[elektro] fi relé

[joe-]

2015-07-10 17:23 keltezéssel, jhidvegi írta:
> joe- wrote:
>
>> Ez egy hagyományos ponthegesztö, a két elektrodája közé tett vaslemezt
>> összeszoritja, majd áramot kapcsol rá, amig nyomvatartják.
>> Kis gyakorlat kell a hegesztéshez.
>
> Ha valaki ma csinál egy ilyet, akkor feltétlenül meg kéne elektronizálni. Az a
> kis kiegészítés már nem lehet nagy meló, ha már maga a traffancs és az
> összeszorító mechanika elkészült.
>
Ennek az érintkezöi, két 6-8 mm vastag, kihegyezett rézlap (emlékeim 
szerint, a raktárban szemelött van, de de mégsem vagyok benne biztos.
...........................................................................
> Két tirisztor kell elé ellenpárhuzamosan, és mindenféle szabályozás nélkül fixre
> beállítható kell legyen a gyújtásszög. A másik, amit kell tudnia, hogy előre
> kiválasztott számú egész periódust engedjen át.
>
> Ha ez a kettő megvan, akkor sokféle munkára lehet alkalmas ponthegesztés
> témában. Ahogy láttam, valami 8-10 periódust engedtek rá az anyagrak pl amikor
> két "gömbvasat" kellett összehegeszteni. Legnagyüzemibb alkalmazás, amit
> megnézhettem, a FERT gerendagyártás volt, annak is a vasváza.
>
> Van egy másik trafós alkalmazás, a szénrudas, azt inkább pl fűrész-szalagok
> végtelenítésére szokták használni, szóval keményforrasztáshoz. Egyszer egy
> ácsnak csináltam egy ilyen trafót, kb 2 öklömnyi volt, szóval olyan 150W körüli
> méretű. Nem méreteztem semmit igazán, a felét teleraktam primerrel, a másik
> felét meg 10x4-es fazonhuzallal. Nagyon bevált neki. Fogalmam sincs, hány V-os
> lehetett a szekunder, de szinte biztosan 5V alatti.
>
>> "FORETA" Ök sok reklámot gyártottak le, nekik van olyan hegesztöjük,
>> amivel M3 csavar fejét, alu.-lemezre hegesztik fel.
>
> Ez egy egész más technológia. A csavar fején van egy leszúrási maradék
> szándékosan, ha jól tudom. Van egy kondenzátor, annak meg az energiája adott egy
> feladathoz, és van egy áramkör, ami megszabja, hogy milyen időbeli lefutású
> áramkör süsse ki a kondit. Ez utóbbiról sajnos semmit nem tudok. Szinte biztos,
> hogy nem simán rákábelezik a delejt, aztán mondjuk egy bika tirisztorral
> rásütik, mert akkor lehet, hogy inkább elfröccsen az anyag. Ahhoz, hogy a
> hegesztési pontban felolvadjon az anyag, és össze lehessen nyomni, amikor végül
> összeheged, kell valami idő. Ehhez a mechanikai jellegű időhöz kell az áram
> alakját valahogy idomítani.

Ezt csak tudom, hogy nehezen üzemelték be, de utána nagyon 
meggyorsitotta a munkájukat.
..................................................................................
>
> A nagyobb, ipari ponthegesztőknél (inkább ellenállás-hegesztő a megfelelő
> kifejezés) is van egy mechanikai program, aminél először egy kisebb nyomást
> alkalmaznak, ezalatt rásütik az áramot, azután jön egy nagyobb erő, majd a
> felengedés. Ezeknek a traffancsoknak általában profilcsőből (vastagfalú
> zártszelvény) készül a szekunderük, víz áramlik benne, ahogy az odavezetésben
> is, meg a réz-elektródákban is. Ja igen, hát azért, mert ezek arra is
> alkalmasak, hogy a dolgozó nyomja a pedált, és ütemesen sorozatban hegeszt,
> közben valami másik mechanika adott osztásokkal odébbrakosgatja a munkadarabot.
ez bizonyosan nem vizhütéses :-)
...........................................................................
>
> Vagy pl a lapradiátorgyártásnál rézkerekek nyomják össze a két lemezt, ott is
> van valami erőprogram, de lehet, hogy ott fix az erő. Egymást átfedő
> ellenálláshegesztések sorozata (ovális nyomatok?) hozza létre a teljesen tömör,
> vonalhegesztést. Legalábis így tudom, nem pedig valami kellően nagy egyenáram,
> oszt jóvan.
>
> hjozsi
>
> -----------------------------------------
>            elektro[-flame|-etc]
>

Én attol félek, hogy a muzeális (nagyon nehéz) darab, biztonságtechnikai 
oldalrol esetleg kifogásolhato.

joe-