[elektro] Puffer

[Pataki István]

Én ennél stabilabb alapra tenném, mintha nem is lenne alatta agyag. Ha a beton
jól van elkészítve, nem számít hány ponton fekszik fel, viszont az alatta lévő
anyagon ne tudjon megbillenni, ehhez felület vagy mélység kell. Szerintem.

Üdv
pi


----- Original Message ----- 
From: "umnyo" <umnyo at freemail.hu>
To: <elektro at tesla.hu>
Sent: Sunday, December 29, 2013 1:30 PM
Subject: Re: [elektro] Puffer


A pincében hibátlanul elfér.

A terhelése nem vészes, első körben beszéltem statikussal, semmit nem kell
tennem.

1.3 m2-en van a három tonna terhelés durván közelítve, és nem három ponton
fekszik fel, hanem egy "körgyűrű" által. A talaj tömör agyag majd azon 10 cm
kulékavicságy, azon meg kb. 15 cm vasalt beton.

pl:
http://www.agrogamakft.hu/images/puffer_01.jpg

Az ár sokmidnentől függ, de ilyen méretben kb a 1liter - 100 forint körül mozog.
Azaz a 2000 literes olyan 200.000 ezer magassága. Ez változhat hőcserélőtől,
csonkozástól, anyagtól függően.

Attila

Acs Gabor <levlista at e8e.eu> írta:
>Mibe kerül egy ilyen nagy benga tartályt legyártatni?
>
>Hol tudsz egy ilyen nehéz holmit elhelyezni? Ha emeleten, az komoly
>födém, falterhelés, ha földszinten vagy pincében, ekkora teher már az
>alapnak sem mindegy.
>
>Gábor
>
>
>2013.12.29. 12:30 keltezéssel, umnyo írta:
>> Üdvözlet mindenkinek!
>>
>> Először is Kellemes Ünnepeket Mindenkinek így potn az Ünnepek között.
>>
>> Mostanában alakul át a fűtési rendszerem, melynek fő új eleme egy 2500
>> literes puffer tartály lesz. A rendszer lényegét tekintve van egy vegyes
>> tüzelésű kazánom, mely töltene egy puffert, és a fűtési célú meleg vizet
>> innen adagolnám. Van mellette egy 300 literes két hőcserélős HMV tartály is,
>> alsó hőcserélőn napkollektor, felsőn vegyes vagy gázkazán. Illetve van egy
>> gázkazán is – ez persze a ház fele menne csak, meg ha muszáj a HMV-re.
>>
>> Az egész rendszer zárt üzemben működik jelenleg is, persze megfelelő
>> szerelvényekkel ellátva de most még puffer nélkül
>>
>> Az egész rendszert egy kis PLC vezérli.
>>
>> A fűtéskör radiátor és padlófűtés vegyesen, ha a tetőtér beépül, lehet kap
>> más felületfűtést (falfűtés) is. de alapvetően ott is kombinálva lesz a két
>> kör.
>>
>> A puffer 90 fokos kazán előremenővel lesz feltöltve, amíg eközeli hőfok az
>> alján meg nem jelenik ;-). A radiátor körbe az előremenőn van egy
>> keverőszelep, ami jelenleg 80 fokosra van beállítva, de fog kapni majd rá egy
>> motort, aminek következtében akár a külső hőmérséklettől függően ezt
>> tekergeti a PLC. A felületfűtésben szintén van egy keverőszelep+hőcserélő,
>> ami jellemzően 30-40 C között dolgozik.
>>
>> A lényeg amiért írnék és segítséget kérnék. A puffert a jövő héten rendelem
>> meg, megfelelő csonkozással, méretben, stb, mert most alakulnak ki 100%ban a
>> tervek és műszaki paraméterek. A magassága 2200mm körül lesz, ekkora fér el.
>>
>> Viszont elgondolkodtatott, hogyan tudnám pontosan mérni a pufferben lévő
>> melegvíz mennyiséget – főleg az érdekelne, hogy mennyi 80 fok feletti víz
>> lakozik még a tartályban. Ez nem teljesen azonos a hőmennyiséggel (1000liter
>> 80 fokos ás 100 liter „0 fokos” víz vagy 2000 liter 40 fokos víz kérdése)
>>
>> Amik eddig felmerültek lehetőségek:
>>
>> 1. A puffere mondjuk 10 centinként ráteszek egy hőérzékelőt, aztán ezt
>> valahogy lekezelem. Nem érzem túl elegánsnak, de járható út, így kb. 200-250
>> liter körüli pontossággal tudok „becsülni”.
>>
>> 2. Hőmennyiségmérés. Azaz mérem a betöltött melegvizet, a kivett melegvizet,
>> és van egy veszteség, ami mondjuk X kwh/nap, ráadásul ez igen erősen
>> hőmérséklet függő…… A bajom ezzel, hogy így hőmennyiséget ugyan esetleg
>> tudnék mérni, viszont azt ebből nehéz meghatározni, hogy az a hőmennyiség
>> „milyen összetételben” áll rendelkezésre. Azaz x liter magasabb és Y liter
>> hidegebb víz. vagy X/2 liter melegvíz és Yx1,5 liter hidegebb víz.
>>
>> 3. A kettő kombinációja.
>>
>> Eme fenti képet árnyalja, hogy ugyebár a tartályba visszatérő folyadékok
>> hőmérséklete (padlőfűtés és radiátorkörből) is előre nem kiszámítható, max.
>> csak mérhető. Ez viszont jelentősen befolyásolja a tartályban lévő víz
>> hőmérsékletét, illetve annak „hőmérsékleti összetételét”.
>>
>> A végső cél az lenne, hogy meg tudjam saccolni, mennyi időre elég az a
>> melegvíz a pufferben a ház fűtésére. Ne fűtsem fel feleslegesen pluszban,
>> vagy tudjam, mikor kell eljönnöm korábban a munkahelyről ;-). Persze nyílván
>> ez sokmindentől függ még, de valamilyen szinten lévő közelítést szeretnék
>> elérni.
>>
>> Ugyanakkor optimalizálni is szeretném a fűtést, mert pl a 40 fokos víz simán
>> mehet a padlókör felé, de radiátorba nem sokra megyek vele. Ehhez meg kevés
>> pusztán a hőmennyiség
>>
>> Ugyanakkor meg teljesen túl se szeretném bonyolítani, valami köztes és
>> egyszerű megoldást keresek ;-). Mert itt aztán a végletekig el lehet menni,
>> ha nagyon akarunk.
>>
>> Nagyon sokminden megfordult már a fejemben ezzel kapcsolatban miként lehetne,
>> de várom magasztos gondolataitokat, biztos vannak jó ötleteitek, akár csak
>> csíra szinten is. Már az is felmerült, hogy ha nem vagyunk otthon, pusztán a
>> padlófűtéssel temperálunk, így néhány dolog leegyszerűsíthető.
>>
>> Van valakinek valami jó ötlete, hogyan lehetne jól „modellezni” a
>> puffertartályt a fenti szempontok szerint?
>>
>> Csinálnak ilyesmit a nagyok valamilyen módszerrel?
>>
>> Minden szösszenetet előre is köszönök!
>>
>> Attila