[elektro] Napenergia biztosan?

[FuzArn]

Megoldottak, stabil kozetbe lerakjak, elvan szinte magaban. Orzest nem igazan kivan, mivel betonkontenerbe kerulnek a hordok (ami melle akar oda is allhatsz, olyan kicsi a sugarzasa), kiontve betonnal a kontener, es az egesz megy a fold ala. Majd ra granittormelek es beton ujra lezaraskepp.

A kitermelt granit pedig gondolom hasznosithato mashol. Nevezhetjuk az egeszet egy ujrahasznositott granitbanyanak.

Tul van kicsit lihegve ez is, ami valszeg a tudatlansagbol es tajekozatlansagbol fakad a tulzott negativ hirveres korulotte. Vagy szimpla lobbi.

Emberek millioi hallnak meg kozben szepen csendben, mikozben unlike-oljak az atomot, es elfelejtik kiszelloztetni napi rendszeresseggel a termeszetes hattersugarzasert nagyban felelos radont a hazukbol, ami tud gondot okozni, es okoz is, csak egy atomlerakonak nagyobb a piárja.... :-/


"Radon is the number one cause of lung cancer among non-smokers, according to EPA estimates. Overall, radon is the second leading cause of lung cancer. Radon is responsible for about 21,000 lung cancer deaths every year."

https://en.m.wikipedia.org/wiki/Health_effects_of_radon

"According to a 2003 report EPA's Assessment of Risks from Radon in Homes from the United States Environmental Protection Agency, epidemiological evidence shows a clear link between lung cancer and high concentrations of radon, with 21,000 radon-induced U.S. lung cancer deaths per year—second only to cigarette smoking.[3] Thus in geographic areas where radon is present in heightened concentrations, radon is considered a significant indoor air contaminant."

Szted ezt hany ember tudja, aki kozben akar egy atomlerako ugyben is verre meno vitara kepes? :)

Szoval aki nem szelloztet, az ne magyarázzon atomugyben :))))))


A.

