[elektro] MPLAB-X, PICKIT3, mikroC
Steve
istvan.retaller at gmail.com
Mon Sep 21 15:50:49 CEST 2015
Nagyon fontolgattam, hogy belemenjek-e egy ilyen hitvitába, ezekből
mindig anyázás lesz.
1. A váltásról: A PIC-et megjelenése óta (1992??? nem emlékszem)
használtam vagy 8-10 évig, aztán elegem lett és váltottam AVR-re, szóval
tudom, mit beszélek.
2. A 8 bites AVR-ek soha nem váltottak programozási metódust, mai
darabok is programozhatók ugyanúgy. Megjelentek ugyan újabb programozási
metódusok is, de azok a régi programozás MELLETT, PLUSZ lehetőségként.
3. A legegyszerűbb esetben 5 szál madzag a printer portra - ezzel már
lehetett programozni. http://vfx.hu/avr/index.html Az Microchip
jellegzetesség, hogy újabb és újabb programozókra kényszerít.
4. A PIC memóriabank rendszere elcseszett megoldás, senki más 8 bites
nem követte ezt a tévutat.
5. "az AVR-nek nincs nagy választéka egészen pici 8-14 lábú
változatokból" - de hát minek is? PIC-es szemlélet processzort keresni
egy feladathoz, AVR-ben ez nem szokás.
Itt nincs olyan hogy ebben a prociban ez van, a másikban meg amaz, kis
túlzással azt mondhatom, mindegyik alkalmas mindenre.
Önkényesen kiemelve az Attiny45-öt: csináltak vele usb-soros átalakítót,
(
http://codeandlife.com/2012/02/22/v-usb-with-attiny45-attiny85-without-a-crystal/
)használható I2C-hez, SPI-hez, van benne 10 bites A/D, analóg komparátor
- mi a fenének mellé egy másik ugyanilyen proci?
2015-09-21 14:21 keltezéssel, hobilobi at gmail.com írta:
> Sziasztok!
>
> Nem ismerem az AVR-t, most futólag belenéztem. Jól látom, hogy az Atmel
> studió IDE 6
> az ingyenes és tartalmaz C fordítót is?
> Ha ez így van, akkor komolyan elgondolkodom a váltáson.
> Azt ugyanis kapitális hibának tartom, hogy Microchip horror áron adja a
> C fordítót.
> Ez részint arra sarkalja a potenciális használót, hogy okos változatot
> keressen, részint meg inkább
> mást fog használni. Nem hiszem, hogy ne térülne meg a HW eladásából egy
> ingyenes C fordító.
> Arról nem is beszélve, hogy a használók jelentősen hozzájárulnak a
> termék hibáinak felderítésében a továbbfejlesztési kívánalmak
> meghatározásában. Igen sokat fizethetne a Microchip (és más gyártók is),
> ha le lehetne számlázni nekik az egyes hibák
> kiderítésére fordított felhasználói költségeket.
> Nagy cégektől némi támogatásért cserébe már lehetne pénzt kérni, és
> akkor az fedezhetné a fejlesztési költségeket.
> Egyetértek, hogy a PIC-ekben van néhány nagyon kellemetlen megoldás,
> leginkább a memória bankok.
> Ennek persze SW oka van. Aztán a kis verem, se nagy öröm.
>
> A fő oka szerintem a mai PIC használatnak az, hogy hamarabb volt mint az
> AVR, és aki azt annak idején megismerte,
> bele tanult, az ha nincs komoly kényszer, akkor avval oldja meg a
> feladatot, és nem áll neki egy új eszközt megtanulni.
> Általában egy feladat megoldására nincs annyi idő, meg pénz, amibe
> belefér egy új eszköz megtanulása is,
> a hozzá valók megvásárlásával együtt. Nagyon rohan a világ, adj uram
> isten, de tegnapra és ingyen.
>
> Aztán ahogy belepillantottam, az AVR-nek nincs nagy választéka egészen
> pici 8-14 lábú változatokból.
> Pedig nagyon sokszor bőven elég egy ekkora IC a feladat megoldásához. Ez
> a PIC javára billenti a döntést.
> Ráadásul ezek a kis IC-k 1-2 gombóc fagyi áráért kaphatók, ami egy
> egyszerű kis terméknél döntő lehet.
> Azt hiszem minden nyűge ellenére a PIC-nek is van létjogosultsága.
>
> Noha az is igaz, hogy ha ma kezdeném a szakmát, akkor a mai tudásom
> szerint, először inkább azt AVR-t ismerném meg.
>
> István
>
>
> 2015.09.21. 9:14 keltezéssel, Moravcsik Szilard írta:
>> Szia!
>>
>> Azért a hardver fontosságához lehet mérni (ha ugyan nem fontosabb) a
>> szoftver fejlesztői rendszert, könyvtárakat, dokumentációt, közösséget,
>> stb. Szerintem a RapsberryPi is a jó háttér támogatottság miatt ér
>> többet a nálánál erősebb vasaknál.
>>
>> A 90-es években (még ChipCAD előtt, a HumanSoftos időkben) mi is
>> PIC-ekkel kezdtünk. A választásban sokat segített, hogy egy bőröndnyi
>> könyvet és mindenféle demo cuccot kaptunk ingyen tőlük. Meggyőztek! :)
>>
>> Csak később, nagyobbacska projekteknél jöttünk rá sok ügyetlen PIC-es
>> megoldásra. Kollégám maroknyi ősz hajszálat köszönhet pl. a PIC16C74
>> (később "F" sorozat) memória bankolásból eredő szoftver hibáknak.
>> Ráadásul a kvarcablakos tokok törlése eltartott egy darabig, ezért
>> egyszerre többel küzdött. A törlő gyakorlatilag mindig tele volt
>> sütkérező PIC-ekkel. :)
>>
>> Ezután jöttek az AVR-ek, amik sok szempontból jelentettek megváltást.
>> Aztán szereztünk egy "okosított" CodeVisionAVR szoftvert, ami már
>> tartalmazott egy "varázslót" is a hardver inicializálásához. Tudott
>> inline assembly-t, jól használható editora, viszonylag gyors
>> compilere/linkere volt, szépen dolgozott, jó kis szoftver könyvtárai
>> voltak, stb. Persze járt nálunk "okosított" BASCOM, MikroC, IAR, de
>> valahogy megmaradt a CvAVR, amit 2004-ben megvettünk és azóta frissítjük.
>>
>> Eddig még nem volt akkora projektünk, amit egy 32MHz-en futó xmegával ne
>> tudtunk volna megoldani. Ha lesz ilyen, megvan a jelölt STM32xxx ARM
>> család, "csak" megfizethető, jó minőségű fejlesztői hátteret kell majd
>> hozzá találnunk (a Keil és tsai nagyon drágák nekünk, a MikroC ARM-ről
>> pedig nem túl jókat olvasunk...).
>>
>> Üdv:
>> szilárd
>>
>>
> -----------------------------------------
> elektro[-flame|-etc]
>
>
More information about the Elektro
mailing list