[elektro] Szetszedtem 549

[jhidvegi]

Varsanyi Peter wrote:

> Érdekes dolog, hogy az egész világ máig ragaszkodik a fordítva
> lefektetett polarizációhoz, hiszen pozitív töltésû részecskét
> igazából nem ismerünk; a proton is könnyebb a semleges neutronnál,

Szerintem itt valami tévedés van.

Ez az egész áramirány, feszültségirány simán csak vonatkoztatási irány, olyan, 
mint a távolságnál, magasságnál. Eldöntjük, hogy felfelé van a pozitív, tehát a 
koordinátarendszerben a függoleges tengelyre felfelé mutató nyilat rajzolunk. Ha 
van egy objektum, aminek a magasságát y-nal jelöljük, akkor az akkor lesz 
pozitív, ha följebb van a nullának kinevezett szintnél, és negatív, ha lejjebb.

Nincs ez máshogy az áramnál sem. Ha van egy elem, annak a pozitív pontján azt 
értjük, ahonnan az akár létezo, akár nem létezo pozitív töltések elfelé mennek, 
ha terheljük. Ezeknek az irányát tekintjük az áram pozitív irányának.

Na de semmi akadálya annak, hogy fogjunk egy áramkört, valami egyszerut akár, és 
önkényesen telerajzoljuk nyilakkal, amik a számolásnál használt vonatkoztatási 
irányok lesznek. Ezek a nyilak tetszoleges irányba mutathatnak, foleg, ha 
paraméteres az áramkör, semmirol semmit nem lehet konkrétan tudni. U feszültség, 
i áram stb-stb.

Különösen érdekes, ha váltakozóáramról meg feszrol van szó. Az aztán ugye hol 
erre, hol arra folyik vagy mutat. De itt is van értelme a nyílnak. Ha egy 
impedancián, ami a rajzon vizszintesen áll, és jobbra mutató nyilat rajzoltunk 
oda, mint áramirányt, és i=I*sin(omega*t) áram folyik rajta, akkor lehet tudni, 
hogy ha I pozitív, akkor t=10ms-ban az áram +I értéku lesz, tehát a 
vonaktoztatási irányba folyik, 30 ms-nál meg -I, tehát ellenkezo irányba folyik.

Számos esetben nem is lehet elore tudni, hogy mi a konkrét áramirány, és mikor 
(feszre ugyanez). Mégis odarajzoljuk a nyilakat, hogy amikor felírunk egy 
egyenletet, a mennyiségek értelmet kapjanak. Fordítva odarajzolt nyílnál az 
egyenletben elojelet kell váltani az adott helyen.

Nem tudom, ez mikor hogy alakult ki, hogy mi is a pozitív, de meglepne, ha simán 
az elektronnal, és egy elojeltévesztéssel függene össze. Annál a hajdani 
tudósaink sokkal-sokkal okosabbak voltak.

Különben, hogy nincs pozitív töltésu részecske? A zöme az! Tömegében sokkal 
nagyobb arányt képeznek, mint a negatív. :-)

Valamint folyadékokban simán áramlik pozitív ion. Az MHD generátorban is. A 
napkitörések alkalmával is jönnek a protonok olyan tömegben, hogy még zavarokat 
is tudnak okozni.

hjozsi