[elektro] Napenergia biztosan?

[FuzArn]

Innen indultunk:

"Atomeromuvet epitenek es kesz. Ahogy a britek, finnek, india, kina, stb.
> Mellette meg pakoljak a napelemet ahogy india kina finnek britek stb.
>
Nem, nem építenek:http://thebulletin.org/global-nuclear-power-database
"



a, De, de epitenek. Ha a sajat foghijjas linked megnezed mar akkor is.
b, Nincs benne  a prjected startups-ban sem egy rakas.

Mert ugye 2022 utan indulnak...

pl a Finn 2024-ben.
De a magyar is ugye 2023-ban, 25-ben, 26-ban.
Az angol 2023-ban.

India, Kina, Oroszok, USA stb orszagokrol pedig meg szo sem volt.
Azt googlizza ki mindenki maganak.



A.


On 6/27/2017 12:42, Gábor Auth wrote:
> Projected startups szerinted mit jelent? Benne van.
>
> On Tue, Jun 27, 2017, 12:41 FuzArn <arnold.fuzesi.lista at gmail.com> wrote:
>
>> Nézd, idehozol egy tablazatot, hogy sehol nem epitenek atomeromuvet.
>> Aztan felnyitom a szemed, hogy 2017-ig epitett, vagy epp epites alatt
>> allokrol szol a tablazat, es a tervben levokrol egy szo sincs benne.
>> Hozom a peldakat is, csak EU-bol. Tobbirol szo sem esett meg. Majd erre
>> ez a reakcio komolyan, hogy hulyesegeket irkalok?!
>> Makacs dolgok a tenyek, ki lehetett volna elegansabban is hatralni. :)
>>
>> Aztan leirom, hogy 5x dragabban 5x annyi napenergia kapacitast kellene
>> egy ezek melle elengedhetetlenul szukseges viztarozo kapacitasra
>> foldrajzilag alkalmatlan orszagba telepiteni mint Paks2.
>> Mert ugye a nap már csak olyan dolog, hogy nem sut 24h-ban, es hiaba
>> 250W egy napelem, az nem 24h*250W*365-ot termel evente.
>> Es akkor ejszaka meg nem is toltottunk elektromos autot, amivel nappal
>> vagyunk uton jellemzoen, szoval tarolni sem artana.
>>
>> Aztan szobakerul, hogy egy decentralizalt rendszer nem annyi, ahogy azt
>> te elkepzeled, hogy fele keresztmetszet eleg, ha az utca ket vegen
>> nyomom be a delejt a vezetekbe, és ezzel le van tudva.
>>
>> Aztan szobakerul a napelem gyartas szallitas stb ultra kornyezetkarosito
>> mivolta. Ha mar megy a rugozas a futoelemek problemajan..
>>
>> Aztan szobakerul, hogy egy eromu ha all, vagy nem jar maxon, vagy nem
>> lehet tarolni elszallitani amit megtermel, akkor az nem eromu, hanem
>> penztemeto.
>> Es senkit nem erdekel a szeleromu TCO-ja, a megterules erdekli egyedul.
>>
>>
>> A.
>>
>> On 6/27/2017 12:19, Gábor Auth wrote:
>>> Vicces, amikor hosszan írsz hülyeségeket összefüggéstelenül... majd 5-10
>> év
>>> múlva szégyellni fogod, ha elédteszik. :)
>>>
>>> On Tue, Jun 27, 2017, 12:09 FuzArn <arnold.fuzesi.lista at gmail.com>
>> wrote:
>>>>> A szélfarm nagyon kis hiszterézissel szabályozható. Főleg, ha sok
>>>>> kerék forog. :)
>>>> Ok, de nem csak muszaki problema egy szelfarm, hanem gazdasagi is. Ha
>>>> áll, akkor negativ hozamot termel, amitől sikitofraszt kap az adott
>>>> terulet szakembergardaja.
>>>>
>>>>> Egyelore ha mindent beszamolsz nem eri meg, mocskos nagy a karbon
>>>>> footprintje, a vizigenye ahhoz kepest amit elsore az ember gondol.
>>>>>
>>>>> Sajnos, pont az uránnak van a legnagyobb. (a széndioxidra van a
>>>>> természetnek technológiája, a stroncium és jódizotópra nincs) Hosszú
>>>>> távon mindenképp gáz az atom. Ez sem éri meg, csak hát per pillanat
>>>>> kényelmes, gazdaságos. De ez is, mint sok más, múló állapot.
>>>>> Nem adok sok időt és az egyik legveszélyesebb, legtöbb problémát adó
>>>>> technológiává fog válni. 50-60 év múlva pedig kimondottan egy
>>>>> gazdaságroppantó manőver lesz a leszerelése.
>>>>>
>>>> 50-60 ev mulva, hogy mi lesz, azon teljesen felesleges aggodni. Ugy
>>>> fejlodik ha technologia, hogy csak kapkodom a fejem.
>>>> Millió ötlet van millió problémára amit okoztunk, vagy amit nem
>>>> okoztunk, de bekövetkezhet rajtunk kivul allo okbol.
>>>> Az legyen az aktualis generacio gondja. Nyilvan ezzel nem kell
>>>> visszaelni, de nem lehet ugy egy helyben topogni, hogy jajj kart ne
>>>> csinaljak, és tovabb tuzelni a brikettet ezerrel, mert az atom
