[elektro] Talajnedvesseg meres
Nemeth Tibor
nemeth.tibor798 at t-online.hu
Thu May 8 22:11:39 CEST 2014
Hali!
> Szakmai velemenyre lettem volna kivancsi, pl a ket elektrodat
kondival AC csatoljam mindenkepp a korrozio es az elektrolit kicsapodas
miatt, meg ha halozati taplalasu akkor parazita aram ne follyon a fold
fele ami meghamisitja a merest stb.
>
Bocs de először a kötekedés.
Nem személyes, csak mivel nemrég poénból hivatkoztam a hejesírás
ellenőrzőmre és kötekedés tárgya lettem, (ne részedről) most nem bírom
kihagyni, szóval hogy FOLYJON.
Nekem csak az a furcsa, hogy úgy tűnik a lényegről nem esett szó. Ha jól
értem vezetőképességet akarsz mérni amit valami módon összefüggésbe
szeretnél hozni a nedvesség tartalommal. Eddig legfeljebb ha
feszültségről esett szó, az még nem vezetőképesség.
Tapasztalatom csak folyadékszintjelzőben van, az tuti, hogy csak tiszta
váltóval érdemes próbálkozni. Ennek oka nem csak a sókiválás, korrózió,
amik esetleg hosszadalmas folyamatok, de létezik az elektród polarizáció
jelensége, ami azonnal (pár száz ms) büntetőleg jelentkezik és
meghamisítja a mérést. Ha bármilyen elektrolitba bedugsz két szöget és
egy multiméterrel megpróbálsz ellenállást mérni közöttük, különböző
méréshatárokban erősen eltérő értéket fogsz kapni, mert a különböző
mérőáramok eltérő polarizációs feszültséget hoznak létre.
Gondolom, az tiszta, hogy az értékelhető eredményhez stabil mechanikai
elrendezés szükséges. Nyilván a méretektől és a talaj
száraz-összetételétől fog függeni az adott nedvességtartalomhoz tartozó
impedancia. Az elektródok felülete kapacitásként is viselkedik, de nem
kell túl nagy frekvencia (párszáz Hz) ahhoz, hogy ez ne játsszon és
tiszta való legyen amit mérni kell.
Az olcsót nem tudom. Amit én csináltam ugyan olcsó volt, két szintjelző
egy CD4093 és CD4030 felhasználásával, de az lényegében
impedanica-komparátor volt, tehát nem mért, csak jelzett. A 4093 volt a
generátor,a 4030 fázisérzékeny egyenirányító volt.
AtTiny-t nem ismerem, de gondolom ebben is olyan AD van ami
mikroszekundumok alatt konvertál. Olcsóként azt tudom elképzelni, hogy
mondjuk 500Hz-en dolgozunk, egyik lábon jön ki 1ms fent 1ms lent. Ez a
láb egy ellenálláson megy az AD bemenetére és ugyaninnen egy jókora
kondenzátorral csatolunk az elektródra. A másik elektród GND, nem kell
kondi. Az AD-t szinkronban (kipróbált késleltetéssel) triggereljük a
gerjesztéssel és minden állapotban, fent is lent is, mérünk legalább
egyet. A mért értékek különbsége lesz arányos az elektródon fennmaradó
AC feszültséggel, ami ugye egy feszültségosztás eredménye, alsó tag a
mérni kívánt talaj-ellenállás.
Nem igazán precíziós, de olcsó és a szinkron mérés miatt bír a szinkron
egyenirányítás idegen jel elnyomási tulajdonságával. Persze egy
szoftveres aluláteresző még jól jöhet utána, az elvárt reakcióidőnek
megfelelően.
Ha az áramköröd nem lóg a semmiben, hanem saját potenciálja van, akkor
passz, illetve ha ez DC akkor fenti mondatommal ellentétben a GND
elektródot is kondival kell csatolni, de ez nem egy valószínű eset.
Hálózati trafóból átszivárgó csekély 50Hz szerintem áldozatul eshet a
fázisérzékeny mérésnek és az aluláteresztőnek. Modernem kapcsitáp akkor
lehet bosszantó, ha az AD konverziós idejébe beleférnek a tüskéi.
Mindenesetre ha lebegésszerű ingadozás jelentkezik odébb kell tenni az
üzemi frekit.
Emlékeim szerint évekkel ezelőtt minta fa-nedvesség méréssel
foglalkoztál volna, vagy tévedek?
Üdv.
Németh Tibor
More information about the Elektro
mailing list