[elektro] Napenergia biztosan?

[FuzArn]

On 6/26/2017 16:28, Gábor Auth wrote:
> Nem, nem ver oda, mert a TCO tengelyfordulat alapú, ha nem kopik,
> lényegében nem öregszik.

Azért ilyen üzleti modellel ne menj oda egy befektetőhöz sem, ha 
szélfarmot építenél. :D


> Atomeromuvet epitenek es kesz. Ahogy a britek, finnek, india, kina, stb.
>> Mellette meg pakoljak a napelemet ahogy india kina finnek britek stb.
>>
> Nem, nem építenek: http://thebulletin.org/global-nuclear-power-database

De,de építenek. Nezd meg alaposan.
Egyreszt 1951-2017-ben aktualisan epitett v epites alatt allorol van 
szo. Jovendobeli nincs benne. Azaz ahol nem történt még kapavágás, csak 
a papirozás megy.
Sem az angol, sem a magyar, sem a masodik epítés alatt álló finn (a 
Hanhikivi, aminek építési engedélye késik, mivel régen épült atomerőmű 
EU-ban, és rengeteg törvényi biztonsági változás történt, ezt igyekeznek 
lekövetni. Persze a magyar sajtó ezt úgy kommunikálja, hogy biztonsági 
problémák "hörrhörr", közben szinte egy jelentős kapavágás sem történt 
még. :) ), sem a tobbi.

Mivel ezek nincsenek még építés alatt, az oldal meg csak azokrol beszel.


> 2020-25 korul ugy tunik betiltjak a belso egesu autok forgalmazasat. Mivel
>> fogod tolteni?
>>
> Decentralizált napelemmel és szélerőművel, mert háromszor ekkora elosztó
> hálózat kellene centralizált energiaelosztáshoz, ha a közlekedés energiája
> mind elektromos lesz, nem is tudod másképp megoldani. Ezért
> decentralizálják mindenhol a termelői és elosztói hálózatot. Kivéve itt,
> ahol centralizálják.

Meg mindenhol máshol, ahol szintén hibrid. Decentralizált sem olcsóbb, 
egyszerűbb, stb. sőt.
Pont az ellenkezője. Azért egy balatonnyi felületű napelemet 
betelepíteni az országba szanaszét, erősen át kellene szabni hozzá a 
rendszert.
Nem csak annyiból áll a dolog, hogy nem kell vastagabb kábel, mert az 
utca két végén folyik bele az áram. :)

> 880000Tonna amit aztan parszaz kg-onkent fuvarozol szana szet. Olyan
>> kornyezetszennyezes, mint 9db matrai eromu, csak Mo teruleten, ahol igy is
>> maxon a tudobajosok szama. IdeSzallitast gyartast nem szamolva.
>>
> Az sincs sehol az éves 3-4 milliárd tonna szállításhoz képest, ami Kínából
> jön... per fő az EU évente 5 tonna szemetet termel, per fő megeszik egy
> tonna kaját, te pedig 60-120 kilogramm per fő egyszeri szállításért
> aggódsz? Ez harminc éves élettartam alatt 2-4 kilogramm per év per fő, az
> éves szemétmennyiség ezrede, és nincs száz kilométernyi üzemanyag.

Hát pont olyan felesleges aggódás, mint a nukleáris hulladék elhelyezése. :)
Amit "bedobnak" egy lyukba jó mélyre, és még ennyi kárt sem okoz, csak 
esetlegesen.
A napelem meg biztosan komolyan terheli a kornyezetet a gyartas, 
szallitas, hulladek, elettartam vonalon.
Napelemrendszer szerelvény, a napelemfarmoknál a betonmennyiség kb az 
erőmű nagyságrendje sztem. Ha nem több. Plussz iszonyú fregmentáltan.
Paks meg a vonatsín mellett, egy kupacban, az infrastruktúra egy része 
pedig eleve adott.


>
> Fogalmad nincs, hogy mi van a mérleg másik serpenyőjében mert 10-30-50 évig
> titkos a tartalma. Fogalmad nincs, hogy ki mit adnak cserébe és mit kapnak
> cserébe.

Nincs, de azt a serpenyőt látom, amit nyugatrol hoznak. Kicsit kezd sok 
lenni a másodosztályú kaja, a kamukázás, erőszak, meg a gyarmattarto 
hozzaallas.
Tegnap pl belibbentettek, hogy politikai feltetelekhez kotik a tovabbi 
EU penzeket. Ami felszorozva visszaáramlik ugye hozzájuk. :)
Azért ez mindennek a teteje. Szerencsére jók a jogászaink...

