Hidvegi Jozsinak

[Badly Configured Clients, Inc.]

Hi!

Jozsi! Nagyra becsulom az elektronikai tudasod es tapasztalatod, de
azt kell mondjam, hogy most igen durvan tevedsz, egyszerre tobb
dologban is :( Ne terjeszd a hulyeseget, mert megjegyzed! :)
 1. A Planck-torvenynek semmi koze az egeszhez, mint mar irtam is.
Nincs paradoxon, nincs ellentmondas. Optikaval siman tudsz a feher
falnal nagyobb fenyesseget produkalni, eleg egyetlen egyszeru nagyito,
gyujtolencse is! Mivel nem homersekleti feketetest-sugarzasrol van szo,
a Planck-torveny szoba sem johet. Te arra gondolsz, hogy a lencsevel
osszegyujtott feny felmelegiti a targyat amire ravetited, es az
visszasugaroz, ezert nem melegedhet tovabb. Errol szo sincs, nincs
melegedes, egyszeruen visszatukrozi a fenyt! A feher papirlap, vagy a
retinad nem izzik, hanem csak visszaveri/elnyeli a fenyt. Termeszetesen
energiat is lehet termelni. A feher fal folyamatosan energiat sugaroz az
eterbe, ezt meg lehet csapolni, pl akar ugy is, ahogy irtad, vagy
fenyelemmel, stb... Nincs ellentmondas, ez igy van rendjen!
 2. Az elmeleted a tavcso mukodeserol teljesen marhasag. Nem azert nem
latod a halvany csillagokat, mert bar az energiajuk eleg lenne, csak
a kepuk pici! Egyreszt az elhajlasi es interferencia-jelensegek es a
lencse tokeletlensegei miatt nem pici, masreszt ha igy lenne, es
mozgatnad a fejed, akkor latnad a halvany csillagokat is, interferalnanak
a csap/palcika halozattal, Moire-abrakat kene latnod :) Sot, a lezersugarat
sem kene latnod, hiszen az szinten egyetlen 'nanometeres' pontba kepezodne
le, idealis optika eseten. Butasag...
A csillagok olyan qwa messze vannak, hogy nehany kiveteltol eltekintve
teljesen pontszerunek tekinthetok. Annyira, hogy ezen a tavcsovek sem
tudnak segiteni! A tavcsoben is pontszerunek kene latni oket, ha a legkori
nyugtalansag, optikai/hullamoptikai parazita jelensegek nem huznak szet kis
korongga. Sot, szabad szemmel is pontnak kene latni oket, az urbol majdnem
pontszerunek is latszanak. A csillagaszati felveteleken megfigyelheto, hogy
egyes csillagok kicsik, masok nagyobbak. Ez kizarolag a fenyero
kovetkezmenye! A fenyesebb csillagok nagyobbnak latszanak, a halvanyabbak
kisebbnek. Meg sok egyeb parazita jelenseget lehet megfigyelni, az udvaron
kivul nagyon tipikusak a kereszt/haromagu akarmi hangulatu abrak. Ezek a
segedtukrot tarto rudakon elhajlo feny kovetkezmenyei. Ezen kivul a
fenykepeket hosszu orakon at exponaljak, addig oragep koveti az egen a Fold
forgasa miatt vandorlo csillagot. A pontatlansagok, rezonanciak is
szethuzzak a kepet. De maga az optika is csak nagyon kis terszogben tud
elfogadhato lekepezest produkalni, ugy tudom hogy a legdurvabb Makszutov es
szuper-Schmidt tavcsovek is csak 8 fok koruli teruleten, ezen kivul
homalyosak es komasak a csillagok kepei. Ezek a csovek igen dragak. A
Schmidthez kell egy nagy meretu, negyedrendu paraboloid alaku korrekcios
lemez, ami nagyon nehezen gyarthato, raadasul gombfeluletre kepez le, ami
igen problemassa teszi a fenykepezest. Vagy a filmet kell hajlitani, vagy
specialis korrekcios lencse kell, ami viszont nagyon lerontja a minoseget.
A Makszutovhoz szinten egy nagy meretu, nagyon vekony meniszkusz-lencse
kell, amit iszonyu pontosan kell rogziteni, mert a legkisebb deformacio
agyonvagja a kepet. Ezert technikailag lehetetlen megfelelo meretet
gyartani, nem is terjedt el. Az asztrometriai celra keszult, tobb 10
meteres fokuszu csovek pedig mindossze nehany 10 ivperc tartomanyban
kepeznek le hibatlanul. Ha a cso a beerkezo feny 95%-at kepes az elsorendu
kepbe koncentralni, az mar nagyon popecnek szamit. (Nagy csoveknel, kis
csovet trivialis gyartani. Hosszu fokuszu, kis meretu lencsek/tukrok szinte
abszolut tokeletesre gyarthatok, csak nem jok semmire :)
 3. A nagyobb lencse tobb fenyt gyujt ossze, ez trivialis, remelem nem
vitatod. Pl a fenykepezogepek fenyerejet az (a/f)^2 mennyiseg jellemzi,
ahol a az objektiv atmeroje, f a fokusztavolsag. Gondolj bele! A test
minden pontjabol egy keskeny fennyalab megy a szem fele. A szemlencse
az osszes, a pupillan atjutott, egy pontbol kiindult fenyt egy pontba
kepezi le. Ha a lencse atmerojet noveled, az egy pontbol kiindulo
fenysugarak nagyobb mennyiseget kepezi le egy pontba, nagyobb terszogbol
gyujti ossze az energiat!
 4. Utolso kerdes, hogy a lencse altal osszegyujtott feny be tud-e jutni
a szembe. Beleneztem a jegyzeteimbe, azt irja hogy a csillagaszatban ez
nem problema, nincs elmeleti hatara a lencse/tukoratmeronek! Mivel
gyakorlatilag parhuzamos nyalabot kell lekepezni, tetszoleges meretu
lencse altal osszegyujtott feny 100% bejut a szembe, es reszt vesz a
kepalkotasban. Foldi tavolsagok eseten ugy emlexem van valami hatar,
Kulin Gyorgy konyveben, a Tavcso vilaga-ban olvastam rola. (Sajnos ez nincs
meg nekem, csak kolcson kaptam) A Balazs&Erdi&Marik&Szecsenyi&Vizi-fele
ELTE csillagaszat-jegyzetem es 2 fizikakonyv nem is emliti. Nyilvan ha nem
igy lenne, akkor nem pocsekolnak a penzt a sokmillio dollaros
oriastavcsovekre, a megfelelo nagyitast tetszolegesen kicsi lencsevel el
lehet erni. (lasd mikroszkop)

