[elektro] Napenergia biztosan?

hobilobi at gmail.com hobilobi at gmail.com
Mon Jul 3 15:07:57 CEST 2017


Mondom, hogy csak meg kell hallgatni a lista atomszakértőjét ! :-)
Utána pedig törvényt hozni a már meglévő napelemek (mert hát gyilkolnak, 
ugyan nem tudom hogyan és kit,
de remélem ezt is megtudjuk),
  és szélerőművek leszerelésére, és még környezetkárosítási bírságot is 
kiszabni rájuk !! :-D
Ez minimum elvárható, gondoskodó kormányunktól, hiszen az emberek 
egészsége az első !!
A napkollektorok maradhatnak a tetőn, atomszakértő úr??

Remélem van otthon radon mérőd, és automatikusan szellőztet, nehogy 
meghaljál radon mérgezéstől.
Nagyon sajnálnám, ha többet nem olvashatnék ilyen kacagtató írásokat.
A nevetés napi adagomat kénytelen lennék más forrásból pótolni.

István



2017.07.03. 13:57 keltezéssel, FuzArn írta:
> Megoldottak, stabil kozetbe lerakjak, elvan szinte magaban. Orzest nem igazan kivan, mivel betonkontenerbe kerulnek a hordok (ami melle akar oda is allhatsz, olyan kicsi a sugarzasa), kiontve betonnal a kontener, es az egesz megy a fold ala. Majd ra granittormelek es beton ujra lezaraskepp.
>
> A kitermelt granit pedig gondolom hasznosithato mashol. Nevezhetjuk az egeszet egy ujrahasznositott granitbanyanak.
>
> Tul van kicsit lihegve ez is, ami valszeg a tudatlansagbol es tajekozatlansagbol fakad a tulzott negativ hirveres korulotte. Vagy szimpla lobbi.
>
> Emberek millioi hallnak meg kozben szepen csendben, mikozben unlike-oljak az atomot, es elfelejtik kiszelloztetni napi rendszeresseggel a termeszetes hattersugarzasert nagyban felelos radont a hazukbol, ami tud gondot okozni, es okoz is, csak egy atomlerakonak nagyobb a piárja.... :-/
>
>
> "Radon is the number one cause of lung cancer among non-smokers, according to EPA estimates. Overall, radon is the second leading cause of lung cancer. Radon is responsible for about 21,000 lung cancer deaths every year."
>
> https://en.m.wikipedia.org/wiki/Health_effects_of_radon
>
> "According to a 2003 report EPA's Assessment of Risks from Radon in Homes from the United States Environmental Protection Agency, epidemiological evidence shows a clear link between lung cancer and high concentrations of radon, with 21,000 radon-induced U.S. lung cancer deaths per year—second only to cigarette smoking.[3] Thus in geographic areas where radon is present in heightened concentrations, radon is considered a significant indoor air contaminant."
>
> Szted ezt hany ember tudja, aki kozben akar egy atomlerako ugyben is verre meno vitara kepes? :)
>
> Szoval aki nem szelloztet, az ne magyarázzon atomugyben :))))))
>
>
> A.
>
>> On 2017. Jul 3., at 13:00, Xorn <toth.endre at gmail.com> wrote:
>>
>> Arról mesélj, hogy mit csinálsz a magas és közepes aktivitású anyagokkal
>> 40-50 év múlva, amikor "lejár" az atomerőmű, amik utána szó szerint
>> ezerévekig sugároznak még olyan módon, hogy muszáj valahová tenni, komolyan
>> felügyelni és erősen őrizni. Ennek mekkora is lesz a környezetterhelése,
>> hány Mátrai Erőmű kibocsátás a tárolóhelyet megcsinálni, az erőművet
>> lebontani, és a maradékot ezeréveken át felügyelni és őrizni? Vagy akkor te
>> már jó eséllyel nem leszel érintett a dologban, kit érdekel, majd
>> kitalálnak valami okosat addig? Merthogy amióta vannak atomerőművek, erre
