[elektro] antennaárbóc a háztetőn földelés nélkül ?

[jhidvegi]

Horváth Péter wrote:

> Értem, mondjuk van 2 panelház egymástól 35 m-re. Akkor a 2 között
> középen nem célszerű állni.

:-) azért nem kell túlzásokba esni. Ez a gömbgörgetős módi arra akart utalni, 
hogy amihez hozzáér, annak van esélye arra, hogy kap villámot. De hogy mekkorák 
az esélyek, arról vagy nem szól a fáma, vagy szól, de ahol láttam működni a 
programot, ott nekem nem volt módom belekukkantani, csak a faszi mutatta a 
laptopján.

> A lakihegyi torony az maga az antenna ez egész vasszerkezet.
> Szigetelőgömbön áll és több KV feszültséggel van meghajtva (már ha
> működik).
> Lehet hogy emiatt nem csapkod bele a villám.

Belecsapkod az, csak nekem nem volt szerencsém ahhoz, hogy akár egyet is lássak. 
Persze nem ezer órákon át néztem, de 10-20 óra biztos volt összesen, és mindig 
az azon a környéken lévő zivatar idején, ez tőlem dél felé esik pár km-re.

> Na ezt pl sosem értettem. Azt gondoltam, ha csökken a szikraköz akkor
> előbb bekövetkezik az átütés.

Kicsiben nemtom, hogy lenne. Itt esetleg arról lehet szó, hogy a térségben 
felgyűlt töltések nem tudnak kellő koncentrációban vagy mennyiségben összejönni, 
ha folyton van valami, ami elszivárogtatja egy részét. Persze, ha létrejön fent 
egy villám, ami jó gyorsan mozgatja a töltéseket, összejöhet kellő mennyiség 
ahhoz, hogy mégis akárhova, ide a villámhárítóba is belecsapjon. De ha kicsit 
arrébb ér le, mert ugye itt szökellésekről van szó, akkor máshol, egészen a 
közelében is lecsaphat. Asszem az a dolog lényege, hogy a villám szökellései úgy 
jönnek létre, hogy a spiccen lévő térerősségnél az erős fény váltja ki az 
átütést ilyen szakaszokban, aztán hogy merre lesz egy újabb szökellés (ez lehet 
ez a tizenméteres darab), az ilyen tényezőktől függ. Ettől tud cikk-cakkos lenni 
a villámcsatorna.

Na aztán, ha lezúdult egy rohadt nagy adag töltés, és létrejött egy ioncsatorna, 
nem ritka, sőt, elég sűrű, hogy itt újabb töltések is lezúdulnak. Sokszor olyan 
sok, hogy sorozatvillámnak is felfogható egy-egy ilyen. Ekkor ki tudja, mekkora 
hatás éri azt a helyet, ahova lecsap. Pl a szokásos villámhárító levezetők 
(valamilyen betonacél, nem ritkán csak 8-as körüli) lehet, hogy felizzanak. Vagy 
épületek, fák... ekkor tudnak kigyulladni, akkora a hatás. Néha szabad szemmel 
is megfigyelhető, hogy egy-egy villám egy ilyen csatornán igencsak hosszú ideig 
folyat lüktető áramot, akár másodperc körüli ideig is.

hjozsi