> Kozben ez a penz felszorozva visszaaramlik hozzajuk, sajat emberuk
>> beismerese szerint is. (Nemet akarmilyenminiszter)
>
> És neked közben rossz?

Igen, rossz. Érthető okból.
Neked nem lenne jobb, ha 1000EUR lenne a minimálbér, és nem a 
szemétdombon lennél kakas?

> Nézd meg az orosz érdekeltségű területeket és vesd
> össze akár a magyarországi, akár az ausztriai helyzettel. A baseline az az
> életszínvonal, amit az oroszok tudnak.

Tevedes, nem az oroszok tudjak ezt, mivel minden ember egyenlő. :)
Hanem a nyugat most is embargozza, mert ugyan azt muveli amit a nyugat 
muvel masokkal, és hát az egyenlők, és egyenlőbbek elvén ez skandallum.
Igy nehez egyről a kettőre jutni.  De haladnak ettől függetlenül, 
hatalmas piac, van penz is, butaság lenne nem jóban lenni velük, csak 
azért mert anno CCCP....


>
> Ismét megkérdezem: te a fizetésed mekkora részét kapod Oroszországgal való
> kereskedelemből? Az eszközeid hány százaléka orosz gyártmány? Az általad
> használt szolgáltatások hány százalék oroszországi szolgáltatás? Sorolj fel
> pár ilyen dolgot.
>
> Szerintem bizzuk ezt azokra, akik nalunk jobban ertenek hozza :)
> Azok mind azt mondják, hogy ne legyen.
>

Meg azt, hogy legyen.
Szerintem is legyen. Ez nem nyugateurópa, hanem középeurópa. Rajtunk 
nagyobbat húz, mint a napelemes urizálás, minden szempontból. Nincsenek 
hegyek,  meglevő tározók, ami az energiatárolást nálunk eleve 
problémássá teszi.
Kettő együtt teljesen oké. De az atomot kivenni a rendszerből, egy 
elektromos közlekedésre váltó világban...
Plane úgy, hogy rendkivuli szakembergárda van itt hozzá, paksi a világ 3 
legbiztonságosabb atomerőműinek egyike, stb.

"Figyelembe véve azt a tényt, hogy 1 kW napelem éves átlagos termelése 
1100 kWh/év (kihasználtság 13 százalék/év), így a paksi atomerőmű 
kapacitásának pótlására 14 400 MW naperőmű beépítésére lenne szükség. 
Ehhez a jelenlegi beruházási költségeket figyelembe véve 13 210 milliárd 
forintra lenne szükség. Hozzátéve, hogy a beruházók által számolt 15 
éves megtérülési idő csak úgy teljesülhet, ha a beruházási költség 60 
százalékát EU-s és hazai forrásokból (a 60 százalékos támogatás jelen 
esetben 7900 milliárd forint támogatást jelent) támogatásként megkapják 
a rögzített közel háromszoros paksi villamosenergia-ár átvétel mellett. 
A szükséges területigény is óriási lenne, hiszen több mint 700 km^2 
területet kellene napelemekkel lefedni, ez pedig több mint egy 
balatonnyi területet jelent.

A naperőmű nem mindig termel villamos energiát, s ennek időbeli 
eloszlása nem egyezik meg a fogyasztói szokásokkal, ezért a szükséges 
tartalék nagysága 87 százalék, azaz 12 500 MW. A nagy mennyiségű tárolás 
vízenergiával valósítható meg, ezt a költséget azonban nem tartalmazza a 
13 210 milliárd Ft. Ugyancsak nem tartalmazza a szükséges, 
elengedhetetlen kiegészítő beruházások például a hálózatfejlesztés 
költségét sem.

Vízerőművekből több típusút lehet megkülönböztetni, így például 
átfolyós, tározós és szivattyús-tározós vízerőműveket. A 
szivattyús-tározós erőművek beruházási igénye széles határok, jellemzően 
1000-3500 dollár/kW ár között mozog. E fajlagos beruházási költségeket 
figyelembe véve egy 1000 MW teljesítményű szivattyús tározós erőmű 
beruházási költsége 220-770 milliárd forint. Ez pedig azt jelenti, hogy 
amennyiben a szükséges tartalékot szivattyús-tározós erőművel kívánnánk 
biztosítani, akkor a költsége 2800-9800 milliárd forint között mozogna. 
Hozzátéve, hogy ekkora szivattyús-tározós erőmű megépítése 
elképzelhetetlen a társadalmi és környezetvédelmi sajátosságok, 
elvárások, valamint a földrajzi adottságok miatt.
"


A.