>> még senkinek nem sikerült semmi okosat kitalálni...
>>
>> Best regards,
>> Andy
>>
>> 2017. július 3. 12:46 FuzArn írta, <fuzarn at gmail.com>:
>>
>>> Napelem puszta lete onmagaban gyilkol, sokkal kornyezetterhelobb sajnos,
>>> es rendkivul rossz az ujrahasznositasi rata gyakorlati erteke (elvi lehetne
>>> magas). Atomeromu pedig csak ha nagy baj van. Ezerszer szabalyozottabb
>>> eletciklusu tortenet, egyre szigorubb szabalyokkal. Mostani finn eromu pl
>>> ezert csuszik, mert komoly reformok tortentek aminek meg kell felelni.
>>> Olyan mint a repülés és a földi közlekedés viszonya. Sokkal biztonságosabb
>>> a repülés de ha leesik egy repülő azt hír, közben tízszer annyi ember hal
>>> meg az utakon hír nélkül. Es meg 10x annyi a dizelmocsoktol ami az ember
>>> ablaka alatt keletkezik, a napelemet fuvarozo kisteher altal pl. :) Vagy a
>>> szeneromu altal....
>>>
>>>
>>> Nyersanyagigenye 4x, sziliciumot hozza ugyan ugy banyaszni kell mint az
>>> uran dus kozetet, (csak tippem szerint tobb anyagot kell megmozgatni a
>>> napelem eseten), es szilikozisba halnak bele kinaban szep szammal. Bar
>>> lehet ez az urandus kozetnel
>>> is jatszik, az nem tudom mennyire finom anyag. Majd alkalmasint
>>> utananezek, kivancsiva tett.
>>>
>>> Szoval eleve itt indul a gond. Nemetek jo hulyen telepitettek pl,
>>> szeneromuveket csucsra jarattak mikozben a tiszta atomot meg lekapcsoltak,
>>> sima politikai haszonszerzesbol. Mar a cseh es lengyel egeszsegugyben is
>>> kimutathato gondot (koltseget) okoz a szenyezett levego amit a nemet
>>> eromuvek produkalnak.
>>>
>>> Telepitese rendkivul fregmentalt volta miatt elegge kornyezetszennyezo,
>>> fele az elettartama, gyartasa soran keletkezo szennyezoanyagot (sav hegyek
>>> pl) rem rosszul kezeli Kina. Vizigenye szinten nagyon magas, es nem csak
>>> felmelegiti kicsit mint egy atomeromu, hanem szennyezi.
>>> Villamos  infrastrukturat egeszen mast kivan (barmennyire is itt azt
>>> gondoljuk, hogy az utca ket vegen megtaplalt tavvezetek adja magat), annak
>>> telepitese sem a napelem malmara hajtja a vizet.
>>>
>>> Erdemes utanaolvasgatni.... elvegre muszaki emberek vagyunk, szeretnem en
>>> is hinni, hogy napelemmel jol jarunk, de nem jarunk jol.... se anyagilag,
>>> se egeszsegileg. Max jobban mint egy szeneromuvel. De az atomot sokaig nem
>>> szabad es nem is lehet kivenni a sorbol. 2050-ig sokszorozodni fog az
>>> eloallitott atomenergia. Minimum duplazodni, ha marad a reszaranya, mivel
>>> az energiaigenye a bolygonak is duplazodik, es ilyen utemben nem tud a
>>> megujulo tisztan telepulni. Mocskosan gyartani, telepiteni, alacsony
>>> ujrahasznositasi rataval ahogy most megy,  meg nagy butasag....
>>>
>>> Inkabb emellett kellene kampanyolni, nem az atom ellen. Szeneromuvek ellen
>>> nincs ekkora lobbi, mint a talan legtisztabb atom ellen, csakmert az
>>> embereknek az atomeromurol csernobilon kivul nem jut  eszukbe. Az senkit
>>> nem erdekel, hogy kevesebb embert , allatot oltek meg energiaegysegre
>>> lebontva barmelyik masik energiaforras....
>>>
>>> https://www.google.hu/amp/s/www.newscientist.com/article/
>>> mg20928053-600-fossil-fuels-are-far-deadlier-than-nuclear-power/amp/
>>>
>>> Tekintettel arra, hogy egy Paks méretű kb. 80.000.000db-bol allo napelem
>>> rendszer telepítési szennyezése kb 9 Mátrai erőmű eves emissziójával
