[elektro] 1 hetes mérésadat-> jogi nyelv

[hobilobi at gmail.com]

2014.01.03. 17:46 keltezéssel, Móczik Gábor írta:
>
> Ez az egyik.
> A másik a logika. A logikához ugye szorosan kapocsolódik az ÉS, VAGY,
> HA, AKKOR, KÜLÖNBEN, EGYÉB ESETBEN stb. szavak.
>
> Most nem idézek, de ha belenézünk mondjuk bármelyik törvénybe, nekem
> mindig az okoz fejtörést, hogy eldöntsem, mi mikor érvényes.
> Nekem kellene, hogy pontosan zárójelezve meg legyen fogalmazva, hogy mi
> mit zár ki, mivel együtt érvényes, stb. Ezzel szemben, a törvényekben
> többnyire csak egy-két szintű pontokba fel vannak sorolva dolgok,
> sokszor csak sejthető, hogy vélhetően ÉS vagy VAGY kapcsolat akar lenni
> a felsorolás elemei és a szintek között, stb...
>
> Azért ezt hoztam fel, mert a törvény pl. jó példa a logikai esetekre,
> nem is hétköznapi emberek írják, de "műszaki logika" szempontból azért
> erősen nem egyértelműek, nekik sem sikerül tökéletesen. Ezzel csak arra
> akartam rámutatni, hogy anyanyelvi szavakban, mondatokban megfogalmazni
> úgy egy feltételt, folyamatot, hogy abból programkódot lehessen írni,
> nagyon nem egyszerű.
>
> -----------------------------------------
>            elektro[-flame|-etc]
>

Nem véletlen, hogy a törvények így vannak fogalmazva. Egyrészt a 
"jogtudósok" evvel is igyekeznek fenntartani a státuszukat, hogy a 
joghoz őrájuk mekkora szükség van, hiszen csak ők tudják értelmezni a 
törvényeket. Holott  a törvények szövegének olyannak kellene lenni, hogy 
egy 8 általánost végzett ember meg tudja érteni, de egy érettségizett 
mindenképpen. Ha rajtam múlna, akkor tesztelném a törvényeket ilyen 
módon, és amit egy (na nem éppen 2-essel) érettségizett  nem ért és a 
szöveg nem egyértelmű, azt visszadobnám átfogalmazásra.
Háromszori visszadobás után pedig (mert 3 a magyar igazság! :), az 
illetőt kirúgnám a törvényhozásból.
Hogy a nyavalyába tartson be az egyszerű ember egy törvényt, ha már a 
megértéséhez is jogászhoz kellene fordulnia ??

A másik ok pedig az, hogy a törvények így vannak megfogalmazva, hogy ily 
módon az ügyvéd, a bíró, a hivatali ügyintéző, stb. úgy értelmezi, ahogy 
az adott esetben neki éppen szimpatikus "valamely" oknál fogva. Ha 
akarom terhes, ha akarom nem terhes. Ezután pedig már az egyéb 
"képességen" (jó dumálás, jó fellépés, hangzatos semmitmondás, stb.) 
múlik, hogy kinek lesz "igaza".
Ezek után pedig az egyszerű embernek nem is kell  jogászhoz fordulnia, 
hiszen úgyis egy konkrét esetben fog eldőlni, hogy akkor éppen hogyan 
kell értelmezni egy törvényt.

Ez egy abszurdisztán ami itt van.

István