Kiterjedt objektumnál úgy tűnik, a felületi fényesség, a minimális
nagyítás esetén azonos a szabadszemmel tapasztalhatóval, már amennyiben
a szemünk 8mm-es vagy behelyettesítjük helyette az aktuális értéket.
Ennél nagyobb nagyításnál a felületi fényesség kisebb lesz.
Természetesen, az összes fény ami az objektumhoz tartozik sokkal több
lesz és ezért jobban is látjuk, szemünkben nagyobb lesz a képe. 
Csillagoknál pont fordítva. Nem csak a begyűjtött fény mennyisége
nagyobb egy nagy objektívnél, de a jobb leképezés miatt a fény kisebb
területre koncentrálódik. 

üdv.
    Németh Tibor