[elektro] TL494 áramkorlát elvi kérdések

[Nemeth Tibor]

Hali!

2011.10.18. 8:39 keltezéssel, Horvath Zsolt írta:

>     Nos, ellenőriztem magam... sajna rosszul emlékeztem, a szöveg azt
> mondja, hogy a túlzott
> disszipáció ellen van védve a kimenete. Itt a rajza:
> http://kepfeltoltes.hu/view/111018/TL494_output_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
>
>     Mondjuk abból gondoltam erre az áramvédelemre, mert az adatlap
> említi, hogy a két
> kimeneti fokozatot párhuzamosan lehet kötni, ha nagyobb áramra van
> szükségünk. Most
> akkor vagy van benne valamilyen áramkorlát, vagy a hőcsatolás miatt nem
> okoz problémát
> az, hogy a tranzisztorok párhuzamosan vannak kötve? (Gondoltam én. :D

Megleptél ezzel a rajzzal, pedig nekem is megvan de nem emlékeztem rá. 
Be kell valljam agyrémnek tűnik. Egyrészt Horváth Péter már kifejtette, 
egyetértek vele, másrészt még ha működik is mint akár túlűram akár 
termikus határolás, egy kapcsoló üzemű áramkörben ez botorság. Elveszi a 
bázisáramot  a tranyótól, de nem egészen, csak úgy lassan apránként, 
közben megnövekszik rajta a feszültség és elmelegszik. Ha visszanyúlna a 
vezérlésbe és rendesen kikapcsolna annak lenne értelme.

> Mert ugye
> párhuzamosított tranzisztoroknál pártized ohmos ellenállásokat szoktak
> alkalmazni az
> emitterkörben...)

A párhuzamosításra az OC láb alkalmazásával kétféle lehetőséged is 
adódik. Az eredeti kapcsolásod működik OC mindkét állásában de más a 
megosztás módja. Úgy ahogy rajzoltad, minden periódusban mindkét 
tranzisztor dolgozik és úgy-ahogy megosztják az áramot. Feltehetőleg nem 
túl rosszul, mert baromi nagy az ígért feszültség esés, ama árba fölött 
olvashattuk, hogy emitter-követőként, ahogy használod kisebb mint 2.5V. 
Gondolom nem sokkal kisebb mert akkor azt írták volna. Megjegyzem ez az 
adat számomra kétségessé teszi, hogy jó úton jársz-e, mert ha még minden 
irodalmi szinten működik, akkor is jelentő hőfejlődésre számíthatsz emiatt.
Visszatérve a megosztásra: OC másik állapotában időbeli megosztás 
történne, ez garantáltan igazságos fifty-fifty lenne. A tranzisztorok 
periódusonként váltogatnák egymást (vagy fél periódusonként, ki mit hív 
egésznek).
Ha tényleg elég jó a megosztás az első esetben, akkor az lesz a jobb, 
mert vannak olyan veszteségek amik az áram négyzetével arányosak és 
ilyen esetben I/2 negyednyi veszteséget okoz, aminek a duplája is még 
csak fél. Lényegében azt akarom mondani, hogy hogy az 1 tranzisztoros 
megoldáshoz képest, az időbeli (ellen-ütemű) megosztás ugyanakkora 
veszteséget eredményez, csak két tranzisztorra elosztva, a tényleges 
párhuzamosításnál (mivel a maradék feszültség csökken) az összveszteség 
kevesebb lesz, ugyanakkor nem tudjuk pontosan hogyan oszlik meg.


>    Hát azt a feszültségosztót nem magam találtam ki: a gyári ajánlásból
> vettem...
> http://kepfeltoltes.hu/view/111018/TL494_mintakapcsolas_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
> http://kepfeltoltes.hu/view/111018/TL494_hibajelerosito_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
>    Egyébként ezzel a kapcsolással sikerült már készítenem szabályozót.
> Erről ment hónapokig
> a PC-tápom. Szóval gyakorlatilag is működik.  /Mármint az alapkapcsolás,
> az áramkorlátos
> rész nélkül!/
>
Nem állítottam, hogy nem működik, csak pazarlásnak neveztem. Az igaz 
viszont, hogy módot ad jusztírozásra, ha szükséges.
Ezzel a második linkkel ugyancsak megleptél. Nem emlékszem rá, hogy 
ekkora baromságot olvastam volna "hivatalos" közleményben. Az utolsó 
mondatért karó járna annak aki írta. Az R3R4 osztó közös pontja egy 2.5V 
forrásfeszültségű, 2.55kOhm belső ellenállású pont. Ezzel kapcsolódik 
sorba R5 510 Ohm és így 3.06kOhmot eredményez.
(51k+510R)/510R az valóban 101 de itt az erősítés (51k+3k06)/3k06=17.67 
lesz.
Csak, hogy tovább kötekedjek, ha jusztírozásra R8 helyett potit teszünk, 
ahogyan javasolja, a csúszka ellenállása instabillá teszi az osztót. ha 
R8ésR9 közé teszük egy potit és annak csúszkája megy IC1-re akkor a 
csúszkán nem folyik(jelentős) áram és így hatása is elenyésző.

>    Oké, belátom, hogy hülyeség a kreálmányom... :D Főleg az áram
> hullámossága miatt ugye
> nem fog úgy működni, mintha ez egy hagyományos, disszipatív szabályozó
> lenne... /Ott talán
> lehetne így használni?/

Ha a pufferkondit (vagy inkább még egy kondit) a sönt és az induktivitás 
közé teszed, akkor a sima DC áramot méred, és hagyományos értelembe vett 
(visszahajló)áramlimitet kapsz. Ez persze nem biztos, hogy megvédi a 
tranzisztoraidat, hiszen lassú.

Nem tudom mi a projekt célja, ha játszásiból felhasználod a TL494 
készletedet, arra jó, ha a végeredmény, akkor be kell látnod, hogy TL494 
nem erre való, van számos jobb megoldás.

Üdv.
              Németh Tibor