> On 2017. Jul 3., at 13:00, Xorn <toth.endre at gmail.com> wrote:
> 
> Arról mesélj, hogy mit csinálsz a magas és közepes aktivitású anyagokkal
> 40-50 év múlva, amikor "lejár" az atomerőmű, amik utána szó szerint
> ezerévekig sugároznak még olyan módon, hogy muszáj valahová tenni, komolyan
> felügyelni és erősen őrizni. Ennek mekkora is lesz a környezetterhelése,
> hány Mátrai Erőmű kibocsátás a tárolóhelyet megcsinálni, az erőművet
> lebontani, és a maradékot ezeréveken át felügyelni és őrizni? Vagy akkor te
> már jó eséllyel nem leszel érintett a dologban, kit érdekel, majd
> kitalálnak valami okosat addig? Merthogy amióta vannak atomerőművek, erre
> még senkinek nem sikerült semmi okosat kitalálni...
> 
> Best regards,
> Andy
> 
> 2017. július 3. 12:46 FuzArn írta, <fuzarn at gmail.com>:
> 
>> Napelem puszta lete onmagaban gyilkol, sokkal kornyezetterhelobb sajnos,
>> es rendkivul rossz az ujrahasznositasi rata gyakorlati erteke (elvi lehetne
>> magas). Atomeromu pedig csak ha nagy baj van. Ezerszer szabalyozottabb
>> eletciklusu tortenet, egyre szigorubb szabalyokkal. Mostani finn eromu pl
>> ezert csuszik, mert komoly reformok tortentek aminek meg kell felelni.
>> Olyan mint a repülés és a földi közlekedés viszonya. Sokkal biztonságosabb
>> a repülés de ha leesik egy repülő azt hír, közben tízszer annyi ember hal
>> meg az utakon hír nélkül. Es meg 10x annyi a dizelmocsoktol ami az ember
>> ablaka alatt keletkezik, a napelemet fuvarozo kisteher altal pl. :) Vagy a
>> szeneromu altal....
>> 
>> 
>> Nyersanyagigenye 4x, sziliciumot hozza ugyan ugy banyaszni kell mint az
>> uran dus kozetet, (csak tippem szerint tobb anyagot kell megmozgatni a
>> napelem eseten), es szilikozisba halnak bele kinaban szep szammal. Bar
>> lehet ez az urandus kozetnel
>> is jatszik, az nem tudom mennyire finom anyag. Majd alkalmasint
>> utananezek, kivancsiva tett.
>> 
>> Szoval eleve itt indul a gond. Nemetek jo hulyen telepitettek pl,
>> szeneromuveket csucsra jarattak mikozben a tiszta atomot meg lekapcsoltak,
>> sima politikai haszonszerzesbol. Mar a cseh es lengyel egeszsegugyben is
>> kimutathato gondot (koltseget) okoz a szenyezett levego amit a nemet
>> eromuvek produkalnak.
>> 
>> Telepitese rendkivul fregmentalt volta miatt elegge kornyezetszennyezo,
>> fele az elettartama, gyartasa soran keletkezo szennyezoanyagot (sav hegyek
>> pl) rem rosszul kezeli Kina. Vizigenye szinten nagyon magas, es nem csak
>> felmelegiti kicsit mint egy atomeromu, hanem szennyezi.
>> Villamos  infrastrukturat egeszen mast kivan (barmennyire is itt azt
>> gondoljuk, hogy az utca ket vegen megtaplalt tavvezetek adja magat), annak
>> telepitese sem a napelem malmara hajtja a vizet.
>> 
>> Erdemes utanaolvasgatni.... elvegre muszaki emberek vagyunk, szeretnem en
>> is hinni, hogy napelemmel jol jarunk, de nem jarunk jol.... se anyagilag,
>> se egeszsegileg. Max jobban mint egy szeneromuvel. De az atomot sokaig nem
>> szabad es nem is lehet kivenni a sorbol. 2050-ig sokszorozodni fog az
>> eloallitott atomenergia. Minimum duplazodni, ha marad a reszaranya, mivel
>> az energiaigenye a bolygonak is duplazodik, es ilyen utemben nem tud a
>> megujulo tisztan telepulni. Mocskosan gyartani, telepiteni, alacsony
>> ujrahasznositasi rataval ahogy most megy,  meg nagy butasag....
>> 
>> Inkabb emellett kellene kampanyolni, nem az atom ellen. Szeneromuvek ellen
>> nincs ekkora lobbi, mint a talan legtisztabb atom ellen, csakmert az
>> embereknek az atomeromurol csernobilon kivul nem jut  eszukbe. Az senkit
>> nem erdekel, hogy kevesebb embert , allatot oltek meg energiaegysegre
>> lebontva barmelyik masik energiaforras....
>> 
>> https://www.google.hu/amp/s/www.newscientist.com/article/
>> mg20928053-600-fossil-fuels-are-far-deadlier-than-nuclear-power/amp/
>> 
>> Tekintettel arra, hogy egy Paks méretű kb. 80.000.000db-bol allo napelem
>> rendszer telepítési szennyezése kb 9 Mátrai erőmű eves emissziójával
>> egyenértékű, és a gyártásról, ujrahasznositas hianyarol még nem is
>> beszéltünk, napelem sem tul sokkal jobb a gyakorlatban mint egy szénerőmű.
>> 
>> Annyiban jobb, hogy nem itt szennyez teljesen. De ez meg eleg khm dolog,
>> emiatt zoldnek kikialltani.
>> 
>> 
>> 
>> A.
>> 
>>> On 2017. Jul 3., at 9:39, Sándor Kóra <kora.sandor at gmail.com> wrote:
>>> 
>>> Napelem balesetek maximum lokálisan okoznak problémát, és ez igaz a
>>> szélerőművekre is. Sajnos az atomerőművekről ez nem mondható el.
>>> Üzenem, hogy a BKV párkányon landoló koksz ellen egy 1xű szájmaszk is
>>> elegendő, a GM cső nem alkalmas a sugárzás kockázatának a csökkentésére.
>>> Az élővilág szempontjából ez a kritikus kockázat hol szerepel az
>> atomerőmű
>>> számításokban?
>>> Megjegyezném továbbá, hogy egy korábbi okfejtésekben a mutációval
>>> kapcsolatban tárgyi tévedés van.
>>> 
>>> 2017. július 3. 0:36 hobilobi at gmail.com írta, <hobilobi at gmail.com>:
>>> 
>>>> Most volt a National Geographic-on egy film az USA egyes államaiban lévő
>>>> energiapolitikáról,
>>>> a szén kiváltására.
>>>> Javaslom az atom fanoknak, hogy nézzék meg (július 8.-án, szombaton este
>>>> 23 ötakor megismétlik),
>>>> aztán elgondolkodhatnak, hogy mennyire szar a nap és szélenergia
>>>> kiaknázása, az atomhoz képest,
>>>> Mert a filmben szereplő helyek egyikén sem az atomot akarják a szén
>>>> helyett, hanem a megújulókat,
>>>> és fel se merült, hogy megoldhatatlan velük a közel 100%-os ellátás.
>>>> Meg az se, hogy annyi napelem tábla kell hozzá, amennyi zokni sincs az
>>>> országban.
>>>> Talán kicsit jobban értenek hozzá, mint az itt lévő, önjelölt atom
>>>> szakértők :-)
>>>> 
>>>> István
>>>> 
>>>> 
>>>> 
>>>> 2017.06.27. 20:46 keltezéssel, FuzArn írta:
>>>> 
>>>>> /Mw = 4000db napelem ha 250W és mindegyik allandoan maxon jár. Ez
>> 22.5kg
>>>>> beton/napelem
>>>>> Ha félgázon jár, 8000db, akkor 11kg/napelem.
>>>>> A realis a nyolcadgazon kb exhas, akkor 2.75kg/napelem.
>>>>> 
>>>>> De szamoljunk:
>>>>> 1100 kWh / 1kW rendszer Mo-on a realis éves szinten.
>>>>> Idealis esetben 1Kw*24*365=8760kWh evente, ha ejjel nappal megy az
>> 1kW-os
>>>>> napelemunk.
>>>>> Azaz 8-ad reszet tudja, mint a nevleges teljesitmenye - eves
>>>>> viszonylatban.
>>>>> 
>>>>> Könnyen összejön, ha nem sufnituning módszerrel teszik le,  hanem
>> mondjuk
>>>>> az acelszerkezetet nehol megerositik, hogy egy nagyobb vízmosás nehogy
>>>>> átrendezze a terepet. :)
>>>>> Meg egyeb infrastrukturalis beton blokk.
>>>>> 
>>>>> Tehat egy Paks2 meretu (2400MW) rendszert kivaltani, 8x akkora
>>>>> teljesitmeny kb kell napelembol nalunk. Ami also hangon 20000MW)
>>>>> Azaz 80,000,000db napelem.
>>>>> 
>>>>> Nyolcvanmillió darab.  Zokni nincs annyi az országban.... :))
>>>>> 
>>>>> 
>>>> -----------------------------------------
>>>>        elektro[-flame|-etc]
>>> -----------------------------------------
>>>         elektro[-flame|-etc]
>> -----------------------------------------
>>          elektro[-flame|-etc]
> -----------------------------------------
>          elektro[-flame|-etc]