Idezetek:
Holics Laszlo: Fizika, 871.o:
"Tavoli csillagok eseten - noha a szognagyitas utan kapott latoszog is
rendkivul kicsi marad - a szembe juto fenyaram a szabad szemmel valo
megfigyeleshez viszonyitva megsokszorozodik, igy olyan gyenge fenyu
csillag is megfigyelheto tavcsovel, amelyet szabadszemmel nem eszlelnenk"
Termeszettudomanyi kisenciklopedia, 542.o:
"A vegtelen tavoli targyat a megfigyelo pontszeruen latja, vagyis a
latoszog nulla. Ezert nem lathatok a csillagok a legjobb tavcsoben sem
kiterjedtnek. Megis elonyos az ilyen objektumok tavcsovel valo szemlelese,
mert fenyesseguk megno. Hiszen igy minden feny, amely a targylencsere,
s onnan a szemlencsen at a szembe jutott, reszt vesz a kep kialakitasaban
a szem idegein, nemcsak az a keskeny nyalab, amely tavcso nelkul a szem
pupillan atjut."

Vegul nehany erdekes teny a csillagaszati tavcsovek fenyerejet illetoen:
 - A legnagyobb (es 95-ben meg egyetlen) magyar 90cm-es Schmidt-tavcsovel
20-21 magnitudos csillagok is lathatok. Ezek kb egymillioszor halvanyabbak
a szabad szemmel lathato leghalvanyabb csillagoknal!
 - A 6 meteres ruszki Newton-Cassegrain tavcsovel egy gyertya fenye
kb 50000 (otvenezer) km-rol lathato!
 - Az Urania csillagvizsgalo (estenkent szivesen latnak mindenkit,
250Ft a beugro, csak kerni kell, akarmit megnezhetsz a csovel) nem
valami gigantikus, 30cm-es vagy talan kisebb (?) tavcsoveben a Hold szo
szerint vakit, nem lehet sokaig nezni. Ahogy a haverom megjegyezte,
ehhez mar 'holdszemuveg' kene :) A nagyitas nem nagyobb mint egy 15 rugos
Tesco-fele hulladeke (persze allithato), de a fenyero oriasi ahhoz kepest.

Megjegyzes: minel jobb a tavcso, annal pontszerubbek a csillagok, annal
jobb a felbontokepesseg. Akit bovebben erdekel a tema, erdemes elolvasni
a mar emlitett Kulin-konyvet, amely a temaban alapmu, reszletesen ismerteti
vagy 10 fajta tavcso (emlekezetbol: Galilei/hollandi, dialit, Kepler,
Newton, Cassegrain, Gregory, Nasmyth, Makszutov, Schmidt, Ritchey-Chretien)
mukodeset, kesziteset, parametereit, hibait. A fenyeron es termeszetesen
a nagyitason kivul nagyon fontos a tavcso precizitasa is, nem ritka, hogy
egy kisebb csovel lenyegesen jobb kepet lehet kesziteni egy objektumrol,
ha az eleg fenyes, mint a nagy tavcsovel, amelyet a lekepezesi hibak
hatvanyozottan sulytanak. Kulonosen tiszta egnel, amikor a legkor
nyugtalanabb. A nagy tavcsovekkel felhos egen, a felhok kozotti lyukakon
at keszithetok a legjobb kepek, tiszta egnel szinten a kis tavcso ad
jobb kepet, melynek merete kisebb mint a legkori turbulencia cellak
tipikus merete. Persze csak ha a fenyereje eleg a megfigyeleshez.
 A legjobb, ha elmentek egy obszervatoriumba, beleneztek egy csillagaszati
tavcsobe. Eleg egy pillantas, es senki sem fog ketelkedni tobbet a nagy
tavcsovek fenygyujtokepessegeben! (Nem vallalok felelosseget, hogy nem
fogtok azonnal beleszeretni a csillagaszatba, es masnap elkezdeni a
tavcsoepitest ;) Ez legalabb olyan addiktiv mint az elektronika)

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Az eg nem a csillagoknal kezdodik, hanem a fuszalak hegyenel. (J.M.)"