[elektro] energia mérése

[jhidvegi]

Info wrote:

> Aha, amikor az egyik ember numerikusan a másik vektorosan nézi
> a dolgokat :)

Nem hinném, hogy a megközelítés módja változtat a végeredményen. Ha mégis, akkor 
az egyik hibás.

> Erre komolyan van utalás ábrával magyarázva a
> szabványban :)

Mármint, hogy a felharmonikus okoz valós teljesítményt? Na az meglepne.

> hasznos teljesítményt. Én ezt a nem-matekos szememmel úgy látom, hogy
> ha egy négyszögjel lenne az áram az általa metszett fesz-területen a
> területtel arányos teljesítményt használna el és nem pedig a
> gömbölyített-szűrt-stb. alakjának megfelelőt.

Asszem ott van az elv elkúrva, hogy ha fogsz egy színusz alakú áramot, aztán 
odarajzolsz hozzá egy olyan négyszöget, aminek a max értéke azonos a 
színuszéval, attól várod el, hogy ne legyen plusz teljesítmény. Az ugyanakkora 
csúcsértékű négyszögnek az alapharmonikus színusza nagyobb csúcsértékű!! Az 
képzi a wattos teljesítményt, a többi csak meddő, tehát energialengés 
oda-vissza. Fel is rajzolhatod: egy színuszt a feszre, és egy más frekijűt az 
áramra, aztán a szorzatukat (teljesítmény), és ennek az átlaga nulla lesz 
bármilyen más frekijű színuszra. Legegyszerűbb egy dupla frekijűvel megnézni, de 
bármilyenre ez fog kijönni. Tehát nincs kimenő hatásos teljesítménye a 
felharmonikus áramnak!

> Hát a cél az, hogy egy tuti nem 0.5 cosfi terhelést ami mérés alapján
> annak jelenkezik - mégis megállapítani, hogy induktív vagy kapacitív
> :) Ez a fránya váltóáram...

Ehhez egy szkóp kell csak. Ha amúgy szimmetrikusak kb a hullámok, tehát nem 
valami elkúrt dolog látszik, akkor a nullaátmenetek kb egybeesnek a feszével 
cosfi=1 esetén.
Szóval a teljesítménytényező és a cosfi más fogalmak, arra akartam már korábban 
is kilyukadni.

Pl ha van egy graetz, ami után valami lób... elkó van, annak jó szar lesz a 
teljesítmény-tényezője, ezért az odavezető kanócot, vagy ha trafóról van 
táplálva, a trafót úgy terheli meg, mintha sokkal nagyobb lenne a levett 
teljesítmény, szétmelegszik a trafó esetleg, de a cosfi az 1 körül marad, a 
kimenő hasznos teljesítmény meg kisebb is lehet, mint amit a trafó névlegesen 
képes leadni. (Van is egy ilyen fogalom, hogy egyenirányító transzformátor, ami 
arra akar utalni, hogy ha van egy sima erőátviteli, akkor arra kb igaz, hogy a 
primer-szekunder huzalkeresztmetszet-arány megfelel az áttételnek. Nos, az 
egyenirányító trafóknál ez tutira nem így van, kell előre tudni, hogy milyen 
egyenirányító fog rajta lógni.)

Pfc-nél csak kis kondi van a graetz után, mert az csak a kapcsolóüzemű részt 
kell kiszolgálja. Ott a cosfi is, meg a teljesítménytényező is 1 körüli lesz.

A passzív pfc alatt nem azt értik, hogy jó nagy induktivitás van a graetz után? 
Ekkor folyik ugye négyszögáram a váltóoldalon. Cosfi=1.
A teljesítmény is jól számolható. Ha 230 a fesz, akkor az egyenfesz
Ud=gyök2*2/pi*230=207V, az egyenáram legyen id, pl 10A
P=207*10=2070W
Hálózati oldalon meg az áram négyszög, 10A, ennek az effektív értéke 10A 
szintén, a látszólagos teljesítmény tehát 2300VA. A teljesítmény-tényező tehát 
2070/2300=0,9 körül van valahol.
(Ha ezt cosfi-vel kell jelölni, akkor kapják be, jelöljék azzal. :-) )

hjozsi