[elektro] durung áram + tirisztor

jhidvegi jhidvegi at gmail.com
Mon Sep 8 17:07:16 CEST 2014


hg12345 wrote:

> Ebben nem vagyok járatos, a ITav(180fok)/85Cfokon csak egyre
> vonatkozik vagy mindkét eszközre.

Ha az adatlapon lejjebb lapozol, lesznek olyan diagramok, amikbe bele van írva, 
hogy 1/2 SKKT... Szóval egyre vonatkozik.

> Ez most fix egyenfeszültség vagy RMS, mert azért nagy a különbség....

Ez, amit ITAV-vel jelölnek, középérték. Ezért van az, hogy minél kisebb a 
folyási szög, annál kisebb engedhető meg, mert ugyanahhoz a középértékhez 
nagyobb áram tartozik akkor, amikor van áram.

>> Ebből az következik, hogy mégis a hűtéssel lehet gond. Szerintem nem
>> igaz a 85 fok, amit mértek.
>
> Tudtommal infrával fekete matricán.

Lehet, de akkor épp volt légáram. :-) Amúgy nem értem. Én egy egész kicsi, 
arasznyi ventillátort szereltem a kb félméteres hűtőre (dm-enkét 10dm2 a 
felülete kb). Infrával megmértem, hogy a kb 750W hőterhelésnél nem volt 10 fok, 
amennyivel melegebb volt a környezeti levegőnél belül, a tirisztorok mellé 
ragaszrtott szigszalagon mérve.

>> Ez nemegészen van így, a pn átmenetek fesze akár ellentétes
>> polaritású is lehet. Tehát érdekes módon a sima dióda és a tirisztor
>> fesz-esése csaknem ugyanakkora.
>>
> De a triac nagyobb...

Biztos? Nehéz amúgy összevetni, mert eltérőek az eszközök. A tirisztor is 4 
rétegű, tehát 3 pn-átmenet, mégse 3-szoros lesz a fesz-esése a diódához képest.

> Ezüst hővezető pasztát tettek alá, vékonyan ennek a modulnak a talpa
> meghajtatlan, és a ami visszajött nincs deformálódás és szinteződés
> rajta. Szorításközben egyenletesen jött a trutyi alóla :-)

Akkor ez megfelelő. Amúgy látható deformáció nincs, de erős meghúzásnál 
megeshet, hogy roppan bent valami. Én már jártam így. Aztán mégis működött, nem 
tudom, mi roppant. Én nem szoktam ilyen sűrű, nehezen kijövő trutyit alátenni, 
csak egy kicsit megolajozom, és óvatosan húzom meg, hogy semmiképpen ne 
roppanjon belül semmi. Néha ellenőrzöm a felületeket is, hogy tényleg sík-e, és 
a tirisztor talpát is. Tolómérővel, mintha élvonalzó lenne. Az esetleges 
rücsköket meg smirglis szivaccsal (ez egy marha jó kis cucc) távolítom el.

> A varisztor digitális detektál, ilyen esetben csak a két lába marad
> meg a fejét meg a szekrény aljában találod, üzembiztosan jelez.

Ez igaz, ezért is mondtam, hogy nem a tirisztorokra vonatkozik, hanem a többi, 
említett eszközre. Hacsaknem ott is vannak ilyen varisztorok. A 275V-osak amúgy 
400V-nál kezdenek vágni. Azt nem mértem, hogy mondjuk 3kA-es löketnél mekkorára 
emelkedik a fesz.

> A trafó előtti félvezetős kapcsolgatás főleg null átmenetben triackal
> elég izgalmas brummog és kicsapja a biztosítékot, majd kicserélik
> nagyobbra és utána, így 20-30sec alatt leégégeti a primert :-()

Az lehet, de antiparalell tirisztorokkal csodákat lehet művelni, ha jól vannak 
vezérelve. Már megszámolni se tudom igazán, hány diódás egyenirányító elé raktam 
ilyen szabályozót. Ami előfordult: 600...4500A többnyire 20V-os egyenirányítók.

> Na meg kikapcsolt állapotban, ha túlléped a maximális feszültséget,
> ez könnyen előállítható egy gyors kisrelével vagy mágneskapcsolóval,
> ez ellen jól véd a varisztor.

Jó, de túlfesszel nem tudod szétmelegíteni.

> Biztos 106A rms folyik, fázisonként, nem tudok olyan biztosítékról
> amit kisebbel lehet védeni :-?
> A gyors biztit a beépítő választotta, én csak próbálok segíteni.

Hát igen, ha nem a te kezedben van a dolog, akkor nehéz hatni rájuk. Meg hát ez 
az én megoldásom finomanszólva is nem szokványos, volt már, aki ferde szemmel 
nézte. Na de a tirisztorvédő biztik, amiknek meg van adva az i2t-je, hasonló 
árban vannak, mint maguk a védendő tirisztorok. Ezért inkább túlméretezem a 
tirisztort, és ezeket a B kismegszakítókat használom. Az a filozófia hozzá, hogy 
ha egy meg tudja szakítani akár a zárlatot is, akkor több paralell is jó, úgyis 
az utolsó fogja elvileg a zárlatot megszakítani. Ha ügyesen kábelezi az ember, 
akkor jó lesz az árameloszlás, tehát termikusan jó közelítéssel összeadhatók a 
kismegszakítók termikus leoldóáramai.

> Pont ezt ajánlottam a beépítőnek, regisztrálni kéne hűtőborda
> hőmérsékletét és egy légsebesség érzékelőt betenni. A szabályozó
> készülékek amiket használnak (ezt csináljuk mi) itt nem probléma a
> több bemenet, a riasztási kapcsolás és az adatgyűjtés....

Akkor meg lesz oldva a probléma, ha megfogadják a javaslataidat.

hjozsi 



More information about the Elektro mailing list