>>> egyenértékű, és a gyártásról, ujrahasznositas hianyarol még nem is
>>> beszéltünk, napelem sem tul sokkal jobb a gyakorlatban mint egy szénerőmű.
>>>
>>> Annyiban jobb, hogy nem itt szennyez teljesen. De ez meg eleg khm dolog,
>>> emiatt zoldnek kikialltani.
>>>
>>>
>>>
>>> A.
>>>
>>>> On 2017. Jul 3., at 9:39, Sándor Kóra <kora.sandor at gmail.com> wrote:
>>>>
>>>> Napelem balesetek maximum lokálisan okoznak problémát, és ez igaz a
>>>> szélerőművekre is. Sajnos az atomerőművekről ez nem mondható el.
>>>> Üzenem, hogy a BKV párkányon landoló koksz ellen egy 1xű szájmaszk is
>>>> elegendő, a GM cső nem alkalmas a sugárzás kockázatának a csökkentésére.
>>>> Az élővilág szempontjából ez a kritikus kockázat hol szerepel az
>>> atomerőmű
>>>> számításokban?
>>>> Megjegyezném továbbá, hogy egy korábbi okfejtésekben a mutációval
>>>> kapcsolatban tárgyi tévedés van.
>>>>
>>>> 2017. július 3. 0:36 hobilobi at gmail.com írta, <hobilobi at gmail.com>:
>>>>
>>>>> Most volt a National Geographic-on egy film az USA egyes államaiban lévő
>>>>> energiapolitikáról,
>>>>> a szén kiváltására.
>>>>> Javaslom az atom fanoknak, hogy nézzék meg (július 8.-án, szombaton este
>>>>> 23 ötakor megismétlik),
>>>>> aztán elgondolkodhatnak, hogy mennyire szar a nap és szélenergia
>>>>> kiaknázása, az atomhoz képest,
>>>>> Mert a filmben szereplő helyek egyikén sem az atomot akarják a szén
>>>>> helyett, hanem a megújulókat,
>>>>> és fel se merült, hogy megoldhatatlan velük a közel 100%-os ellátás.
>>>>> Meg az se, hogy annyi napelem tábla kell hozzá, amennyi zokni sincs az
>>>>> országban.
>>>>> Talán kicsit jobban értenek hozzá, mint az itt lévő, önjelölt atom
>>>>> szakértők :-)
>>>>>
>>>>> István
>>>>>
>>>>>
>>>>>
>>>>> 2017.06.27. 20:46 keltezéssel, FuzArn írta:
>>>>>
>>>>>> /Mw = 4000db napelem ha 250W és mindegyik allandoan maxon jár. Ez
>>> 22.5kg
>>>>>> beton/napelem
>>>>>> Ha félgázon jár, 8000db, akkor 11kg/napelem.
>>>>>> A realis a nyolcadgazon kb exhas, akkor 2.75kg/napelem.
>>>>>>
>>>>>> De szamoljunk:
>>>>>> 1100 kWh / 1kW rendszer Mo-on a realis éves szinten.
>>>>>> Idealis esetben 1Kw*24*365=8760kWh evente, ha ejjel nappal megy az
>>> 1kW-os
>>>>>> napelemunk.
>>>>>> Azaz 8-ad reszet tudja, mint a nevleges teljesitmenye - eves
>>>>>> viszonylatban.
>>>>>>
>>>>>> Könnyen összejön, ha nem sufnituning módszerrel teszik le,  hanem
>>> mondjuk
>>>>>> az acelszerkezetet nehol megerositik, hogy egy nagyobb vízmosás nehogy
>>>>>> átrendezze a terepet. :)
>>>>>> Meg egyeb infrastrukturalis beton blokk.
>>>>>>
>>>>>> Tehat egy Paks2 meretu (2400MW) rendszert kivaltani, 8x akkora
>>>>>> teljesitmeny kb kell napelembol nalunk. Ami also hangon 20000MW)
>>>>>> Azaz 80,000,000db napelem.
>>>>>>
>>>>>> Nyolcvanmillió darab.  Zokni nincs annyi az országban.... :))
>>>>>>
>>>>>>
>>>>> -----------------------------------------
>>>>>         elektro[-flame|-etc]
>>>> -----------------------------------------
>>>>          elektro[-flame|-etc]
>>> -----------------------------------------
>>>           elektro[-flame|-etc]
>> -----------------------------------------
>>           elektro[-flame|-etc]
> -----------------------------------------
>            elektro[-flame|-etc]




More information about the Elektro mailing list