[elektro] HDD tükör

[Móczik Gábor]

2012.09.10. 22:33 keltezéssel, Hofferek Attila írta:
> 2012.09.10. 22:07 keltezéssel, Acs Gabor írta:
>> A nagyobb Raid szinteknek már olyan dolgoknál van jelentősége, mint a
>> hot swap
>
> Nem tudom, az en tudomanyom mai allasa szerint nincs koze a kettonek
> egymashoz.
> Mondjuk olyan ertelemben van, hogy pl egy raid0-nal hiaba a hotswap,
> azoknak az
> adatoknak mar integethetsz, ha elszallt a disk. Raid1-tol kezdve a
> hotswapnak annyi
> ertelme van, hogy nem kell leallitani a gepet.

A raid szint meg a hot-swap az két teljesen független dolog.

A hot-swap annyi, hogy a gép leállítása nélkül kicserélhetd a diszket.
Ez elektronikai és szoftver kérdéskör, hogy az oprendszer hogyan kezeli 
le, az a saját problémája. Nyilván nem-raid esetén nincs sok értelme, de 
ettől még semmi köze hozzá.

A RAID level meg nincs összefüggésben azzal, hogy milyen 
"professzionális" alkalmazásra kell. Minden szintnek vannak 
_tulajdonságai_, ezzel vagy kedvező a feladatra vagy nem.

A RAID 0, vagy stripe, az két diszknyi adatot két diszkre szór szét, az 
egymást követő blokkok felváltva vannak a diszkeken, ezért kb. dupla az 
olvasási/írási sebesség. Cserébe redundancia nincs, és az MTTF (mean 
time to failure) is rosszabb mint single disk esetén, mert nagyobb a 
valószínűsége hogy 2-ből 1 meghibásodik, mint 1-ből 1. Ha a kettőből 
bármelyik meghal, minden adat elveszett. Ez az ára a gyorsaságnak.

A RAID 1, vagy mirror, mindkét diszk ugyanazt az adatot tartalmazza, 
olvasási sebessége lehet kétszeres ha kihasználják, írásra ugyanolyan 
vagy lassabb mint a single disk. Redundáns, 1 diszk kiesését elviselni.
Nem költséghatékony, mert 2 diszket kell venni 1 diszknyi adat 
tárolására. Pl. 4 diszknyi adathoz 8 diszk kell, tehát baromira rosszul 
skálázódik.

RAID 10 vagy RAID 1+0.
Egy RAID 1 mirrort RAID 0-ba kötünk, tehát 4 diszk tárol 1 diszknyi 
adatot. Drága, cserébe elvben 4x olvasási és 2x írási sebesség elérhető, 
miközben 2 diszk kiesését kibírja, ha a kettő nem ugyanabból a mirrorból 
esik ki. Lehet fordítva, azaz a RAID 0-t RAID 1-be kötni, de rosszabb, 
mert ekkor 1 diszk kiesése esetén a mirror fele kiesett, a redundancia 
megszűnt és a stripe másik (jó) diszkje haszontalanul van ott.

A RAID 5 éppen a költséghatékonyság növelésére jött létre, minél több 
diszkből van, annál jobb a költséghatékonyság, mivel n-1 diszknyi adatot 
tárolhatsz rajta. A fenti 4 diszknyi adathoz csak 5 diszk kell a 8 
helyett. Ennek is ára van: csak 1 diszk kiesését bírja ki, és mivel a 
paritás adatok szétszórva vannak a diszken, írásnál minden lemezt írni 
kell, és még a paritásokat is számolgatni kell, ezért írásra lassú.

RAID 6, mátrix formátumú paritás, elvileg n-2 diszknyi adat tárolható és 
2 diszk kiesését bírja. A RAID 5-nél lassabb, mivel számításigényesebb 
az adattárolás, és itt is mindehová kell írni.
Főleg sok diszkes rendszerhez célszerű, ahol a raid 5 által nyújtott 
rendelkezésre állás nem tűnik elfogadhatónak.

Hot spare:
Tartalék lemez, bármelyik RAID mellé tehető. Olyan diszk, amely 
alapesetben nem vesz részt a működésben, arra való, hogy ha a tömbből 
kihal egy diszk, akkor a raid vezérlő a tartalékot automatikusan 
beilleszti a tömbbe és elkezdi helyreállítani a tartalmát. Arra jó, hogy 
minél előbb pótolva legyen a hibás diszk, ne csak akkor, amikor a 
rendszergazda észreveszi a hibát.

-----

Ebből is látszik, hogy adatbázisra éppen nem a RAID 5 való, mert írásra 
lassú, olvasásra se szokott igen gyors lenni, az adatbázis pedig olyan 
állat, ami nem cache-el, hanem állandóan minden kis adatot azonnal ír a 
diszkre. Ehhez RAID 1-et használnak, vagy a durvábbak RAID 10-et.

A családi fotók és a napi munka (dokumentumok, forráskódok) elérhető 
tárolására meg épp a RAID 5 való, mert általában nem követelmény 
extragyorsan írni, az olvasási sebesség a feladatra kielégítő, a költség 
szempontjából pedig rohadtul nem mindegy, hogy 4TB adathoz 5 vagy 8db 
1T-s diszket kell megvenni.

Akinek pl. video editálás a munkája, annak meg szintén inkább a RAID 1 
vagy 10 lesz a nyerő, mert sok adat nagysebességű mozgatására az jobb, 
és az extra költség lehet hogy megtérül ha a munka gyorsul.

Szóval mérlegelni kell a feladatot és a költségkeretet, majd aszerint 
kell választani.

-----