>>>> elhelyezese problemas.
>>>> Berakjuk egy lyukba legjobb tudasunk szerint az atomhulladekot, aztan
>>>> majd lesz vele valami.  Akar meg jo is lehet valamire kesobb.
>>>>
>>>>
>>>>>> Gyorsan oregszik, telepitese ugyan ugy rengeteg melo,
>>>>> Ez az atomra is elmondható. Nem éppen filléres cucc, nem tart az se
>>>>> sokáig, sőt az üzemanyaga, meg "kipufogógáza" is külön problémaforrás.
>>>>> A megmaradó anyag pedig maga a láthatatlan halál.
>>>>> Ez máig megoldatlan, világszerte és egyre inkább ez a fék az újak
>>>>> építésénél. (Fukusima és Csernobil nem is került említésre) A napelem
>>>>> szilíciumanyaga, "természetes" anyag, az üveg újrahasznosítható, az
>>>>> alukeret, a csövek, úgyszintén. (a gyártása sem annyira veszélyes, ha
>>>>> ügyesen oldják meg)
>>>> Rengeteg lúg/sav es viz kell hozza, és pont ez az egyik fő probléma,
>>>> rengeteg hulladek marad utana, szilikozist okoz a homok bányászata. Mert
>>>> bányásszák azt is.
>>>>
>>>>
>>>>
>> http://spectrum.ieee.org/green-tech/solar/solar-energy-isnt-always-as-green-as-you-think
>>>>
>> http://news.nationalgeographic.com/news/energy/2014/11/141111-solar-panel-manufacturing-sustainability-ranking/
>>>> Elég durva...
>>>>
>>>>>> es kinai gazdasagot porgeti, nem az ittenit.
>>>>> Az atom meg az oroszt. Mi a különbség a mi szempontunkból?
>>>> Rengeteg. De nem elektro listas tema. :)
>>>>
>>>>
>>>>>>    de en kihuznam meg 20-30 evig, es utana egy fuzios eromuvet
>>>>>> betennek  a kert végébe, és meg van oldva.
>>>>> Harminc éve is 50 évet mondtak rá, ma is. :) Olyannyira kísérleti
>>>>> fázisban van a dolog, hogy 20-30 éven belül, biztosan  nem lesz
>>>>> gazdaságos erőmű.
>>>>> A "kertvégi" verzióra pedig még igencsak várni kell. :)
>>>>>
>>>> 640kb meg elég mindenre. :)
>>>> Ez tipikusan egy olyan folyamat, ahol 99% -ig nincs szinte eredmény,
>>>> kutatás, teszt, stb. ezerrel evtizedeken at. Majd egyszercsak összeáll
>>>> relative rovid ido alatt.
>>>> Mint a Tesla autoja. Semmibol kinott, katalizalta rendesen a folyamatot,
>>>> es 2025 korul mar forgalomba se hoznak ugy tunik belso egesu autot
>>>> Europaban.
>>>>
>>>>
>>>>> Magunknak mindenképp kárt okozunk. Nem kicsit, nagyot. Már a
>>>>> létszámunkkal, energiaigényünkkel (itt mindegyik játszik, atom, gáz,
>>>>> szén, kőolaj, fa) együtt.
>>>>> A bolygó nagy ívben tesz rá, hogy mit csinálunk. Meg persze a
>>>>> gazdaságunkra is. ( ha valamelyik izmosabb tűzhányó egy nagyobbat
>>>>> böffen, több veszélyes anyagot, gázt köhög a levegőbe, mint az
>>>>> emberiség, fennállása óta)  Nem a bolygót tesszük tönkre,  (mint szőke
>>>>> a vasgolyót) hanem az életteret, bioszférát. A Föld itt lesz
>>>>> egymilliárd év múlva is, mi pedig nem. És ez az, ami egészen biztos.
>>>>> De az elkövetkezendő pár száz év is erősen necces, ha a mai tendencia
>>>>> folytatódik.
>>>>> Félreértés ne essék, elsősorban nem azért vagyok atomellenes, mert az
>>>>> oroszok csinálják, hanem mert ez egy ember alkotta technológia, (alig
>>>>> több, mint félszáz éves) "természetellenes" és veszélyes.
>>>>> A környezeti hatásokat pedig meglehetősen nagyvonalúan kezeli
>>>>> mindenki, de idővel ez is változni fog.
>>>> Lesz majd olyan bolygó idővel, ahol élhet barlangban aki szeretne (nem
>>>> pejorative mondom, pl. ezert jarok erdőbe terepfutni, ott nincs ember)
>> :)
>>>> De ahhoz nyomni kell ezerrel, a fissziót, fuziót, technológiát, mindent,
>>>> hogy meg tudjuk vetni a labunkat mashol is.
>>>> Hazardjatek, hogy egy bolygós faj vagyunk. Nem az atom, vagy a napelem
>>>> itt a gond, hanem, hogy egy tutajjal mentünk ki az óceánra.
>>>>
>>>>
>>>> A.
>>>>
>>>> -----------------------------------------
>>>>             elektro[-flame|-etc]
>>>>
>>> -----------------------------------------
>>>             elektro[-flame|-etc]
>> -----------------------------------------
>>            elektro[-flame|-etc]
> -----------------------------------------
>            elektro[-flame|-etc]