[elektro] fi relé

[jhidvegi]

joe- wrote:

> Ez egy hagyományos ponthegesztö, a két elektrodája közé tett vaslemezt
> összeszoritja, majd áramot kapcsol rá, amig nyomvatartják.
> Kis gyakorlat kell a hegesztéshez.

Ha valaki ma csinál egy ilyet, akkor feltétlenül meg kéne elektronizálni. Az a 
kis kiegészítés már nem lehet nagy meló, ha már maga a traffancs és az 
összeszorító mechanika elkészült.

Két tirisztor kell elé ellenpárhuzamosan, és mindenféle szabályozás nélkül fixre 
beállítható kell legyen a gyújtásszög. A másik, amit kell tudnia, hogy előre 
kiválasztott számú egész periódust engedjen át.

Ha ez a kettő megvan, akkor sokféle munkára lehet alkalmas ponthegesztés 
témában. Ahogy láttam, valami 8-10 periódust engedtek rá az anyagrak pl amikor 
két "gömbvasat" kellett összehegeszteni. Legnagyüzemibb alkalmazás, amit 
megnézhettem, a FERT gerendagyártás volt, annak is a vasváza.

Van egy másik trafós alkalmazás, a szénrudas, azt inkább pl fűrész-szalagok 
végtelenítésére szokták használni, szóval keményforrasztáshoz. Egyszer egy 
ácsnak csináltam egy ilyen trafót, kb 2 öklömnyi volt, szóval olyan 150W körüli 
méretű. Nem méreteztem semmit igazán, a felét teleraktam primerrel, a másik 
felét meg 10x4-es fazonhuzallal. Nagyon bevált neki. Fogalmam sincs, hány V-os 
lehetett a szekunder, de szinte biztosan 5V alatti.

> "FORETA" Ök sok reklámot gyártottak le, nekik van olyan hegesztöjük,
> amivel M3 csavar fejét, alu.-lemezre hegesztik fel.

Ez egy egész más technológia. A csavar fején van egy leszúrási maradék 
szándékosan, ha jól tudom. Van egy kondenzátor, annak meg az energiája adott egy 
feladathoz, és van egy áramkör, ami megszabja, hogy milyen időbeli lefutású 
áramkör süsse ki a kondit. Ez utóbbiról sajnos semmit nem tudok. Szinte biztos, 
hogy nem simán rákábelezik a delejt, aztán mondjuk egy bika tirisztorral 
rásütik, mert akkor lehet, hogy inkább elfröccsen az anyag. Ahhoz, hogy a 
hegesztési pontban felolvadjon az anyag, és össze lehessen nyomni, amikor végül 
összeheged, kell valami idő. Ehhez a mechanikai jellegű időhöz kell az áram 
alakját valahogy idomítani.

A nagyobb, ipari ponthegesztőknél (inkább ellenállás-hegesztő a megfelelő 
kifejezés) is van egy mechanikai program, aminél először egy kisebb nyomást 
alkalmaznak, ezalatt rásütik az áramot, azután jön egy nagyobb erő, majd a 
felengedés. Ezeknek a traffancsoknak általában profilcsőből (vastagfalú 
zártszelvény) készül a szekunderük, víz áramlik benne, ahogy az odavezetésben 
is, meg a réz-elektródákban is. Ja igen, hát azért, mert ezek arra is 
alkalmasak, hogy a dolgozó nyomja a pedált, és ütemesen sorozatban hegeszt, 
közben valami másik mechanika adott osztásokkal odébbrakosgatja a munkadarabot.

Vagy pl a lapradiátorgyártásnál rézkerekek nyomják össze a két lemezt, ott is 
van valami erőprogram, de lehet, hogy ott fix az erő. Egymást átfedő 
ellenálláshegesztések sorozata (ovális nyomatok?) hozza létre a teljesen tömör, 
vonalhegesztést. Legalábis így tudom, nem pedig valami kellően nagy egyenáram, 
oszt jóvan.

hjozsi