[elektro] sorkapocs bontótüske?

[Lajos Rancz]

Helló!

Abban megegyezhetünk szerintem, hogy a (magán)szolgáltató vezetése *racionális
pénzügyi* döntést hoz, nyilván nem mindegy neki mennyi prémiumot visz haza
évvégén.
Megpróbálom jóindulatúan megtippelni az összegeket (van valakinek pontos
infója?):

   - http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%BAt alapján kb 100 000 km
   olyan út van amin van villany és bekötések
   - ~50 méterenként van egy villanyoszlop
   - Eszerint ~2 millió lakossági villanyoszlop lehet
   - A szolgáltatók hatékonyságát ismerve egy műszakban ketten megcsinálnak
   4 villanyoszlopot (kiszállás, létrafogás, felmászás,csavarozás ésatöbbi).
   Ergo 2 villanyoszlop/fő/nap, ami ~40 villanyoszlop/fő/hó sebesség
   - A 2 millió villanyoszlop átnézése ezek szerint 50 ezer emberhónap
   - Ha 5 évenként kerítünk sort a felülvizsgálatra akkor 10 ezer
   emberhónap jut egy évre, amiből: 833 ember kell ehhez (csak szerelőből)
   - A járulékos embereket (könyvelők, főnökök, stb) beleszámolva kb 1000
   fő plusz foglalkoztatása
   - Ennek az ezer főnek a havi bére (átlag 210 ezer bruttóval számolva, de
   szerintem többet keresnek) kb 410 millió Ft.
   - Egy villanyoszlopra számoljunk átlagosan 2 ezer Ft (ez reális?)
   anyagköltséget, ez havonta 833*40*2 ezer ~ 66 millió Ft
   - Az ezer főnek számoljunk 300 gépjárművet, ezek beszerzési költsége 5
   millió * 300 = 1.5 milliárd Ft, avulási idő 60 hónap, ergo 25 millió/hó.
   - Egyéb felszerelés, szerszámok, benzin stb legyen 5 millió/hó

Ez összesen 506 millió/hó, évi ~6 milliárd Ft. A kérdés az, hogy van-e
ennyi kár a karbantartás hiányából VAGY hogy havi 6 milliárdért tudnak-e
biztosítást kötni erre a kárra az energia szolgáltatók.
A legfrissebb adat amit találtam, az a 2012-es KGFB bevételek
(itt<http://www.proviti.hu/baleseti-kulonado-uj-fogalom-mely-dragithatja-a-kotelezo-biztositas-dijakat-2012-tol.html>)
90 milliárd forintot tettek ki, ami havi 7.5 milliárd Ft.
Úgy gondolom, hogy gépjármű törés nagyobb számban fordul elő arányaiban
(7.5 milliárd / 500 ~ 15 szörös), mint az említett eset és ugyanolyan
súlyosságú összegebe kerülnek az esetleges javítások.

Üdv



2013. szeptember 19. 13:21 Móczik Gábor írta, <pm_levlista at progzmaster.hu>:

> 2013.09.19. 9:54 keltezéssel, Lajos Rancz írta:
> > Ok, ez genyóság. De azt továbbra is tartom, hogy fenntartani egy több
> ezer
> > fős szerelő brigádot akik csak ezt csinálják nem a leghatékonyabb módja a
> > probléma kezelésének.
>
> Ha egy házban elszáll csak egyetlen TV, az kapásból mennyi?
> Mondjuk adja isten egy komolyab házban elszáll két LCD TV, meg mondjuk
> egy kazán az mennyi is?
>
> Ha ott egy vállalkozás üzemel mondjuk, és drága készülékek is vannak, az
> mennyi? Netán termeléskiesésre kártérítés?
>
> Egy esettel is gyorsan el lehet érni fél-egy millát...
>
> Ehhez képest mennyi idő egy utcányi kötést átnézni?
> 1 műszak, vagy kettő, három... Mennyi munkadíj ez?
> A napi bevétel abból az utcából mennyi is?
>
> Ha az oszlopon megszakad a nulla (PE+N), akkor a lakásban az összes
> fémtestű készülékre kimegy a fázis (a bekapcsolt terheléseken).
> Jó hogy a földelőszonda felrántja a talajfeszt, de mi van ha kicsit
> odébb már nem eléggé?
>
> Ha valaki emiatt meghal a fürdőszobában, vagy bármi okból nyomorék lesz,
> az mennyi is?
>
> Ha ezeket a kötéseket átnézik, kijavítják rendesen, azt nem kell jövő
> héten ismét megnézni. Évekig nem kéne hogy elromoljon, sőt, azt mondom,
> hogy elvileg egyáltalán nem kéne hogy elromoljon. Ha egy kötés megfelelő
> erővel össze van szorítva, a kettő közötti felület nem korrodálódik. Ha
> egy csavar megfelelően meg van húzva, az meg nem lazul ki.
>
> Gyanítom, hogy ezek az elromlós kötések még a régi dróttal bandázsolt
> megoldások, nem pedig csavaros-szorítós megoldások. Lehet hogy eleve nem
> sikerül teljesen jóra, meg a bandázs elöregedhetett. Egy multiméterrel
> átmeneti ellenállást mérve, már jóval azelőtt észrevehető lenne, mielőtt
> tönkremegy valami.
>
> -----------------------------------------
>           elektro[-flame|-etc]
>