[elektro] Trafó

[jhidvegi]

Pipi wrote:

> hogyan lehet egy trafó tekercseinek a terhelhetőségét egyszerűen
> megállapítani?
> Epson fx1050 trafó 30V és 9V szekunder, de a huzalátmérő miatt nem
> bontanám meg a szigetelést

Ha csak ez a két szekunder van, akkor nem olyan vészes.

Kb így okoskodnék abban a szituban, hogy semmit nem lehet a trafóról tudni. 
Persze némi számolgatással jár.

Meg kell mérni a tekercs felszínét, és megsaccolni, milyen disszipáció engedhető 
meg, pl úgy, hogy egy felületi hőterhelést tekintesz engedélyezettnek. Ha pl 
természetes léghűtése van (nincs ott venti), akkor ez valahol 3-6W/dm2 között 
lehet úgy, hogy kb 30-60 fok túlhőmérsékletet engedsz meg.

Szóval megvan így egy hozzávetőleges disszipációs teljesítmény.

Feltehető, hogy a primer alul van, és ő disszipálja ennek mondjuk a 40%-át.
Primer ohm, ebből megvan a primer áram is mindjárt, ebből meg az egész trafó 
teljesítményel, amit feltehetően éjjel-nappal bírna.

Ennyi lesz a két szekunderé is, miközben a nagyobb átmérő miatt nekik 60% 
(persze ez sacc).
Ohm1 és ohm2 mérés.
Ezeket az ohmokat át lehet számítani úgy, mintha mindkettő 230V-os lenne 
szintén: (230/30)^2 és (230/9)^2-ekkel megszorozva.

Az ezeken folyó két elvi áram összege adná a szekunder teljesítményt, tehát a 
trafó teljesítményt, ezek összegét tehát tudjuk. Már csak meg kell osztani őket 
a két tekercs között. Méghozzá valahogy úgy, hogy az egyes tekercsekben 
keletkező fajlagos disszipáció (W/mm3) kb egyforma legyen.

A két feltranszformált ohm megmondja, mekkora lehet a két tekercs közötti 
térfogatarány. Így már kiszámítható, hogy a két elvi áram (tehát a feltételezett 
230V-os állapothoz tartozó áram) hogy oszoljon meg a két tekercs között.

Utána persze ez visszatranszformálható a 230/30 és 230/9 arányok 
felhasználásával.

hjozsi